Eddig vicceltek, ideje komolyan venni őket?

DSC9612
2024.03.17. 18:10
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt az elmúlt napokban története talán legnagyobb vezetői válságát élte át, miközben a közvélemény-kutatási adatok alapján minden eddiginél jobb eséllyel pályázik arra, hogy a június 9-i önkormányzati és európai parlamenti választásokon polgármesteri pozícióhoz és mandátumhoz jusson. Elemzőket kérdeztünk az MKKP helyzetéről.

Kovács Gergely társelnök hegyvidéki előválasztási részvétele polgármesterjelöltként annyira megosztotta a Magyar Kétfarkú Kutya Párt tagságát, hogy Kovács Gergely és Döme Zsuzsanna lemondtak a társelnöki pozícióról. Legalábbis egy rövid időre: az újabb taggyűlés és szavazás megerősítette őket tisztségükben, a tagság pedig Kovács Gergely hegyvidéki indulását is támogatta.

A Medián március 6–9. között készített kutatást 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. Az ebben szereplő adatok alapján a Kutyapárt – a Demokratikus Koalíció mellett/mögött – már a második legerősebb ellenzéki formáció: a választani tudó biztos szavazók között 11, a szavazókorú népességben 8 százalékon áll.

„Nagyon is komolyan veendő szereplő”

„Ha csak a kutatási adatokból indulunk ki, akkor a Kutya Párt nagyon is komolyan veendő szereplő, mivel már több támogatót tudhat magáénak, mint a korábbi hatpárti összefogás pártjainak többsége, a DK-t leszámítva. A legkülönbözőbb intézetek is egyetértenek abban, hogy a Kutya Párt az 5 százalékos küszöb fölé mérhető országosan, míg Budapesten a támogatottságuk inkább már a két számjegyű tartományban van” – mondta lapunknak Pék Szabolcs.

Az Iránytű Intézet elemzője szerint ezen támogatottsági adatok alapján elmondható, hogy az Európai Parlamentbe egy, sőt akár két képviselőt is delegálhat majd az MKKP – a lista első két helyén egyébként Le Marietta és Törley Katalin áll.

Pék Szabolcs az önkormányzati választásokat illetően kifejtette, hogy a legjobb esélyekkel Budapesten indul a párt, a régi-új listás választási rendszer kedvez az MKKP-nak.

Ezen a választáson is az 5 százalékos küszöböt kell átlépni, ami minden bizonnyal meglesz nekik. Ökölszabályként elmondható, hogy minél nagyobb egy település, annál jobb esélyekkel indul a Kutya Párt. A pártok táborának szociodemográfiai vizsgálatából kiderül, hogy a „kutyák” választói nem kizárólag, de jellemzően fiatalabb, nagyvárosi és magasan iskolázott rétegekből kerülnek ki

– húzta alá az elemző, aki ugyanakkor jelezte azt is, hogy „ez a fiatal korösszetétel hordoz is magában némi veszélyt, mivel a választásokat rendszerint nem a legfiatalabbak szokták eldönteni. Az idősebb választók sokkal fegyelmezettebben voksolnak, arányaiban körükben 15 százalékponttal is magasabb lehet a részvételi hajlandóság, és jellemzően a kormánypártokat vagy a DK-t választják, míg a fiatalabbak szétszavazni.”

Pék Szabolcs egy másik jelenségre is figyelmeztetett: „A mostani pártrendszerben, amit ellenzéki oldalról áthat a kiábrándultság, úgymond »trendi« dolog bemondani egy telefonos közvélemény-kutatásban a kutyapártos szimpátiát, viszont pont emiatt a kiábrándult és apolitikus attitűd miatt a megkérdezett távol marad a választástól. Mindent összevetve mégis arra számítok, hogy a június 9-i választás lehet a Kutya Párt országos áttörésének pillanata, korábban is láthattuk, hogy az EP választások ilyen áttörésre kimondottan alkalmasak (lásd például: a Jobbik 2009-es EP-szereplése)”.

„Már csak félig-meddig vicces”

Nagy Attila Tibor úgy látja, hogy

a Kutyapárt ma már csak félig-meddig vicces. Az elmúlt években – különösen a 2019-es önkormányzati választások óta – egyre inkább komolyodik. Az egyik társelnök, Döme Zsuzsanna „Suzi” alpolgármester lett Budapest IX. kerületében, Kovács Gergely másik társelnök pedig önkormányzati képviselő a XII. kerületben. Ebbéli minőségében több visszás ügyet tett szóvá, és elkezdett tulajdoni lapokkal, cégekkel foglalkozni, vagyis már nem ragadt le az „ingyensör” és „örök élet” ígéreténél. A 2024-es EP-lista is a komolyodást tükrözi: a listavezető, Le Marietta nem egy vicces típus, ahogy a második helyezett Törley Katalin sem kifejezetten bohóckodós.

Az elemző kiemelte: a 2022-es választások óta a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy „az ellenzéki választók egy kisebb része olyannyira kiábrándult az egykori ellenzéki összefogás pártjaiból, hogy a Kutyapárt felé fordult, és így azt immáron tartósan az öt százalékos parlamenti küszöb felé mérik, sőt az sem tűnt kizártnak, hogy nemcsak hogy bejut a Kutyapárt az Európai Parlamentbe, de egyenesen két mandátumot szerez, ami nagy siker lenne az MKKP számára.”

A nagy lehetőség kapujában botlottak?

Pék Szabolcs az elmúlt napok Kutya Párton belüli turbulenciáiról úgy vélekedett, hogy 

hasonló események egy professzionális politikai pártnál, mint amilyen a Fidesz vagy a DK valószínűleg nem fordulhattak volna elő. Amennyiben mégis, azt feltehetően meg is büntette volna a táboruk, viszont a Kutya Pártnál más lesz a helyzet. A Kutya Párt nem egy klasszikus, profi, mainstream párt, hanem egy részben underground közösség, mondhatni viccpárt, tehát esetükben hasonló bakik még bele is férhetnek, ezért feltehetően nem fordulnak el tőlük a támogatóik. Pont a humoros, esetlen, ironikus akciók adják a párt romantikáját. Láthattuk, hogy a mégis maradó pártelnök Kovács Gergely is egy poénnal próbálta elütni az egész dolgot, hogy „az elmúlt két napban természetesen a nagy számú bizonytalan szavazót igyekeztünk megszólítani.”

Pék Szabolcs szerint ezzel együtt is „okozhat belső feszültségeket a tény, hogy nagy valószínűséggel képviselő-testületekben és az Európai Parlamentben fognak ülni képviselőik, ahol valamiféle érdemi, komoly munkát kell végezni, míg a korábbi apolitikus attitűdöt többüknek maguk mögött kell hagyni, ez részben szakítás is lesz régi önmagukkal, ami a tagságban okozhat törést. Ez az amatőr és profi szemlélet közti átmenet majd akár szakadáshoz is elvezethet, amire már láttunk példát az elmúlt évtizedek magyar politikatörténetében.”

Nagy Attila Tibor úgy gondolja, az elmúlt napok válsága azzal fenyegetett, hogy a Kutyapárt elpuskázza az Európai Parlamentbe való bejutás lehetőségét.

El kell ismerni, a turbulenciát gyorsan sikerült lezárni. A tagság megrettent attól, hogy a társelnökök nélkül az ismeretlenség homályába vész a párt, így a lemondás után megerősítették őket pozícióikban és megengedték Kovács Gergelynek, hogy induljon a XII. kerületi polgármester-választáson. Csakhogy ezzel nincs minden megoldva: a párt DNS-e eddig pont az volt, hogy minden más párt egykutya: a szavazók alapvetően sem a Fideszből, sem a parlamenti ellenzéki pártokból nem kérnek. Most viszont a többi ellenzéki párttal való együttműködésre készül a Kutyapárt – még ha az koordinált együttműködésnek is ígérkezik –, amivel megtörnek egy tabut. Mégpedig azt a tabut, hogy egyetlen egy párttal sem szabad választásokon együttműködni.

– mutatott rá az elemző, hozzátéve: „Csakhogy Kovács Gergely polgármester akar lenni, és a kezdeti, párton belüli felháborodás ugyan elsöpörni látszott ezt a szándékát, de a lemondás kilátásba helyezésével sikerült megtörni a taggyűlést/kongresszust. Így a taggyűlés nagyon fontos döntést hozott március 11-én: mostantól már nem eleve tabu a többi lesajnált ellenzéki párttal való választási együttműködés. Az viszont kérdéses, hogy a kutyapártos szavazók – akiknek jó része eddig abban a hiszemben szavazott az MKKP-ra, hogy az más, mint a többi utált párt – miként emésztik meg az új politikai helyzetet. A párt vezetésének komoly, meggyőző munkát kell kifejtenie, ha el akarja kerülni a kudarcot a június 9-i választásokon.”

(Borítókép: Döme Zsuzsanna és Kovács Gergely. Fotó: Tövissi Bence / Index)