Itt a nagy bejelentés: Sulyok Tamás a kormánypártok államfőjelöltje

Novák Katalin lemondása után megüresedett az államfői szék

Novák Katalin február 10-én jelentette be lemondását, miután hatalmas közfelháborodást váltott ki azzal a döntésével, hogy kegyelmet adott egy pedofilügyben érintett elítéltnek. A leköszönő köztársasági elnök elismerte, hogy hibázott, és bocsánatot kért.

Orbán Viktor miniszterelnök egy héttel később, február 17-én, az évértékelőjén szólalt meg először az ügyről. A kegyelmi botrányról így fogalmazott:

Köztársasági elnök asszonyunk benyújtotta lemondását. Olyan ez, mint egy rémálom, mindannyiunkat megvisel. A tisztelt és nagyra becsült, hazájáért és gyermekeinkért harcoló Magyarországot a nagyvilágban méltó módon képviselő elnök asszony távozott. Mindannyian úgy láttuk őt a tisztségben, mint aki odavaló. A magyarok jobbik énjét, a jó tulajdonságainkat testesítette meg, családanya, aki kedves és felkészült, nem a férfiakkal szemben és nem az ő mércéjük szerint akarta bizonyítani rátermettségét. Ez nekem mindig imponált.

Orbán Viktor szerint Novák Katalin természetességgel mutatta meg, hogy a nők érzelem- és gondolatvilága nélkülözhetetlen a politikában is, mert férfi és nő külön csak fél, de együtt egy egész, akik képesek teljes, egészséges és boldog életet teremteni a családban és a hazában is.

Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelölik a kormánypártok köztársasági elnöknek

Ahogy arról szintén beszámoltunk, február 21-én kezdődött a Fidesz–KDNP parlamenti frakciójának kétnapos kihelyezett frakció- és kormányülése Balatonalmádiban. Itt a kegyelmi üggyel kapcsolatos, korábban már bejelentett új gyermekvédelmi törvénycsomag mellett a kormánypártok megtárgyalták azt is, hogy kit jelölnek köztársasági elnöknek.

Sulyok Tamás 1980-ban a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. A Csongrád Megyei Bíróságon bírósági fogalmazóként kezdte pályafutását, jogi szakvizsgájának abszolválása után 1991-ig jogtanácsosként dolgozott, alkotmánybírónak választásáig ügyvédként tevékenykedett.

2000-től 2014-ig osztrák tiszteletbeli konzulként dolgozott, 2014 szeptemberében lett az Alkotmánybíróság tagja, 2015 áprilisától a testület elnökhelyettese. Az Országgyűlés 2016 novemberében az Alkotmánybíróság elnökévé választotta. Sulyok Tamás 2021-ben adott interjút lapunknak, amiben úgy fogalmazott: „a politikai kritikával nem tudok mit kezdeni, soha életemben nem érdekelt a politika”. A teljes interjút ide kattintva olvashatja el.

Kocsis Máté sajtótájékoztatóját percről percre közvetítettük, folyamatosan frissülő cikkünket itt találja.

Mi a megválasztás folyamata?

Korábban részletesen bemutattuk: azzal, hogy Novák Katalin szóban lemondott elnöki tisztségéről, jogilag még nem vált meg mandátumától, hiszen a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény egyértelműen rögzíti, hogy a köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról.

A magyar jogi szabályozás igyekszik megelőzni az „erős felindulásból elkövetett” lemondást, ezért több feltételt is megszab:

• A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozatára is szükség van – ezt már február 12-én beadta Novák Katalin a parlamentnek, amiben hivatalosan is lemond köztársasági elnöki posztjáról.
• Az Országgyűlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg.
• Ha a köztársasági elnök az elhatározását írásbeli nyilatkozatával fenntartja, a lemondás tudomásulvételét az Országgyűlés már nem tagadhatja meg.

Az elnök írásbeli lemondó nyilatkozata azért is fontos jogi dokumentum, mert a megbízatása az abban megjelölt, 15. napnál nem korábbi időpontban szűnik meg. Ez pedig azt jelenti, hogy Novák Katalin – legalábbis formailag – február végéig köztársasági elnök marad.

A köztársasági elnök megbízatásának megszűnésétől az új államfő megválasztásáig az elnöki tisztséget ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, jelen esetben Kövér László látja majd el. Az ő helyét pedig a visszatéréséig valamelyik helyettese tölti be.

A választást jelölés előzi meg, amelynek érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. Mivel a Fidesz–KDNP-frakciónak megvan a megfelelő számú képviselője ahhoz, hogy elsőre megszavazza Novák Katalin utódját, így szinte biztos, hogy Magyarország új köztársasági elnöke Sulyok Tamás lesz.

(Borítókép: Sulyok Tamás 2021. március 30-án. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)