Orbán Viktor sakkjátszmája új szuper Gripeneket hozhat Magyarországnak

Nagy áttörés történt Orbán Viktor miniszterelnök és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kapcsolatában, ugyanis úgy tűnik, hosszas huzavona után lezárulhat Svédország NATO-csatlakozása, amely immár kizárólag Magyarországon múlik. A magyar kormányfő a szombati évértékelőjén beszélt arról, hogy már minden terv készen áll és minden ezzel kapcsolatos vita a lezárásához közeledik.

A svéd miniszterelnökkel fontos lépéseket tettünk

– közölte a kormányfő, hozzátéve, a döntést már a parlament kezdeti ülésszakaszában ratifikálhatják, amely február 26-án veszi kezdetét.

Arról már korábban írtunk, hogy mi jelenthette az áttörést, az Index exkluzív információi szerint ugyanis az elmúlt hetekben hatalmas katonai és hadiipari megállapodás születhetett a két kormány között, méghozzá a legmagasabb, miniszterelnöki szinten, amelynek köszönhetően új eszközök érkezhetnek a Magyar Honvédséghez, és ez érintheti a Gripen vadászgépeket is.

A két kormányfő javuló kapcsolatát támaszthatja alá, ha Ulf Kristersson miniszterelnök Magyarországra látogat, és bár hivatalos információk erről még nincsenek, a magyarországi svéd nagykövetség már nagyon készül a kormányfő érkezésére, így a közeljövőben számítani lehet a látogatásra.

Az Egyesült Államokból viszont háromfős delegáció érkezett Budapestre vasárnap, hogy mások mellett a NATO-ról is tárgyaljanak, és bár sem a magyar kormány, sem a Fidesz tagjai nem fogadták őket, felszólították a magyar parlamentet, hogy minél előbb fogadják el Svédország NATO-csatlakozását.

Minden NATO-tagnak meg kellene értenie, hogy Putyin ellenségeskedésére a válasz a NATO megerősítése

– mondta a republikánus Thom Tills, míg a demokrata Chris Murphy szerint nincs ok a késlekedésre, és nem is érti, milyen haszon jár Magyarországnak azért, hogy utolsóként fogadják el a svédek csatlakozását.

Már két éve elkotyogták…

Szalay-Bobrovniczky Kristóf már 2022 decemberében elárulta, hogy 2024-ben négy új Gripen érkezhet. A honvédelmi miniszter − Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárral − a The Bold Truth About Hungary című angol nyelvű podcastműsorában a Magyar Honvédség fejlesztéséről beszélt, és azt mondta, hogy a katonai fejlesztés új szakaszába léptünk, és ennek nagy része az orosz–ukrán háború tanulságaiból fakad.

Szerinte a fő cél az elrettentés, hogy Magyarország tudjon kellő erőt demonstrálni mind a fizikai képesség, mind az elszántság terén. A hadsereg engedélyezett létszáma 37 500 fő, ezt kell elérni, majd megduplázni az elkövetkező években. Majd bemutattak egy táblázatot, amely a katonai beszerzések fajtáit és mennyiségét szerepeltette. A legelső tételben a Gripen vadászgépek voltak feltüntetve.

Eszerint a már meglévő 14 Gripen mellé 2024-ben még négy érkezne. A témában a Világgazdaság megkereste a honvédelmi tárcát, hogy a beszerzés mennyire tény és mennyire vágyálom: a Honvédelmi Minisztérium a lapnak adott válaszában sejtelmesen azt írta, a jelenlegi lízingelt 14 darab harcászati repülőgép logisztikai támogatására vonatkozó szerződés 2026-ig szól. Másképpen fogalmazva: a Magyar Honvédség által jelenleg üzemeltetett 14 darab JAS–39 Gripen C/D harcászati vadászrepülőgép lízingje 2026-ban lejár, ezután a repülőgépek végleg magyar tulajdonba kerülnek. 

Így jöttek a Gripenek Magyarországra

Magyarországra nagyjából 18 évvel ezelőtt, 2006. március 21-én érkeztek meg a magyar felségjelű Gripenek, amely a térség legkorszerűbb és legnagyobb harcértékű típusa. A JAS–39 C/D Gripenek a rendszerváltást követő legnagyobb haderőfejlesztése volt a Magyar Honvédségnek, egyértelmű jele annak, hogy Magyarország szakított a keleti technológiával. A beszerzés történetét a jetplanes blog segítségével elevenítjük fel.  

Az 1990-es évek első felében a Dunai Repülőgépgyár Rt. kapott előzetes tájékoztató anyagokat a Gripenről, és a tervek között szerepelt, hogy a cég bekapcsolódik az alkatrészgyártásba. Az elképzelésekből nem lett valóság, de az nyilvánvaló, hogy a svédek az üzletben sokkal inkább a későbbi export lehetőségét látták.

Az 1994-es kormányváltást követően felgyorsultak az események, és a súlyos gazdasági helyzet ellenére 1995 szeptemberében a Horn-kormány szándéknyilatkozatot írt alá a svéd Wallenberg ipari csoporttal (amelyekhez a Saab is tartozott) a Gripen tervezett rendszeresítéséről, ez azonban még nem volt szerződés, de arra jó volt, hogy egy hónappal később Kecskeméten egy rögtönzött bemutatón megjelenhessen egy ilyen vadászgép. 

Az újonnan megalakult, első Orbán-kormány 1998 nyarán arról beszélt, hogy az ország gazdasági helyzete nem teszi lehetővé új gépek beszerzését, csak használt vadászgépek jöhetnek. Természetesen konkrét típus megjelölése nélkül… Így sokáig találgatta a szaksajtó, hogy a Mirage 2000-5, az F/A–18 és F–16 típusok közül vajon melyikre esik a kormány választása. Ebben az időszakban komolyan felvetődött a MiG–29-esek orosz–német közreműködéssel végzett modernizációja is. Végül 2000 októberében a honvédelmi tárca 14 NATO-országtól kért hivatalosan ajánlatot használt harci repülőgépek eladására. A legkomolyabb ajánlat Hollandiából érkezett, ahol ebben az időszakban úgy gondolták, felesleges az országnak kétszáz F–16-os gép.

A holland ajánlat elnyerte a Honvédelmi Minisztérium tetszését, a szakmai konszenzus alapján a korszerűsített F–16-ok beszerzését javasolták. Végül a Nemzetbiztonsági Kabinet − nem kis meglepetésre, de mindenképpen politikai megfontolásból − a két századnyi, 24 darab F16-os helyett a JAS–39A/B Gripen beszerzését jelentette be. A 2002-ben történt kormányváltást követően az új szocialista kormányzat végül az egyedi JAS–39 EBS HU (Export Basic Standard for HUngary) verziót igényelte, amely már a légi utántöltésre alkalmas C/D verzió törzsével, de a régi A/B többi összetevőjével rendelkezett. A beszerzés természetesen nagyon megdrágult ezzel a döntéssel, és eldőlt egy hosszú dilemma: Magyarország nem „használt” gépeket állít haderejébe. 

A Saab linköpingi gyárába 2003 nyarán szállították be azokat a régebbi gyártású JAS–39A-kat, amelyek szétszerelésével teremtették meg az alapot a magyar gépek legyártásához. 2004 végére elkészült az első JAS–39EBS HU, amelynek ünnepélyes bemutatása 2005. január 25-én volt Linköpingben. 

Az új változat berepülése február 16-án kezdődött, októbertől pedig már az első kétüléses gép is a levegőbe emelkedhetett. A berepülési program részletesebb volt, mint a „normál” szériájú C/D esetében, ugyanis a magyar gépek több fedélzeti rendszere és berendezése különbözött (IFF-rendszer, kommunikációs berendezések, fegyverzetfelfüggesztők stb.), ennek megfelelően a számítógéprendszerek szoftvercsomagja is. Az első magyar katona, aki a szimulátoros felkészülést és a kétkormányos gyakorló változattal történő repüléseket követően egyedül szállhatott fel egy Gripennel, Fekete Tamás őrnagy volt 2005. március 23-án. 

A műszaki állomány képzése 2005 április közepén indult, 19 magyar honvéd a Svédország déli részén lévő Halmstadban szerezte meg a megfelelő műszaki ismereteket. 

Végül 2006. március 21-én délután három óra előtt néhány perccel füstölgött először magyar Gripen kereke a kecskeméti betonon, megnyitva a magyar légierő modern korszakát. Egy darabig felváltva látták el a készültségi szolgálatot a MiG–29-esekkel azok kivonásáig, majd 2010 végétől már egyedül a JAS–39-es az egyetlen harci típusunk.

Milyen fegyverek jöhetnek? 

A SAAB jelenleg a legújabb E és F változatát gyártja a Gripen vadászbombázónak, amelyet Svédország mellett eddig Brazília rendelt meg. Az új gép több és nagyobb súlyú fegyverzetet hordozhat nagyobb távolságra, valamint megújult a radarja és elektronikai harcrendszere. Könnyen elképzelhető, hogy ezekből érkezik Magyarországra néhány darab.

Természetesen nemcsak vadászbombázókhoz, hanem egyéb fegyverrendszerekhez is hozzájuthat a Magyar Honvédség az üzlet részeként. Emlékezetes, hogy a közelmúltban Magyarország is rendszerbe állította a svéd SAAB Bofors Dynamics Carl Gustaf M4 hátrasiklás nélküli fegyverét.

A hordozható, kézi tüzérségnek is nevezett, vállról indítható, páncélozott és más szárazföldi célok ellen bevethető fegyverből nagyjából 55 millió dollár értékben vásárolt be a Magyar Honvédség, az eszközöket 2019–2024 között szállítja le a gyártó.

A Magyar Nemzet emlékeztet: folyamatban van a Magyar Honvédség elektronikai felderítési és harci képességeinek is a fejlesztése. A svéd hadiipar számos ilyen eszközt, légi és földi telepítésű felderítő- és célkövető rendszert gyárt.

(Borítókép: Magyar JAS–39 Gripen. Fotó: Kaszás Tamás / Index)