Több milliós kárt okoztak, közel ezer embert vertek át Hevesben az internetes csalók

Közel ezer embert megkárosító internetes csalókat fogtak el Heves vármegyében – közölte az illetékes rendőr-főkapitányság sajtószóvivője csütörtökön az MTI-vel. Soltész Bálint tájékoztatása alapján az ügyben még 2022 végén indult eljárás a Gyöngyösi Rendőrkapitányságon, majd a nagyszámú sértett miatt a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság nyomozócsoportot alakított.

A szerteágazó adatgyűjtés során a rendőrök csaknem ezer embert hallgattak ki, akiket ugyanazzal a módszerrel csaptak be – ismertette a szóvivő. A gyanútlan károsultak a közösségi médiában feladott játékkonzol- vagy szerszámgéphirdetésre jelentkeztek, majd a termék vételárát, esetenként annak egy részét, olykor csak a szállítási költséget előre átutalták. A meghirdetett terméket azonban végül egyikük sem kapta meg (bár nem nevezték meg konkrétan, hogy hol történt a csalás,  de valószínűleg a Facebook Marketplaceről lehet szó, amellyel összefüggésben többször is figyelmeztettek a szakemberek efféle átverésekre).

Az eljárás ideje alatt öt huszonéves gyöngyösi és visontai fiatalt hallgattak ki gyanúsítottként, a banda két vezetőjével szemben letartóztatást, illetve lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a bíróság – közölte Soltész Bálint, aki elmondta, hogy a gyanúsítottak egymást segítve adták fel a valótlan hirdetéseket, eleinte saját profiljaik és bankszámláik használatával, később közeli hozzátartozóik közösségimédia-fiókjait is jogosulatlanul igénybe véve.

A 934 rendbeli üzletszerűen elkövetett csalás, négyrendbeli pénzmosás és más bűncselekmények miatt lefolytatott eljárást a rendőrség befejezte, az iratokat a napokban megküldte az ügyészségnek.

A győri rendőrség is online csalókra figyelmeztetett

Ahogyan arról az Index is beszámolt, májusban online csalókra figyelmeztetett a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság is. A közelmúltban Győr-Moson-Sopron vármegyében is több online csalás miatt indult nyomozás.

Az esetek között volt, hogy a használt cikkek eladására szolgáló internetes felületen vagy a közösségi médiában létrehozott piactéren estek áldozatul a sértettek. De előfordultak úgynevezett befektetési és banki csalások is.

A rendőrség közleménye szerint az alábbiakra érdemes figyelni:

• Hamis banki hívás: A csalók egyik gyakori módszere a hamis pénzintézeti hívás. A „bank nevében” álindokkal (például gyanús online tranzakcióra hivatkozva) telefonálnak. Ilyen esetben hiába kérik, a rendőrség azt tanácsolja, senki ne adja meg banki adatait, és ne telepítsen idegen alkalmazást a számítógépére vagy okoseszközére.

• Hamis online áruházak: Ma már sokféle webáruház létezik, így fontos, hogy mindig ellenőrizni kell azt a honlapot, ahol vásárol vagy elad: kiemelten a cég nevét, a székhelyét, a „rólunk” szóló részt és az ászf-et is! Ha ezek hiányoznak, vagy magyartalanul fogalmazták meg, illetve az ügyfélszolgálat nincs rendesen feltüntetve, vagy csak valamilyen űrlapon lehet kapcsolatba lépni az áruházzal, az legyen gyanús!

• Ha csomagot vár: Kaphat olyan hamis e-maileket vagy sms-eket, amelyekben a „futárszolgálat” a vásárlás megerősítését – a pénzintézet és a banki belépési adatai megadását – kéri. Ezt soha ne tegye meg, valódi futárszolgálatok soha nem kérik ezeket az adatokat! Ha kérdése van, inkább hívja fel közvetlenül a csomagküldőt a hivatalos telefonszámon, vagy fizessen utánvéttel!

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!