Nem szabadult a nyomkövetőtől Schadl György, de egy órát visszavehetett
További Belföld cikkek
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
- Pusztításba kezdett egy Zsiguli Budapesten, teli piroson vágódott be a másik autós elé
Csak a tudását adta át az irodában, dolgozni járt, bűncselekményre utaló jeleket nem tapasztalt, állította a csütörtök reggeli meghallgatásán a tanú, aki hosszú időn keresztül dolgozott Schadl Györgynél, illetve az ügyben megvádolt két másik végrehajtó mellett. A júniusi tárgyalás az utolsó az ítélkezési szünet előtt, legközelebb szeptemberben folytatódik a Schadl–Völner-per.
A tárgyalás végén a bíróság helyt adott Schadl György kérelmének, hogy visszakapjon egy Rolex órát, amiért cserébe 16 és fél millió forintot kell megfizetnie letéti összegként. A harmadrendű R. Róbertnek engedélyezték, hogy a bűnügyi felügyeletét kiterjesszék az otthonáról a lakóhelyéül szolgáló városra.
Schadl György védője indítványozta, hogy szüntessék meg védence bűnügyi felügyeletét, vagy terjesszék ki azt Budapestre és Pest vármegyére, utalván arra, hogy egy héttel ezelőtt Fürcht Pál főügyész egy sajtótájékoztatón mondta el, hogy nem merült fel a szökés gyanúja azzal, hogy Dubajba utazott volna a végrehajtók egykori elnöke. A bíróság elutasította ezt az indítványt, amivel szemben a védők fellebbeztek.
Nem tapasztalt szabálytalanságot
A tanúmeghallgatási maraton csütörtök reggel Schadl György budaörsi irodájának egykori munkatársával folytatódott. A nő hosszú éveken át dolgozott a végrehajtónál ügyintézőként, de az irodára kevés rálátása volt. Elmondása szerint az üggyel kapcsolatban megemlített személyeket csak felszínesen ismeri, közelebbről csak a koronatanúként ismert F. Vivient, illetve Schadl Györgyről tudott többet.
A tanúnak nem volt dolga a pénzügyekkel, az csak F. Vivienhez tartozott, aki kisfőnökként irányította az irodát. Az ügyintéző szerint F.-nek nehéz természete volt, ami miatt több kollégával is összetűzésbe került. Ő is kerülte, hogy a munkakapcsolatnál több legyen kettejük között, mégis F. Vivien volt az, akinek köszönhetően átkerült a monori irodába, Sz. Balázshoz.
Nem tudott arról, hogy bármiféle szabálytalanság történt volna a vidéki irodában, de a pénzügyekre itt sem volt rálátása, mert azt F. Vivien és párja kezelte. Hozzátette, hogy ilyet a budaörsi irodában sem tapasztalt. Másfél év után azonban Sz. Balázs közös megegyezéssel elbocsátotta a monori irodából, és a nő M. Eszterhez, Budapestre került.
Ismert, hogy mind a két végrehajtót már jogerősen elítélték a korrupciós ügyben.
Gonosz volt, és kárörvendő
Olyanról nem volt információja, hogy nem hozzáértő emberek kerültek volna a végrehajtói székekbe, de például Sz. Balázs induló irodájánál megfogalmazása szerint hiányzott a szakmai stáb. Rá ezért is volt szükség Monoron, mert az ő feladata volt, hogy a budaörsihez hasonlóan tudjon működni az iroda. Nem tudott olyanról, hogy F. Vivien Schadl bizalmasa lett volna, ő ezt csak feltételezni tudja, mert a vidéki irodánál is a nő vezetőként állt a kollégák elé.
Gonosz volt, kárörvendő a kollégákkal szemben. Örült, ha valakinek az életében valami rossz történt. Nem szerette, ha nyugalom van körülötte
– állította a tanú F. Vivienről, aki önmagát korábban egy halk szavú emberként írta le.
A rejtélyes, egyes számú tanúval dolgozott együtt a monori irodában, aki panaszkodott neki, hogy hiába képzett szakember, nem sikerült soha elnyernie egy végrehajtói irodát sem. Ismert, legutóbb az áprilisi meghallgatásán ez a tanú meglehetősen hiányosan emlékezett a történtekre. A férfi akkor állította, a nőtől tudta, hogy nem hozzáértő személyeket neveznek ki a pozíciókra, mert ez már előre le volt beszélve. A mai meghallgatásán a nő ezt visszautasította, mert azt sem tudja, hogy ezek az eljárások hogyan zajlanak.
Schadl György az észrevételeiben F. Vivien stílusára tért ki, ami alatt a tanú problémaforrásnak nevezte a volt kollégáját.
Schadl biztatta, hogy pályázzon
Nem dolgozott Schadl Györggyel, és még a vádlottakat is csak felszínesen ismeri az a második tanú, akire a névtelen férfi mint informátorára többször is hivatkozott a korábbi ülésen. Diákként ismerte meg az egyes számú tanút, amikor is pénzügyi gondjai akadtak, és az oktató segített egyengetni az útját az egyetemen. Válaszként amikor a férfi lett munkanélküli, akkor ő tanácsolta neki, hogy végezze el a végrehajtási szakvizsgát.
Ő maga is próbálkozott a végrehajtói karrierrel, az elmúlt két évben négy pozícióra is jelentkezett, eredménytelenül.
Napi szinten beszélt az anonim férfival, barátságukat már múltbélinek nevezte, amiért jelenleg most őt is tanúként hallgatja meg a bíróság. A szakmabeli kritikákat egymásnak is megfogalmazták, ettől függetlenül ő továbbra is lelkesen próbálkozik a végrehajtói pozíció megszerzésével.
Schadl György egy alkalommal közölte vele, hogy rendben vannak a papírjai és a pontjai is, így buzdította, hogy pályázzon a továbbiakban is, mert egyszer meghozza a gyümölcsét.
Egykori barátját óva intette attól, hogy az ügyészségen vallomást tegyen a jegyzeteire hivatkozva, mert azzal súlyos bűncselekmények elkövetésével vádolná Schadl Györgyöt. Ő csak véleményt vagy pletykát mondott el a kollégájának.
Többeket elítéltek
Mint ismert, a per 2023. február 17-én kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. Az első három előkészítő ülésen a huszonkét vádlott nyilatkozott arról, lemond-e a tárgyalásról, és elfogadja-e az ügyészség javaslatát. Tíz vádlott – köztük hat bírósági végrehajtó – döntött úgy, hogy beismeri bűnösségét. A bíróság az esetükben május 4-én hozott ítéletet: a vádlottakra másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, a korábbi bírósági végrehajtókat öt évre eltiltotta a végrehajtói munkától, kettejük esetében pedig vagyonelkobzást is elrendelt.
Sz. Balázs egyike azoknak az ügyben megvádolt végrehajtóknak, akik tavaly februárban az előkészítő ülésen bűnösnek vallották magukat. Az ügyükben jogerős ítéletet idén februárban hozott a Fővárosi Ítélőtábla, ahol Sz.-t 1 év 6 hónap börtönbüntetésre, valamint 5 milliós pénzbüntetésre ítélte.
A tizenkét vádlott – köztük a három fővádlott, Schadl György, Völner Pál és R. Róbert – a februári előkészítő ülésen tagadta bűnösségét, esetükben ezért a Fővárosi Törvényszék tárgyalásra utalta az ügyet.
(Borítókép: Schadl György a Fővárosi Törvényszéken 2024. április 3-án. Fotó: Tövissi Bence/Index)