MOK: nem a hálapénz kivezetése miatt nőttek a várólisták

A február első két hetében végzett anonim felmérésben közel ötezer szakorvos és 700 háziorvos vett részt, amiben az orvostársadalmat érintő aktuális kérdésköröket járták körbe. 

A megítélésüket illető válaszokból meglepő eredmény született: 83 százalékuk szerint egyre inkább kriminalizálják az orvosokat. 

Álmos Péter, a MOK elnöke elmondta: 2019-hez képest akár 100-120 százalékkal is nőtt az orvosokról szóló negatív hírek aránya, egyértelműen gyakoribbak lettek a hálapénz elfogadásáról vagy szabálysértéseikről szóló tudósítások. Példaként említették a két doktornő esetét, akiket 2021-ben paraszolvencia miatt bilincsben vezettek el. Az akkori kamaraelnök, Kincses Gyula arra kérte az országos rendőrfőkapitányt, hogy ne alázzák meg nyilvánosan kollégáikat. Azon orvosok közül, akik ellen eddig eljárást indítottak, csupán egy volt kamarai tag. 

Demotiváló a közellátás

A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók 6 százaléka továbbra is külföld felé tekint, 3 százalék hagyná el az állami egészségügyet, és csak 55 százalék maradna, 9 százalék pedig inkább nyugdíjba menne. Svéd Tamás, a MOK főtitkára szerint az egészségügyben most leginkább jövőképre és bizalomépítésre van szükség.

Megemlítették: a teljesítmény visszaesése és a várólisták hosszabbodása miatt gyakran éri vád az orvosokat, hogy a paraszolvencia elvesztése folytán kevesebbet és kisebb hatékonysággal dolgoznak. Álmos Péter leszögezte:

Felmérésükből kiderült, hogy kollégáik 42 százaléka a paraszolvencia elfogadását tiltó jogszabály bevezetését megelőzően sem kapott hálapénzt, havonta mindössze 10 százalék tett el borítékot, és csupán 8 százaléknak jelentett ez heti rendszerességgel jövedelmet.

Olyan területeken is nőttek a várólisták, ahol sosem volt hálapénz, például patológia vagy radiológia. Álmos Péter kiemelte: a várólisták hossza nem az orvosok motiváltságával van összefüggésben, a Covid-időszak alatt növekedtek a várakozási idők, amelyek folyamatosan csökkennek, bár jelenleg is elmaradnak az európai szinttől. 

A MOK elnöke hangsúlyozta: az orvosok motivációját sosem egyedül a bérezés jelentette. Gyakorló pszichiáterként kiemelte: az orvosok 38 százalékánál klinikailag mérhető depresszív jegyek vannak jelen, ami elsősorban a munkakörülményekkel és a munkaterheléssel magyarázható. A felmérés szerint az állami szektorban dolgozó orvosok 75 százaléka nem elégedett a munkakörülményeivel, míg a magánelátásban foglalkoztatottak kevesebb mint 10 százaléka vélekedik így. A jelenlegi betegszám pedig 45 százalékuk szerint kis mértékben, de inkább negatív irányban befolyásolja munkájukat. 

Részleges orvoshiány

A kamara elnöke úgy véli, a magyar egészségügyben nem elsősorban az orvosok létszámával van gond. Sokat dolgoznak, ügyelnek este és hétvégén, Álmos Péter szerint csak fantázia, hogy az orvosok lógatják a lábukat. Arra is kitért, hogy alapvetően nem beszélhetünk általános orvoshiányról a hazai egészségügyben, az erőforrások azonban nem egyenletesen vannak elosztva. Az érsebészet, a szájsebészet területén és egyes városi kórházakban azonban vannak gondok az orvosok számát illetően. Svéd Tamás megjegyezte, hogy nem szabadna olyan ellátásoknak lenni, amelyek egy-egy embertől függnek. A centralizációt abból a szempontból kedvező folyamatnak tartják, hogy a speciális területeket a központi, megyei kórházba viszik nagyobb szakembergárdával, azonban határozott álláspontjuk, hogy

Az orvosok negyede csökkenteni kívánja az állami egészségügyben az óraszámát, ami Álmos Péter szerint rémisztő adat, ugyanakkor az elmúlt három évben már sokan átmentek a magánegészségügybe. „Az alapellátásban senkit nem érhet hátrány amiatt, hogy épp ki hol él, kistelepülésen vagy Budapesten lakik” – jegyezte meg a MOK-elnök, hozzátéve: éppen ezért nem támogatja a kamara a magán háziorvosi praxisok nyitását. Azt ugyanakkor elismerte: az állami alapellátásban nemcsak a háziorvoshiány jelent problémát, a visszajelzések szerint a rendelők 30 százaléka nincs megfelelően felszerelve.

Svéd Tamás főtitkár arról is beszélt, hogy a gyermekellátás kritikus pont, a korfa a területen az egyik legrosszabb, miközben az utánpótlás nem megoldott, az ügyeletet eközben biztosítani kell.

A bérrendezésre is kihatott az infláció

A válaszadók 77 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi körülmények között nem tudnának több beteget ellátni. Az egészségügyi államtitkár korábban úgy fogalmazott, hogy ma Magyarországon átlagban 2,2 millió forintot kereshet meg egy orvos a közellátásban. Álmos Péter erre úgy reflektált, hogy az államtitkársággal kötött korábbi megegyezés ellenére a hazai orvosbérek nem érték el az osztrák fizetések 60 százalékát, ami az inflációval és az ottani bérkompenzációval magyarázható.

Svéd Tamás hozzáfűzte: ha az inflációkövető béremelés elmarad, akkor egyre inkább érvényesülni fog a magánellátás illetve a külföld elszívó ereje. A szakdolgozókat emellett az egészségügyön kívüli területek is elvonják a hasonló vagy magasabb fizetéssel. „Ha 2-3 hónapon belül elérjük, hogy mind a fizetésük, mind a presztízsük emelkedésével a hivatásukban maradjanak, akkor kedvezőbb folyamatok várhatók” – fogalmazott a főtitkár. A kamara vezetői nyilatkozatukban egyöntetűen kiemelték, hogy az egészségügyben ma leginkább a szakdolgozóknál érezhető a létszámhiány és az ebből eredő problémák. A MOK elnöke azt is megjegyezte: Magyarország nem tud annyit költeni az egészségügyre, mint Belgium vagy Németország, mivel ott ugyanazon GDP-arányos ráfordítás nagyobb összeget jelent.

A tárgyalt felmérés annak a közel százoldalas munkaanyagnak volt része, amit a minisztériumnak nyújtott be a Magyar Orvosi Kamara, hogy visszacsatolást adjanak az egészségügy átalakításának eddigi hatásairól, amiről Pintér Sándorral és az államtitkársággal együtt február 27-én egyeztettek. Álmos Péter kamaraelnök az Indexnek adott interjúban korábban részletesen kifejtette a véleményét a hazai egészségügy helyzetéről, s azóta megvalósult a szakdolgozók újabb, második lépcsős bérfejlesztése is.

(Borítókép: Dr. Svéd Tamás és Dr. Álmos Péter. Fotó: Tövissi Bence / Index)