Ő tudhatta a legtöbbet arról, mi folyik a bicskei gyermekotthonban

Vizsgálóbizottságot állítana fel a Fővárosi Önkormányzat annak érdekében, hogy kiderüljön, a bicskei Kossuth Zsuzsa gyermekotthonban történt szexuális bántalmazásról kinek lehetett információja abban az időben, amikor az intézmény még fővárosi fenntartásban működött. A gyermekotthon pedofília vádjával elítélt igazgatójának 2015-ös fővárosi kitüntetése miatt Karácsony Gergely főpolgármester azt a gyanút fogalmazta meg, hogy a Tarlós István által vezetett főváros releváns információkat tartott vissza a gyermekotthonban történt eseményekről, és ezzel megtévesztette a Bárczy-díjról szavazó képviselőket.

Az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékben ma is szerepel Csókay László pszichológus, aki a szóban forgó időszakban a Fővárosi Önkormányzat gyermek- és ifjúságvédelmi osztályvezetője volt. Herczog Mária szociológus, egyetemi oktató lapunknak felidézte, hogy Csókay 2012-ben, 2016-ban, majd V. János elítélését követően 2018-ban is arról nyilatkozott, hogy a fenntartónak nem volt kompetenciája az igazgató elbocsátására, mivel nem tárt fel semmit a Tarlós István helyettesének feljelentése alapján indított rendőrségi vizsgálat. Herczog mindezt cinizmusnak nevezte, mivel a vizsgálat lezárulta után Csókay személyesen beszélt V. Jánossal, azonban arra nincs adat, hogy a gyerekekkel is beszélt-e. Pedig a releváns adat épp az lett volna, hogy a rendőrségi vizsgálatot kisiklató sértetti tanúvallomásokat a gyerekek miért vonták vissza.

Csókaynak, aki pszichológus, pontosan tudnia kellett, hogy egy rendőrségi vizsgálat mire alkalmas és mire nem. Ismernie kell a különbséget egy rendőrségi, hatósági vizsgálat és egy gyermekvédelmi, szakmai vizsgálat között. Ez utóbbinak is meg kellett volna történnie, a gyermekekkel védett körülmények között kellett volna beszélni, segíteni őket abban, hogy ne féljenek elmondani, mi történt, és megérteni azt, hogy miért vonták vissza a tanúvallomásukat.

Erre utalva megjegyezte – amit a miniszterelnök egyébként évértékelő beszédében be is jelentett –, hogy hiába szigorítják a gyermekvédelmi keretszabályozást, ha a szakemberek a már meglévő jogszabályokat és szakmai szabályokat (például a minisztérium által kiadott, Bántalmazás elleni útmutatóban is leírt utasításokat) sem tartják be.

Semmilyen érdemi beavatkozás vagy változás nem történt

Emlékeztetett továbbá, hogy 2012-ben és 2016-ban is zajlott egy-egy ombudsmani vizsgálat az ügyben, a vizsgálatot végzők megállapításai pedig nyilvánosak voltak (szemben a minisztériumi vizsgálatokkal), azokat bárki elolvashatta az ombudsmani hivatal honlapján. Ebben világosan le volt írva, hogy mit kell(ett volna) tenni. A dokumentumban már akkor egyértelműen jelezték, nem helyes, hogy az igazgatótól elvont gyámsági jogosultságot a helyettesének adták, mivel vele a gyerekek ugyanolyan függelmi viszonyban vannak, mint előtte az igazgatóval.

Legutóbb a nevelőszülői ellátást vizsgálta az ombudsmani hivatal, ám megállapításaira érkezett reagálásról sincs semmiféle információ. Az elmúlt hetekben sem az illetékes belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára, sem a kulturális és innovációs minisztérium gyermekvédelemben illetékes államtitkára, sem a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, sem az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat (utóbbi honlapja el sem érhető) nem reagált a kegyelemmel összefüggő gyermekvédelmi kérdésekre.

A jogszabály-módosítás csak egy papír, önmagában semmiféle hatása nincsen, ha nem követik konkrét beavatkozások, ha nincs felelősség és számonkérhetőség. A gyermekvédelmi intézményeket 2013-ban vette át egy központi hatóság, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, a fenntartó azonban nem jelezte, hogy történtek a bicskei vagy más intézményben változtatások a felmerült súlyos problémákat követően. Nem ment el az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának keddi ülésére Pintér Sándor belügyminiszter, ahol a felügyelete alá tartozó gyermekvédelmi rendszer felelősségéről kérdezték volna a bicskei pedofilügyben. Távol maradtak az üléstől a fideszes képviselők is.

Így látta Csókay László

A bicskei Kossuth Zsuzsa gyermekotthont érintő ombudsmani vizsgálat egyébként szintén nem állapította meg tényként, hogy szexuális jellegű gyermekbántalmazás történt volna, ennek csak a gyanúját rögzítette. Maga a vizsgálat egyébként helyszíni vizsgálaton, tájékozódáson alapul, nyomozati, kihallgatási jogköre nincs az ombudsmani hivatalnak.

Csókay Lászlónak az lett volna az eminens kötelezettsége, hogy a gyermekek érdekében megvizsgálja, mit lehet tenni. Ugyanez lett volna a kötelessége a Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnak is

– hangsúlyozta Herczog Mária, aki szerint Csókay saját hatáskörben egy átfogó beavatkozásról nem intézkedhetett, azaz vélelmezhetően egyeztetnie kellett volna a gyermekvédelmi területért is felelős főpolgármester-helyettessel. 

Csókay László 2003 óta dolgozott a Főpolgármesteri Hivatal Gyermekvédelmi Osztályán, de 2011-ig semmilyen jelzés nem érkezett hozzá. Az Indexnek azt mondta, Vásárhelyi Jánost a tantestület többször is titkos szavazással, közel egyhangúan választotta meg igazgatónak, és a Fővárosi Közgyűlés ennek figyelembevételével nevezte őt ki intézményvezetőnek. A gyerekek elleni abúzus gyanújáról 2011. szeptember 16-án szerzett először tudomást. Az intézmény két munkatársa ekkor arról tájékoztatta, hogy gyerekek elmondása szerint az igazgató többször szexuális tartalmú célzásokat tett gyerekek jelenlétében, előfordult, hogy egy gyerek nemi szervét is megérintette. A jelzést adó bejelentők ekkortól elkezdték a gyerekeket meghallgatni, néhány gyerekkel erről videófelvételt is készítettek. Az írásos bejelentést szeptember 22-én kapta meg Csókay László.

Tartalmáról az ágazatot irányító főpolgármester-helyettest azonnal tájékoztattam, akivel egyeztettünk arról, hogy a bejelentés alapján rendőrségi feljelentést kell tenni, és meg kell indítani a fegyelmi vizsgálatot. Ugyanakkor úgy gondoltam, hogy egy intézmény vezetőjét egy (akkor még csak) vélt bűntett miatt azonnal felmenteni hatalmas felelősség

– közölte lapunkkal a gyermekvédelmi szakember. Csomós Miklós főpolgármester-helyettes feljelentését 2011. szeptember 29-én juttatták el az Országos Rendőr-főkapitányságra. Ebben a főváros azt kérte, hogy „az igazgató bicskei széles ismertsége, beágyazottsága miatt” a nyomozást ne a bicskei rendőrkapitányság folytassa le, hanem az ORFK jelölje ki az eljáró hatóságot. Ennek alapján a vizsgálatot a Fejér megyei Rendőr-főkapitányság folytatta le, 2012. június 18-án zárták le bűncselekmény bizonyítottságának hiányában. A döntés közismert volt szakmai és döntéshozói körökben is. Ezt követően Csókay László elment a gyermekotthonba, és arról tájékoztatta a dolgozókat, hogy Vásárhelyi János ismét elláthatja az igazgatói feladatokat. Számára senki sem jelezte, hogy nem ért egyet a rendőrségi határozattal, vagy egyéb bizonyítékai volnának. 

Az intézmény munkatársainak bejelentését az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is megerősíti. Csókay László az ombudsmani vizsgálati jelentésből ezt a részt emelte ki:

Annak bizonyítására, hogy a gyermekeket érte-e abúzus, vagy sem, a fenntartónak nincsenek eszközei, ezért az ügyben rendőrségi vizsgálatot kezdeményezett. […] Összességében a fenntartó és a szakszolgálat eljárásával kapcsolatban alapvető jogokkal összefüggő visszásságot nem tártam fel.

A gyermekvédelmi intézményekben zajló szexuális visszaélésekről nincsenek pontos adatok, mivel nagyon magas a látencia, csak egészen különleges körülmények esetén derül rájuk fény. Egy biztos: sokkal gyakoribb, mint amennyiről a szakemberek tudomást szereznek. Ezek mellett a verbális, érzelmi és fizikai bántalmazás szinte általánosnak tekinthető. Magyarországon több százezer olyan veszélyeztetett gyermek él, akikről tudható, hogy segítségre van szükségük. Közülük nagyságrendileg 23 500 gyermek a különböző gyermekvédelmi szakellátási rendszerek érintettje valamilyen formában.

(Borítókép: A bicskei gyermekotthon kapuja 2016. október 7-én. Fotó: Ajpek Orsi / Index)