Veszélyesebb a levegő Budapesten, mint gondoltuk

A sajtótájékoztatóról a Levegő Munkacsoport számolt be egy közleményben, amelyet az Indexhez is eljuttattak. Mint írták, a civil szervezetek a nitrogén-dioxid (NO2) koncentrációját és az ultrafinom részecskék (PM0.1) számát mérték. Ezen káros anyagokat a fővárosban elsősorban a közlekedés bocsátja ki, és 

Az ultrafinom részecskék bekerülnek a véráramba, és azon keresztül a szervezet minden részébe eljutnak. Ez elsősorban szív- és keringési betegségeket okoz – írták. Mint kifejtették, a DUH szakértői Szlovákiát, Csehországot és Bulgáriát követően végeztek méréseket Budapesten, többek között hivatalos mérőállomások mellett.

Úgy találták, hogy a közlekedési eredetű légszennyezést mérő állomások inkább jó légmozgású, zöld parkokban, illetve azok közelében vannak, pedig az Európai Bíróság egyik korábbi ítélete (a C-723/17-as számú) és az EU-nak a környezeti levegő minőségéről szóló 2008/50/EK irányelvének III. melléklete szerint a közlekedéssel kapcsolatos minden mérőállomást a várhatóan legnagyobb légszennyezettségű helyekre kell telepíteni. Ezért a civilek összehasonlításképpen mérést végeztek a Rákóczi úton a Blaha Lujza tér közelében és az Üllői úton a Nagykörúthoz közel. 

Ezt lehetne tenni a légszennyezés csökkentéséért 

A civilek kalibrált Airyx mérőműszerével kimutatott nitrogén-dioxid-koncentráció kiugróan magas volt, amikor egyes régebbi típusú gépjárművek haladtak el a mérőműszer mellett. Ez megerősíti azt a szakértői álláspontot, amely szerint az összes járműnek mindössze 10 százaléka okozza a szennyezés 60 százalékát.

A DUH szakértői a sajtótájékoztatón elmondták, hogy Németországban végzett méréseik alapján a legmagasabb légszennyezettség főleg szűkebb utcákban tapasztalható, ahol a magas házak akadályozzák az átszellőzést – különösen akkor, ha az utca nem szélirányban helyezkedik el. Beszámoltak arról is, hogy Berlinben az önkormányzat alkalmaz megfizethető áron kapható és akkreditált laboratóriumban vizsgált mérőket arra, hogy ilyen utcákról meghatározzák, hogy szükséges-e a beavatkozás az ott élő, járó emberek egészségének megőrzése érdekében.

A DUH mérései az Erzsébet téren is sokkal nagyobb NO2-koncentrációt mutattak, mint az ottani hivatalos mérőállomás (mint írták, a Levegő Munkacsoport korábbi mérései is kimutatták már, hogy ennek az állomásnak a nitrogén-dioxid-mérését szükséges lehet felülvizsgálni). A kérdés tisztázása érdekében a Levegő Munkacsoport meg fogja keresni az Országos Meteorológiai Szolgálatot – tették hozzá. 

A sajtótájékoztatón Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport projektvezetője hozzátette, hogy a Rákóczi úton végzett méréseket a Teleki téri hivatalos mérőállomás adataival vetették össze, ami korábban szintén a Rákóczi út légszennyezettségét mérte, de a Keleti Pályaudvar mellől a metróátépítések idején – a jóval kisebb forgalmú – Teleki tér közelébe helyezték át. Ennek az állomásnak a visszahelyezését már többször kezdeményezte a civil szervezet.

Mint a közleményben megjegyezték, a Budapesti Fejlesztési Központ megbízásából a Levegő Munkacsoport már korábban is kidolgozott egy részletes javaslatcsomagot arra, miként lehetne rövid idő alatt jelentősen csökkenteni a közlekedés okozta környezeti ártalmakat a fővárosban. Többek közt azt is javasolták, hogy a gyermekek egészségének megőrzése érdekében autómentesíteni lehetne azokat az utcákat, amelyekben iskola van (akár csak időszakosan is).