Magyar Péter szétfeszítette a megszokott kereteket, valami nagyon más jön

Az önkormányzati és európai parlamenti választások éjszakáján a kormánypártok eredményét értékelve Orbán Viktor azt mondta, hogy legyőzték a régi és az új ellenzéket is. A számokat tekintve, való igaz, hogy a Fidesz-KDNP – ahogy azt Orbán Viktor is mondta – megnyerte mind a két választást, de az már vitatható, hogy ki kit győzött le.

A választások előtt készült közvélemény-kutatások (a kormányoldalhoz közelálló intézetek is) arra jutottak, hogy a Magyar Péter vezetésével (papíron a párt alelnöke) duzzadó Tisza Párt, és úgy általában a Magyar Péter-jelenség elsősorban a hagyományos ellenzéki pártok szavazóit szívja el. Ezeket az elemzői állításokat és felméréseket éppen a választási eredmények igazolták. Ha így nézzük, akkor lényegében

A Momentum bukását, a DK–MSZP–Párbeszéd – Zöldek-összefogás támogatottságának bezuhanását, a teljes ellenzéki térfél átalakulását a Magyar Péter-jelenség idézte elő. A választási eredmények alapján az is kijelenthető, hogy a Tisza Párt számára június 9-e csak a kezdet vége, és ez az új ellenzék még egyáltalán nincs legyőzve. Előretörése – mind az európai parlamenti választáson, mint pedig a Fővárosi Közgyűlésben – komoly figyelmeztetés a kormánypártok számára. És ha a kormányoldalon csorbult az önbizalom, akkor az pont ennek a figyelmeztető új ellenzéki térnyerésnek köszönhető, merthogy a hosszú évek alatt megszokták, hogy nincs igazi kihívójuk, nincs olyan alternatívájuk, amely koherens erőként jelenne meg velük szemben. Ez most június 9-én megváltozott, és a kormányoldalon is tisztában vannak azzal, hogy új stratégiára van szükség.

Az újszerűségét keresik az ellenzéki választók

Az Indexnek nyilatkozó Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzője szerint az egyetlen szereplő, aki maradéktalanul sikerként könyvelheti el a június 9-i választásokat: az Magyar Péter.

Annak ellenére, hogy a régióban vannak hasonló példák arra, amikor egy szereplő ilyen gyorsan építette fel a pártját, a Tisza Párt áttörése, és közel 30 százalékos eredménye az európai parlamenti választáson, kiemelkedő teljesítmény, majdhogynem példátlan. Az elemző arra is rámutatott, hogy miközben 2010 óta mindig kérdés az ellenzék egységesítése, a Tisza Párt eredménye most erre is válasz, hiszen bőven a többi ellenzéki párt fölé emelkedett, ami új, az elmúlt években nem látott helyzetet teremtett.

Kérdésünkre arról is beszélt, hogy a legnagyobb ellenzéki kudarcot a Momentum szenvedte el (e pártnál a leglátványosabb a visszaesés 2019-hez képest), amelynek így veszélybe került a túlélése. Igaz, a párt szerzett önkormányzati pozíciókat, de az nem a Momentumnak szól, hanem az egyes személyek politikai teljesítményének.

Az ellenzéki pártok eredményei azt mutatják:

Mint arra Rajnai Gergely rámutatott: a NOlimpiával berobbanó Momentumban is ezt látták kezdetben a választók, és erre tudott aztán a párt építkezni, hogy 2019-ben európai parlamenti sikereket érjen el. Az elemző szerint azonban mostanra a Momentum elveszítette az újszerűségét, megkopott, belesimult az ellenzéki politikába, és ezért nyergeltek át a választók Magyar Péter mögé.

Az ideológiai különbségek nem meghatározóak, az a lényeg, hogy az ellenzéki választók kiben látják a frissességet, az új erőt

– tette hozzá Rajnai Gergely.

Teljesen kiszipolyozhatják a régi ellenzéki pártokat

Bár a DK–MSZP–Párbeszéd – Zöldek-összefogás szerzett két mandátumot az európai parlamenti választáson, ebben nem sok örömüket lelhetik. Csak DK-s jelöltek jutottak be az Európai Parlamentbe, ráadásul a pártnak az előző ciklusban még négy mandátuma volt. A Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzője kiemelte: Magyar Péter felbukkanásáig egyértelműnek tűnt, a Momentummal szemben megnyerik azt a versenyt, hogy ki lesz az ellenzék vezető ereje.

Nekik tényleg ott volt a pakliban egy húsz százalék feletti eredmény, 2019-hez képest több képviselő, és egy világos stratégia 2026-ra. Mindez most szertefoszlott

– állapította meg Rajnai Gergely, aki szerint az is bebizonyosodott, hogy a DK-s szavazók egy része nem a személyek vagy a program miatt támogatta korábban a pártot, hanem azért, mert benne látták az erőt az Orbán-kormány leváltásához.

Magyar Péter ezt már jobban tudja reprezentálni, és ez nagyon sok szavazónak az elpártolását eredményezte. A Demokratikus Koalíció elveszítette annak lehetőségét, hogy a következő két évben mágnesként tudja maga köré gyűjteni az ellenzéki szavazókat, ez a vonzerő elillant

– jelentette ki az elemző.

Azt is megjegyezte, hogy Magyar Péternek nagyon nagy hibát kell elkövetnie ahhoz, hogy a DK-nak újra esélye legyen vezetni az ellenzéket.

Rajnai Gergely szerint a baloldali összefogás megmaradt szavazói között bőven lehetnek még olyanok, akik nem elkötelezett DK- vagy MSZP-szavazók, és 2026-ig őket is felszívhatja Magyar Péter pártja. „A Demokratikus Koalíció esetében nem felfelé látom a potenciált, hanem a trend miatt inkább lefelé” – jegyezte meg az elemző.

Magyar Péter előtt tiszta a pálya az ellenzéki térfélen

Az Index kérdésére válaszolva, hogy miért pont a kormányoldalról érkező Magyar Péter felbukkanására rezonáltak az ellenzéki szavazók, Rajnai Gergely kifejtette: az időzítésnek mindenképpen nagy jelentősége van, Magyar Péter egy olyan pillanatban „érkezett meg”, amikor a Fidesz meggyengülni látszott (a kegyelmi ügy miatt), de az ellenzék nem tudta igazán kihasználni ezt a lehetőséget.

„Magyar Péter az ő személyes, közeli érintettsége nyomán ebbe bele tudott állni új szereplőként” – vélekedett az elemző. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ismert nemzetközi minták alapján elmondható: a domináns, uralkodó pártok meggyengülése vagy bukása általában azzal kezdődik, hogy valaki belülről kiszakadva érkezik lebontani az addigi rendszert.

A hosszú ellenzékiségben lévő pártok hozzászoknak ahhoz, hogy ellenzéki pozícióban vannak, és így nem is igazán tudnak, sőt, sokszor nem is annyira akarnak új választókat megszólítani, illetve a választók is egyre kevésbé látják már bennük a potenciált és a kompetenciát, mert a rendszer részének tekintik őket. Ellenben egy kormányoldalról kiszakadó szereplőt kompetensebbnek tartanak, mert ismeri a kormányzati szereplőket, feltételezik róla, hogy rálátott a folyamatokra, és közelében lehetett a döntéseknek. Nem mondom, hogy ez volt a fő szempont Magyar Péter megítélésénél, de szerintem ez is közrejátszott. Nyilván a karaktere is alkalmas arra, hogy erőt mutasson a kormányoldallal szemben. Az majdnem mindegy, hogy milyen ideológiai ajánlatot tesz a választók elé. Legalábbis ezen a ponton nagyon úgy tűnik, hogy az ellenzéki választókat ez nem igazán érdekli

– fejtette ki Rajnai Gergely.

Az elemző szerint jelenleg még megállja a helyét az a megállapítás, hogy Magyar Péter alapvetően nem a kormánypártoktól vitt el szavazókat (2019-hez képest a Fidesz–KDNP-re többen szavaztak az idei európai parlamenti választáson), ugyanakkor az első lépés a politikai építkezéséhez: az ellenzéki szavazók egyesítése, és csak azután lehet kérdés, hogy tud-e leszakítani fideszes szavazókat.

Rajnai Gergely úgy véli,

A kérdésre, hogy az ellenzéki pártok számára megállíthatatlan-e Magyar Péter, az elemző azt válaszolta: jelenleg igen.

„Bizonyos szempontból Magyar Péternek az az egyik legnagyobb problémája, hogy viszonylag korán, a következő országgyűlési választások előtt két évvel jelent meg. A nemzetközi minták alapján a gyorsan felemelkedő pártok nagyon gyorsan tudnak elérni egy bizonyos szintet, de utána már egyre nehezebb megőrizni az újszerűségüket. Ehhez nem lesz elég, ha két éven keresztül csak országot jár Magyar Péter. Két hónapon keresztül fent lehetett tartani ezt az iszonyatos lelkesedést, de az kérdés, hogy a következő időszakban mit tesz. Az mindenképpen előnye, hogy az ellenzéki térfélen most tiszta a pálya a számára, nincs más szereplő, aki versenyre kelhetne vele” – magyarázta Rajnai Gergely.

A karizma fontosabb, mint a szervezet

Magyar Péter – saját bevallása szerint is – egy „one man show”-t vitt június 9-ig. A Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzőjét megkérdeztük, mennyire jellemző, hogy egy ellenzéki szereplő szervezeti struktúra nélkül emelkedjen fel.

Rajnai Gergely szerint 2010 vagy 2014 előtt még elképzelhetetlen volt, hogy komoly pártstruktúra, párttagság és aktivistahálózat nélkül betörjön egy új erő. Most már nem elengedhetetlenül szükségesek ezek a feltételek, és ezt leginkább a megváltozott médiaszokások, a mindennapokat átszövő közösségi platformok tették lehetővé. Ezek segítségével egy ember is a potenciális választók széles tömegeit tudja elérni, és fel tudja építeni a saját brandjét, illetve pártját, anélkül, hogy érdemben lenne mögötte bármilyen hálózat.

Valójában az a lényeg, hogy legyen egy karizmatikus vezető, egy személy, akivel azonosulni tudnak a választók. Az, hogy mögötte milyen szervezet van, az egy másodlagos kérdés

– szögezte le az elemző.

Ezzel kapcsolatban hozzátette: az elemzők sokat beszélnek arról, hogy Magyar Péternek milyen nehéz lesz majd kiépítenie a saját szervezetét, és meglehet, valóban így lesz, de nem szükségszerűen, ha talál maga mellé egy csapatot.

Rajnai Gergely szerint Magyar Péternek éppen az okozhat majd nehézséget, hogy a további építkezéshez már muszáj lesz maga mellé más embereket is vennie, mert egyedül nem csinálhatja tovább a következő két évet. Olyan politikai karaktereket kell találnia, akik teljesen kívülről jönnek, nem használódtak el más pártokban, de mégis kompetensek, és közben képesek Magyar Péterhez hasonlóan karizmatikus jellemzőket felmutatni.

Több forgatókönyv áll Magyar Péter előtt

Közvetlenül az önkormányzati és európai parlamenti választások előtt mutatták be a Méltányosság Politikaelemző Központ hosszú ellenzékiségről szóló, Kormányzásra várva – A magyar ellenzék nemzetközi és történeti összehasonlításban című kötetét. (A könyvbemutatóról itt írtunk.) A Méltányosság elemzői (Csizmadia Ervin, Lakatos Júlia, Novák Zoltán, Rajnai Gergely, Zsolt Péter) lényegében „az érem másik oldalát” írták meg, ugyanis három évvel ezelőtt jelent meg az Uralkodó párt – A Fidesz nemzetközi és hazai történeti összehasonlításban című munkájuk, amely a domináns, uralkodó pártokról szólt.

Bár legfrissebb könyvüket még Magyar Péter megjelenése előtt fejezték be a Méltányosságnál, Rajnai Gergely szerint a munkájuk mit sem veszített időszerűségéből, és

Az elemző azonban hangsúlyozta, hogy igyekeznek nem kézikönyvként reklámozni a munkájukat. Különböző nemzetközi és történeti mintákat vizsgáltak meg, amelyeknek megvan a maguk tanulsága, lehet belőlük következtetéseket levonni, vannak hasonlóságok, de fontos különbségek is. Tehát egyik forgatókönyvet sem lehet egy az egyben alkalmazni a mai magyar helyzetre, de mindegyikből érdemes tanulni.

1. A Dél-afrikai Köztársaság arra példa, hogy miként lehet az ellenzék örökké kudarcos, miközben a kormányoldal hibát hibára halmoz: ha nincs érdemi megújulás, és a belső problémákra helyezik a hangsúlyt az ellenzéki politikusok, nem jöhet el az áttörés – ezt bizonyította a DK története is az EP-választásokon.
2. A brit példa arról szól, hogy új politikai karakterként (noha egyáltalán nem a semmiből jött) Tony Blair hogyan tudott új gondolatokat behozni a politikába, hogyan tudta megújítani a baloldalt, és legyőzni a hosszú ideje hatalmon lévő konzervatívokat.
3. Az olasz példa Silvio Berlusconi felemelkedésének a története, aki sikeresen tudta magát függetleníteni egy politikai földrengéssorozatot indító korrupciós botránytól, új szereplőként adta el magát, miközben a teljes politikai elit lecserélődött – ezt a cserét hajtaná végre szándékai szerint Magyar Péter.
4. A japán politika arra szolgál tanulságul, hogy mi történik akkor, ha a domináns párt megbukik, kormányrúdhoz kerül az ellenzék, de hiányoznak a megfelelő kompetenciák, és nincsenek felkészülve a kormányzásra.

Rajnai Gergely szerint az utóbbi példával nem nagyon foglalkoznak Magyarországon, és ellenzékben többnyire azzal számolnak, hogy ha egyszer megbukik a Fidesz, akkor örökre vége, márpedig a japán politikai események azt mutatják: egy felkészületlen hatalomváltó akár gyorsan meg is bukhat, amit aztán visszarendeződés követhet. A kompetenciákat figyelembe véve, az elemző úgy véli, Magyar Péternek előnyös, hogy a jó eredménye ellenére nem szerzett igazán érdemi döntési pozíciókat, mert így kevesebb lehetősége van hibázni, illetve van ideje felkészülni 2026-ra.

A Fidesz más felálláshoz szokott

A Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzője arról is beszélt, hogy a Fideszben nem is annyira a kormánypártok számai okozhatnak fejtörést, hanem az ellenzéki átrendeződésből következő negatív kilátások miatt érezhetik kudarcosnak a választást.

A Fidesz egyértelmű uralmának egyik nagyon fontos tényezője volt, hogy egy párt sem tudott kiemelkedni az ellenzéki térfélen. Ilyen erős párt, mint most a Tisza, 2010 óta, sőt, tulajdonképpen már 2006 óta nem volt a magyar politikai térképen. Ez az, ami aggasztó lehet a Fidesz számára. Új stratégiát kell kidolgozniuk 2026-ra, mert jelenleg úgy tűnik, hogy Gyurcsány Ferenc már nem lesz meghatározó szereplő, nem lehet majd folyamatosan rá hivatkozni. Ha pedig a Tisza fel tudja szívni az ellenzéki pártok maradék szavazóit, akkor már lehet, hogy a Fidesznek nem lesz elég a tábora, és új szavazókat kell megszólítania a többségének megőrzése érdekében

– emelte ki Rajnai Gergely.

Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy egyre jobban lezáródik majd a két tábor a következő időszakban, és polarizálódik Magyarország. Nehéz lesz a Fidesz táborából leszakítani szavazókat, ugyanúgy, ahogy az ellenzék táborából is a kormánypártoknak. Az elemző szerint valójában a tömbösödés lezajlott, és már most kétpártrendszerről lehet beszélni a június 9-i eredmények alapján.

(Borítókép: Magyar Péter, a Tisztelet és Szabadság Párt (Tisza Párt) EP-listavezetője 2024. június 9-én. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)