Közel egymillió magyar nem tudja, hogy ez a kór pusztítja

A WHO első alkalommal elkészített magas vérnyomás riportja szerint az 1990 és 2019 között a magas vérnyomással élők száma 650 millióról 1,3 milliárdra nőtt. Világszerte a korai halálozás egyik legjelentősebb kockázati tényezője, körülbelül egy magyarországnyi, 10,8 millió ember veszti emiatt életét Földünkön. Május 17-én arra hívják fel a figyelmet, hogy a vérnyomásértékek rendszeres ellenőrzésével, probléma esetén kezelésével számos szív- és érrendszeri katasztrófa elkerülhető. 

Kedvezőtlen hazai statisztika

A 30–79 év közöttiek egészségügyi adatait elemző felmérés szerint hazánkban a férfiak 56 százaléka, a nők 41 százaléka szenved magasvérnyomás-betegségben, csak 60 százalékuknál diagnosztizálták és 52 százalék kezelteti magát. A WHO megállapítása szerint, ha a felismert és hatékonyan kezelt esetek aránya duplájára nőne, 2040-re 86 ezer magyar életét lehetne megmenteni.

Míg a vizsgált felnőttpopulációban globálisan minden 3. ember érintett, hazánkban minden 2. embernél jelen van a betegség, ezzel abba a 10 százalékba esünk, ahol leggyakrabban fordul elő a hipertónia. Európában Albánia, Horvátország, Litvánia, Moldávia hasonló statisztikával bír, de csak két országban: Romániában és Lengyelországban figyelhetők meg hasonlóan kedvezőtlen adatok.

Az extrém emelkedés legsúlyosabb kimenetele a sztrók, a szívinfarktus, szívritmuszavar, aortarepedés, vérzések lehetnek.

A következő panaszok együttes jelentkezése utalhat a kiugró vérnyomás-emelkedésre:

• rossz közérzet, gyengeség
• mellkasi fájdalom
• szívdobogásérzés
• fejfájás
• szédülés
• tarkótáji nyomás

A legfőbb rizikótényező az életmód

Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) elnöke elmondta, hogy bár a kor előrehaladtával gyakoribb a vérnyomásproblémák előfordulása ‒ szinte minden 80 éves érintett ‒, kialakulásáért a genetikai hajlam mellett elsősorban az életmód felelős, a fizikai aktivitás hiánya, a túlsúly, a túlzott sófogyasztás, a dohányzás, a stressz, a rendszeres alkoholfogyasztás mind a rizikótényezők között szerepel. Az esetek tíz százalékában egyéb betegség, vese-, hormonális, pajzsmirigyproblémák állnak a háttérben.

Sokszor rutinvizsgálat során fedezik fel, mivel általánosságban nem jár tünetekkel, ezért is szokták a hipertóniát csendes gyilkosnak nevezni. A belgyógyász éppen ezért javasolja akár már 30 év felett, hogy évente ellenőriztessük vérnyomásunkat.

Ha valakinél a normál értékhez képest eltérést tapasztalnak, javasolni szokták, hogy otthon nyugalmi állapotban legalább három különböző alkalommal mérje meg vérnyomását.

Bár a magasvérnyomás-betegség nem gyógyítható, csak kezelhető állapot, Babai László elmondása szerint kezdeti stádiumban a 140-150-es szisztolés értéket még vissza lehet fordítani, a leghatékonyabb természetesen a megelőzés. Ötvenéves kor felett már sok embernél vérnyomás-emelkedés mérhető, tapasztalatok szerint még a 160-as szisztolés érték is csökkenthető megfelelő, leginkább kardió mozgással, egészséges étrenddel, testsúlycsökkentéssel, alkoholfogyasztás megszorításával, dohányzás elhagyásával.

A dietetikusok elsősorban alacsony zsírtartalmú élelmiszerek, tejtermékek, húsok fogyasztását, a vörös húsok, a feldolgozott élelmiszerek mellőzését javasolják. A telítetlen zsírsavak, mint az olívaolaj, a hal, a magvak, valamint zöldségek választása mind kedvezően hat a szervezetre, a gyümölcsfogyasztás a cukorbetegek esetében fokozott figyelmet igényel.

Az elhízott embereknél a testsúly csökkentése bizonyítottan kedvező hatással van a vérnyomásra, ami túlsúlyosak esetében minden leadott 10 kilogrammnál 5-10 higanymilliméteres csökkenést jelenthet. A napi 5 gramm sófogyasztást szintén nem ajánlott túllépni

‒ emelte ki az életmódorvos, hozzátéve: az étkezési szokásaink családi mintát követve alakultak ki, a sószegény étrendet ennek ellenére hetek alatt megszokhatják ízlelőbimbóink.

Elfuthatunk a betegség elől 

A szakember arra is kitért, hogy azok számára, akiknek magas a vérnyomása, elsősorban heti 150 percben a közepes intenzitású aerob mozgás javasolt.

Például:

• a kocogás,
• futás,
• kerékpározás,
• úszás,
• tenisz,
• kosárlabda,
• futball,

viszont a haspréssel járó erősítő, súlyzós edzések kerülendők. Babai László hangsúlyozta, hogy az életmód megváltoztatása akkor tartható fent hosszú távon, ha kedvtelésünknek megfelelő sporttevékenységet választunk, így járhat fiziológiás előnnyel a mozgás. 

A vérnyomásproblémák kialakulásában a pszichés nyomás, a túlhajszolt életmód is közrejátszhat. „A stressz alapvetően fontos az életünkben, azt a védelmi funkciót szolgálja, hogy a ránk törő veszély elől el tudjunk menekülni. A folyamatos stresszhatás miatt ezt a készenléti állapotot, az erek összehúzódását, a pulzus, vérnyomás-emelkedést fenntartja a szervezet, de rendszeres mozgással, fizikai aktivitással ezeket a hatásokat is lehet mérsékelni” ‒ mutatott rá az ÉMOT elnöke, hozzátéve: ilyen helyzetekben napi félórás aktivitás ajánlott, a késő esti órák kivételével bármilyen napszakban, illetve relaxációs, meditációs technikák alkalmazása. Babai László hangsúlyozta, hogy a rendszeres testmozgás a kóros állapotok kialakulásának megelőzésére az egyik legfontosabb faktor, a magyar lakosság 96 százaléka mozgásszegény életmódot folytat.

Ha ezen tudunk változtatni, a kedvezőtlen statisztikák is visszafordíthatók lesznek

‒ húzta alá, hozzátéve: ez a Mozgás Receptre program célkitűzése is, a kardiovaszkuláris betegségek, magasvérnyomás előfordulásának jelentős csökkentése mozgásterápia segítségével, emellett az egészséges életmódra való áttéréshez is tanácsokkal látják el a pácienseket.

(Borítókép: Christoph Soeder / picture alliance / Getty Images)