Csak 90 év után törlik a sikertelenül keresett eltűnt személyek adatait
További Belföld cikkek
- Fehérbe borul a fél ország, figyelmeztetést adott ki a Magyar Közút
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
Mint arról beszámoltunk, 24 évvel ezelőtti bűntényt derített fel a rendőrség, megtalálták a 2000. május 20-án eltűnt, akkor 11 éves Till Tamás holttestét. A fiú a szülei bajai családi házából indult biciklivel a közeli vadasparkba lovagolni, de sohasem tért haza. Tamást 2000 óta eltűntként keresték. Idén júniusban aztán egy információ áttörést hozott az ügyében, az Országos Rendőr-főkapitányság augusztus 1-jei sajtótájékoztatóján közölték, hogy megtalálták Till Tamás csontjait egy bajai tanya melléképületében, egy fészer alatt, ahol egy akkor 60 éves férfi – aki 2021-ben öngyilkos lett – fóliába tekerve rejtette el.
Csaknem 2500 személyt keresnek
Magyarországon a rendőrség jelenleg 2483 eltűnt vagy ismeretlen helyen tartózkodó személyt tart nyilván. Ez a szám dinamikusan, szinte óráról órára változik. A Körözési Nyilvántartási Rendszer szerint a legtöbb keresett személy kiskorú.
Azt azonban tudni kell, hogy a rögzített körözések száma nem azonos az eltűntek számával.
Különösen az állami gondozottak körében gyakori, hogy egy kiskorú egy évben akár több alkalommal is engedély nélkül távozik kijelölt gondozási helyéről. Minden ilyen szökés vagy szökési kísérlet megjelenik a körözési rendszerben.
Ha viszont a keresés nem vezet eredményre, a rendőrség a körözés elrendelésétől számított 90 nap elteltével a keresett személyt eltűntnek nyilvánítja.
Mikor beszélünk eltűnésről?
A körözéssel kapcsolatos főbb szabályokat és tudnivalókat egy 2013-as törvény tartalmazza. A jogszabály alapján a rendőrség a tartózkodási hely megállapítása érdekében annak az ismeretlen helyen lévő személynek a körözését rendeli el, akinek eltűnését a rendőrségen bejelentették.
Vagyis: ha egy személy eltűnt, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a rendőrséghez kell fordulni. Azt pedig, hogy mikor kell eltűntnek tekinteni az ismeretlen helyen lévő személyt, a törvény így határozza meg:
- az eltűnés körülményei, az életviteléről, foglalkozásáról, más személyi körülményeiről rendelkezésre álló adatok azt valószínűsítik, hogy eltűnése – kivéve a terheltet és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt – bűncselekmény elkövetésével van összefüggésben;
- cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, egészségi állapota, kora vagy más ok miatt képtelen magáról gondoskodni;
- az életvitelére, személyi körülményeire, foglalkozására tekintettel az eltűnésére észszerű magyarázat nem adható;
- az eltűnés természeti katasztrófával, öngyilkossággal van összefüggésben; vagy
- az eltűnés az emberi szervezetet ért olyan külső hatással van összefüggésben, amely a sérült akaratától függetlenül következett be.
A bejelentést vagy az észlelést követően azonnal elrendelik a körözést, és ilyenkor az érintett személy adatai felkerülnek a Körözési Nyilvántartási Rendszerbe. Az adatok közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek, a rendőrség weboldalán bárki rákereshet erre. Az adat bekerül a Schengeni Információs Rendszerbe is, azaz határon átnyúló nyomozásról van szó.
Ha külföldi állampolgár eltűnését jelentik be, haladéktalanul értesítik az állampolgárság szerinti konzuli képviseletet. Ez fordítva is igaz: magyar állampolgár külföldi eltűnése esetén szintén így járnak el az illetékes hatóságok.
Titkos információgyűjtést is folytathatnak
A rendőrségi törvény lehetővé teszi, hogy az eltűnt személy megtalálása érdekében a rendőrség nyilvánosan díjat tűzzön ki, illetve a körözés végrehajtása során titkos információgyűjtést is folytasson, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a körözött személy hollétére információ megszerzése várható.
Ahogy arról szó esett, ha a keresés nem vezet eredményre, a rendőrség a körözés elrendelésétől számított 90 nap elteltével a keresett személyt eltűntnek nyilvánítja. Ezzel azonban a körözési eljárás nem zárul le, legalább évente felül kell vizsgálni, hogy szükséges-e további intézkedés megtétele.
Ha az eltűnt személy megkerül, három napon belül törlik adatait a nyilvántartásból. Ha sokáig nincsenek nyomok,
a körözés elrendelésétől számított 90 év múltán törölhetők csak az adatok a nyilvántartásból.
Ha pedig az eltűnés óta öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismertté válna, az eltűnt személyt a bíróság kérelemre holtnak nyilvánítja.
Ismeretlen személyazonosságú holttestek
Nemcsak bűnözőket vagy eltűnt személyeket köröz nyilvánosan a rendőrség, hanem ismeretlen személyazonosságú holttesteket és holttestrészeket is.
Jelenleg 1124 ilyen körözést tartanak nyilván.
2023. január 1-jétől létrejött egy automatikus azonosítást lehetővé tevő, biometrikus adatokat tartalmazó nyilvántartás is, amely körözési célú daktiloszkópiai nyilvántartásból és körözési célú DNS-profil-nyilvántartásból áll. Az adatbázis tartalmazza a holttestek, holttestrészek, illetve eltűnt személyek DNS-, valamint ujj- és tenyérnyomatadatait, valamint az eltűnés miatt körözött személyek vér szerinti hozzátartozóinak DNS-profilját is.
Az eltűnt személyeknek és az ismeretlen holttesteknek szükségszerűen létezik egy közös metszete, a két adatbázist időről időre összevetik. A szakemberek szerint a körözési eljárások körülbelül fele zárul sikeres azonosítással.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Németh Kata / Index)