Mérgezett fa gyümölcse – „Az ügyészségnek elemi érdeke, hogy tisztázza a helyzetet”

Jogi kérdéseket is felvet a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott, Varga Judit volt igazságügyi miniszterről (Magyar exfeleségéről) készített hangfelvétel, amelynek kapcsán a Diákhitel Központ egykori vezetője kedd reggel a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen járt kihallgatáson. Magyar elmondta: ott át is adta a nyomozóknak a felvételek nyers változatát. Az Index két jogászt keresett meg a témában, mondják el, mit gondolnak az ügy jogi vonzatáról.

Borbély Zoltán ügyvéd szerint a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel alapján nem lehet pontosan megállapítani, hogy milyen jogi következmények várhatóak, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a Völner–Schadl-ügy már a bírósági szakaszban van. „A bírósági szakaszban pedig a büntetőeljárás már nem ismeri a pótnyomozás intézményét” – tette hozzá Borbély, aki szerint ennek ellenére a hangfelvételt fel lehet használni az ügy során, mert arról az érintettek az előkészítő ülés után szereztek tudomást.

Fontos megvizsgálni, hogy a beszélgetésben van-e más bűncselekményre utaló adat. Ha van, akkor el kell indítani a nyomozást, amelyet kizárólagos hatáskörben az ügyészség végez. Ha nem merül fel bűncselekmény gyanúja, akkor nyilvánvalóan nem fognak nyomozást indítani

– jelentette ki Borbély, hozzátéve, hogy a büntetőeljárásban nincs jelentősége annak, hogy valaki közismert személy-e, vagy sem. Az országgyűlési képviselőket érintő bűncselekmények esetén kizárólag a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozhat. Úgy látja, hogy az érintett hangfelvételen azt kell értékelni, hogy mi az, ami több, mint egy házaspár beszélgetése, véleménye a Völner–Schadl-ügyben, és annak van-e bármilyen büntetőjogi vonatkozása.

„A hangfelvételen tulajdonképpen egy beszélgetést hallhatunk egy házaspár között, és ebben a beszélgetésben bizonyos vélemények hangoznak el. Ezeknek a véleményeknek lehetnek közéleti, politikai hatásai, de én nem találtam semmi olyat, ami mondjuk Varga Judit terhére bűncselekményt alapozna meg, vagy esetleg államtitoknak minősülne. A házastársak egymás között szalonképesen értékelnek egy folyamatban lévő nyomozást” – mondta Borbély Zoltán, hozzátéve, hogy a magyar büntetőeljárások a szabad bizonyítás elvén alapulnak, és emiatt a titokban készült hangfelvételek is felhasználhatóak bizonyítékként. Ezt hívja a büntetőeljárás-jog a mérgezett fa gyümölcsének, mert Varga Judit nyilvánvalóan nem járult hozzá a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához és a beszélgetés felvételéhez.

„A Völner–Schadl-ügytől független lehet hivatali visszaélés vagy más hivatali bűncselekmény gyanúja, de azt, hogy az megtörtént-e, és azt, hogy ki követhette el, ki kell deríteni” – fűzte hozzá Borbély Zoltán, aki szerint az ügyészség egy hierarchikus szervezet, és kivitelezhetetlen, hogy a legfőbb ügyész minden egyes folyamatban lévő nyomozást ismerjen.

Ki kell vizsgálni az állításokat

„Az alapállítás, hogy a kormány ki tud menteni embereket büntetőeljárásból, nem állja meg a helyét, hiszen látható, hogy Schadl György és Völner Pál sem úszta meg az ellenük folyó eljárást, és magából a hanganyagból is az derül ki, hogy egy kormánytag szerint a kormány nem tud befolyást gyakorolni az ügyre olyan mértékig, ahogyan esetleg szeretne” – válaszolta kérdésünkre Hack Péter, az ELTE ÁJK tanszékvezetője, hozzátéve, hogy a hangfelvételen elhangzó állításokat, amelyek szerint valaki felvette a kapcsolatot az ügyészekkel, ki kell vizsgálni. 

Olyan állítások hangzanak el a felvételen, amelyek viszonylag könnyen ellenőrizhetőek, ugye, az ügyészségeken, részben az ügyészségi épületek többségében naplózzák, hogy ki lép be és ki lép ki onnan. Nyom nélkül nehéz közlekedni. De telefonhívás-listák is vannak, ami alapján lehet ellenőrizni, hogy az ügyben eljáró ügyészek felvették-e a kapcsolatot azokkal a személyekkel, akikre a lehallgatási anyag utal

– fogalmazott a jogtudós hozzátéve: amennyiben kiderül, beavatkoztak az ügyekbe, és bizonyítékokat semmisítettek meg, akkor a felelősök felelősségre vonhatóak.

„Az kiderült, hogy mit gondol bizonyos dolgokról Varga Judit, de úgy, hogy láthatóan konkrétan próbálnak rákérdezni, és ő olyan módon válaszolt, ahogy jónak látta, de ez még nem közvetlen személyes tényismeret” – fűzte hozzá Hack Péter, aki ismételten hangsúlyozta, hogy az ügyészségen a munkaszervezés pontosan dokumentálva van, tehát ha valaki ki akarja deríteni az igazságot, akkor képes lehet rá. 

Ha bizonyítani tudják, hogy volt találkozó, és ennek a találkozónak az eredményeként az ügyet érdemben befolyásoló döntések születtek, akkor az egy súlyos probléma. Ha ezt nem lehet bizonyítani, akkor a dolgok mennek tovább

– jelentette ki Hack Péter, aki szerint erős érv az ügyészség mellett, hogy ha volt is befolyásolási kísérlet: Völner Pál és Schadl György is bíróság előtt áll, az ügy pedig a legnagyobb nyilvánosság előtt zajlik. „45 éve foglalkozom büntetőeljárásokkal, soha ilyen részletes lehallgatási jegyzőkönyv-dokumentációt nem láttam. Mi évtizedek óta nem tudtunk lehallgatási jegyzőkönyveket mutatni a hallgatóknak. Most elég csak a lapokra kattintani, és láthatjuk, hogy hogyan foglalják össze ezeket a beszélgetéseket” – tette hozzá az ELTE ÁJK tanszékvezetője. 

(Borítókép: Borbély Zoltán és Hack Péter. Fotó: Tövissi Bence és Pajacsik Péter / Index)