Az állatkínzók még nevet sem adtak a viadalra szánt állatoknak

„Már négy éve volt, most kezdek a nevekre is visszaemlékezni” – fogalmazott az egyik vádlott, miután a kriminál kynológusok hosszan értékelték az eljárás során lefoglalt kutyákat.

A nevet ki kellett érdemelni

„Ha van neve, kötődünk hozzá. Azt tapasztaltuk, hogy jellemzően a jobb, a legfelkészültebb kutyáknak volt neve” – hangsúlyozta a tárgyaláson a szakértő. „A Foltos, Bikfic és hasonló elnevezésű kutyák nem értek meg még arra, hogy nevük legyen, nem teljesítettek eleget hozzá, volt, akit csak a chipszám alapján tudtunk azonosítani.”

A 3 órán át tartó iratismertetés során közel száz, valószínűsíthetően viadalra tenyésztett és használt kutya küllemét, jellemét ismerhette meg a hallgatóság. 10 százalékukat – többségében kölyköket és három másfél éves példányt – az etológiatesztek alapján soha nem ítélték harcra, tették be a ringbe. A vizsgált ebek felét, 47 példányt nyilvánítottak veszélyesnek, ők intenzíven harcoltatott kutyák lehettek egykor. Azonnal reaktívvá váltak a vizsgálatok során imitált ringben, zsigerből tudták, hol a helyük és mikor kell támadniuk.

„Egy életre-halálra, vagy komoly sérülésig tartó küzdelemről beszélhetünk. Emögött komoly pénzmozgás, fogadás is van. Minél jelentősebb a küzdelem, annál nagyobb a tét. Nagyon kevés olyan kutya van, amely tizenötnél több küzdelmet túlél, vagy a harcból következő sebfertőzésben nem pusztul el. Sok esetben ezek az emberek azért tartottak sertést is, hogy legyen hova tenni az elhullott kutyákat” – magyarázta a tárgyalást követően a neve elhallgatását kérő szakember.

„A ringszituációt ismeri, azonnal húz előre”

Ez a mondat hangzott el talán legtöbbször a tárgyalás délelőttjén. Volt kutya, amelyik 20 másodperc alatt, olyan sebességgel rontott a tükörnek, ahol egy másik kutyát vélt látni, hogy a saját orrát törte be.

Kilencven százalékban bull típusú kutyákat foglaltak le a nagykőrösi kutyaviadalokkal összefüggésben, összesen nyolc helyszínről. Négy kutyatulajdonoson már a viadal után kattant a bilincs, a másik tizenegy vádlott később került a rendőrség látókörébe.

A Készenléti Rendőrség egységei 2020 decembere és 2021 augusztusa között foglalták le a kutyákat Budapestről, Domaházáról, Albertirsáról, Dunaharasztiból, Erdőhorvátiból és Nagykőrösről.

„A vádlottak nem feltétlenül őszintén nyilatkoznak a kutyák tréningezéséről, a tenyésztés céljáról és a tapasztalataikról” – összegezte a kirendelt szakértő. „Azok a kutyák, amelyek egyértelmű viselkedést mutattak, azok szinte biztos, hogy állatviadal céljából tartott és felkészített kutyák voltak” – fűzte hozzá.

A bírósági eljárás során az állatkínzás különös szenvedést okozó, minősített esete, a tiltott állatviadalra való tenyésztés, tartás és tréningezés tényállását kriminál kynológus és etológus szakértők bevonásával igyekeztek megállapítani. A két meghallgatott szakértő részletesen elmondta, hogy miként zajlott a vizsgálatsorozat, amely alapján Az Én Kutyám és az Index olvasóinak is ismerős Koba múltjáról még többet megtudhattunk.

A veszélyesnek nyilvánított, egykori viadorkutyával, Kobával ebben a videónkban ismerkedhetnek meg:

A szakértők olyan módszerrel vizsgálták a lefoglalt állatokat, hogy a lehető legkevesebb stresszhelyzetnek tegyék ki őket, viselkedésüket semmi se befolyásolja, de ennek ellenére nehéz feladat előtt álltak. A rosszul – vagy sehogy sem – szocializált, nevelt állatok reszkettek a betonon, lépni sem mertek a járdán, mert egyszer sem hagyták el a szaporítótelepet, ahova születtek, kivéve azokat az alkalmakat, amikor viadalok helyszínére szállították őket. De amikor a szakértők a viadalok körülményeit imitálták, még a gyávább példányok is ismerősen fogadták a mesterségesen előállított szituációkat.

„Szállítanak viadalra, utazunk, megérkezünk, feladat van” – magyarázta a kynológus.

Ringszituáció, állkapocs- és nyakizomerősség, zsákmányszerző ösztön

Alapvetően ezt a három területet érintették a vizsgálatok, ugyanis ezek alapján nagy valószínűséggel megállapítható, ha viadalra, kedvencként vagy szimplán eladásra tenyésztettek egy adott jószágot.

A második teremben, a „kontrollálatlan zsákmányszerző gyakorlat” alkalmával egy állatot imitáló plüsst mozgattak egy madzag segítségével, a gyakorlat által a lefoglalt példányok zsákmányszerző ösztönének mértékére voltak kíváncsiak. Az etológus kiemelte, még a munkakutyának tenyésztett állatok 50 százalékából is hiányzik az a fajta ösztönös zsákmányszerzés, ami ahhoz szükséges, hogy rögtön a plüssre támadjon.

Egy malinois, németjuhász vagy dobermann a 10-es skálán legfeljebb 6-os eredményt ér el ezen a teszten, nem véletlenül van bajban a Magyar Rendőrség is, amikor szolgálati kutyának alkalmas ebeket keres. Ezek közül a kutyák közül 8-9-es ösztön erősségűek voltak a lista elején szereplő ebek (nekik volt nevük – szerk.)

– hangsúlyozta a kynológus.

A harmadik szakaszba azok a kutyák léptek át, akikről az első kettő során nem volt egyértelmű, hogy részt vettek már viadalon, akár versenyzőként, akár felkészítő állatként. Őket egy, a Pentatlon sportban is használatos lógatási gyakorlatnak vetették alá. Itt fontos volt, hogy magát az eszközt, az ék alakú kapaszkodót felismeri-e, elbírja-e azon csimpaszkodva saját testsúlyát gond nélkül, akár percekig.

Azokat a kutyákat pedig, akikről nem lehetett egyértelműen megállapítani – például visszahúzódó viselkedésük, szocializálatlanságuk miatt –, hogy voltak-e már ringben, egy másik kutya jelenlétében – pórázon – is megismételték az első helyzetgyakorlatot. A legtöbb esetben ez az ismerős helyzet már kulcsingerként működött.

Minden alkalommal a lehető legkevesebb ideig tartott a gyakorlat, alig fél-egy percig, mert a szakemberek szerettek volna kíméletesek lenni. A vizsgálatokból kiderült, hogy a lefoglalt kutyák alig 10 százaléka került csak abba a kategóriába, amely a viadalon részt nem vett kutyákat listázta. Ezek jelentős része is pár hónapos kölyök volt, rajtuk kívül összesen három, fiatal felnőttet tettek ebbe a csoportba.

Érdekes módon – ez is a célszerű szaporítást támasztja alá – a száz kutya közül egyetlen volt 4 évesnél idősebb. Ő tenyészkan lehetett. Volt köztük néhány kölyök, de a nagy többség 1,5-3 éves korú, vagy a harcra alkalmazott, vagy a potenciálisan arra nevelt eb volt.

Igazi stratégák a harcban

Olyan okos kutyákat is vizsgáltak, akik szinte azonnal észrevették, hogy tükörrel van dolguk és saját magukat látják. Volt, aki kiforrott, tanult stratégiát alkalmazott a támadások alkalmával, de többen a ringet jól ismerő példányok közül csak a meccsekre felkészítő „roll-okon” tölthették be az edzőpartner szerepét. Ők nem támadtak azonnal, várták a másik fél reakcióját, és annak megfelelően viselkedtek.

Szakértőként magam is meglepődtem néhány kutyán, hogy tíz centi távolság vagy egy óvatos érintés hogy változtatta meg a kutya viselkedését egy másik kutya iránt, és ez volt az, ami alapján úgy döntöttünk: ahol kétséges a viselkedést megítélni, kisebb hibát vétünk, hogyha nagyobb elővigyázatossággal vagyunk 

– mondta a végső döntés okáról a kynológus.

Már említettük Kobát, akiről olvasóink tudhatják, hogy már szerető közegben éli nyugdíjas hétköznapjait. Az egykori viadorkutya a leírások alapján az egyik leginkább kiemelkedő adottságú, legokosabb eb a száz közül, a kynológus szerint az egyik legjobb stratéga. Élénk reakcióval reagált a zsákmányra, de gyilkos ösztön nélkül, és nemcsak tükörképe, de a plüss esetében is hamar rájött, nem abban a helyzetben van, amit korábban megszokott. Koba most, évekkel kiszabadítását követően egy állatmentő egyesületnél él, veszélyessé nyilvánítva. A bélyeg, bármennyire is sikerült rehabilitálni az elmúlt négy év során, soha nem kerül le róla.

Mikor születhet ítélet a nagykőrösi kutyaviadalok ügyében?

Az ügyben ítélethozatalra jogosult bíró, Rácz Adrienn szerint a vádlottak számából és a perirat nagyságából fakadóan csak az ítélkezési szünet után jóval, valamikor az év végéhez közeledve születhet ítélet, amiről – riportsorozatunk keretében – olvasóinkat is tájékoztatni fogjuk.

(Borítókép: Tövissi Bence / Index)