Magyar rákgyógyszert fejlesztenek, áttörést hozhat a gyógyításban

Az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgatója a lapunknak adott interjúban többek között arról beszélt:

• mikor készülhet el a magyar gyógyszer;
• milyen rákbetegségek gyógyításában hozhat áttörést;
• rákeredetű halálozásban miért kedvezőtlenebbek a hazai adatok;
• mi a komprehenzív rákcentrum előnye a betegekre nézve;
• milyen innovatív terápiák elérhetők az OOI-ben.

A HUN-REN TTK nemzeti laboratóriumával kialakított új kutatási együttműködésükben hazai onkológiai készítmény kifejlesztésén dolgoznak. Milyen szerepe van ebben az Országos Onkológiai Intézetnek, mely ráktípusok milyen stádiumában hozhat ez áttörést? Mikor várható, hogy a betegek ennek eredményeként magyar rákgyógyszerhez juthatnak?

A mi intézetünkben az alapkutatásoktól kezdve a transzláción keresztül a klinikai kutatásig a teljes folyamat elérhető, a gyógyszerkutatási láb viszont a partnerünknél erősebb. Azokat a molekulákat, amit nálunk kifejlesztenek, a HUN-REN TTK-val tudjuk együtt tovább vizsgálni. Jelenleg a melanoma, emlőrák és a hasnyálmirigyrák területén vannak biztató eredményeink. Nagy Péter professzor munkacsoportja a festékes bőrdaganatnál, a melanománál már talált egy molekulát, ami hatékonynak bizonyult. Ezeknek az in vitro [Petri-csészés – a szerk.], majd állatkísérletes tesztelése a következő fázis, amit TTK-val együtt végzünk. Ezt követi a gyógyszer szabadalmaztatása, és a klinikai teszteket követően, akár néhány év múlva piacra is kerülhet az új gyógyszer.

Ez lenne – ahogy fogalmazni szoktunk – az üvegplafon áttörése, mivel jelenleg még Magyarországon fejlesztett onkológiai gyógyszer nincs, közös kutatásunk eredménye lehet az első. Emellett a hasnyálmirigy- és emlőrákban már megvannak azok a célpontok a sejtfelszíneken, ami ellen elkezdték kutatócsoportjaink kifejleszteni azokat a molekulákat, amelyek a későbbiekben gyógyszerkészítmények alapjául szolgálhatnak.

A fázis I-II klinikai teszteket az előrehaladott stádiumban, áttétes betegeknél szokták alkalmazni és ha itt hatékonynak és biztonságosnak bizonyulnak, akkor indulhatnak nagyszámú betegen a fázis III-as vizsgálatok. A még hatékonyabb célzott terápiával a betegek túlélési esélyei javulhatnak, egy magyar gyógyszerszabadalomnak emellett nemzetgazdasági haszna is lehet, amit az onkológia területén eddig nem sikerült elérni. Emellett kutatócsoportjaink már meglévő daganatellenes terápiák várható hatékonyságát előrejelző, úgynevezett biomarkerek kifejlesztésén is dolgoznak, amivel ugyancsak növelhető a célzott és immunterápiák hatékonysága.

A kutatásokban való részvétel a komprehenzív rákközpont minősítés egyik feltétele, Nyugat-Európában sincs mindenhol ilyen intézmény, pedig az Európai Unió (EU) rákellenes terve 2025-re célul tűzte ki az erre alapuló összeurópai tudáshálózat létrehozását. Az Országos Onkológiai Intézet negyedszerre kapta meg az akkreditációt. Milyen kritériumoknak kell megfelelni ehhez?

A Covid-járvány utóhatásai miatt ezt a határidőt kitolták 2030-ra. Rákközpont minden országban van az EU-ban, a komprehenzív akkreditációnak azonban nagyon komoly kritériumai vannak. Nemcsak a minden daganattípusra kiterjedő, teljes diagnosztikai és terápiás (sugárkezelés, gyógyszeres terápiák és műtéti eljárások) palettát kell biztosítani, az oktatásban, nemzetközileg jegyzett alap-, transzlációs és klinikai kutatásban, illetve a ritka betegségek kezelésében is élen kell járnia egy ilyen intézménynek, emellett epidemiológiai-módszertani központként is kell működnie, nemzeti rákregisztert kell vezetnie.

Eddig ennek csak tíz ország 33 intézménye tudott megfelelni, a közép-kelet-európai régióban pedig 2008 óta csak mi rendelkeztünk ezzel a minősítéssel. Tavaly áprilisban szerezte meg a brnói Masaryk Központ, de a neves svéd Karolinska Intézet is csak néhány évvel utánunk kapta meg a komprehenzív onkológiai központ minősítést. Az Európai Rákintézetek Szövetsége által adott akkreditációt a múlt hónapban, Helsinkiben vettük át, ami újabb öt évre szól. Kezdetben a kutatási pillért volt a legnehezebb teljesítenünk, de az elmúlt 5 évben ezen a területen is nagyot léptünk előre, így most könnyebben feleltünk meg ezen feltételnek. A jövőben a cseh intézménnyel együtt közösen tudjuk támogatni hazánk és a régió onkológiai intézeteinek felzárkózását és reménybeli európai akkreditációját.

Ennek tudható be, hogy februárban Stella Kyriakides, az EU egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa magyarországi látogatása során csak az Országos Onkológiai Intézetet kereste fel?

Stella Kyriakides még márciusban az illetékes miniszterekkel jött tárgyalni a jelenleg folyó magyar uniós elnökség programjairól. Saját kérésére jött el hozzánk, mert a rákellenes terv és misszió kiemelt egészségügyi terület az EU-ban. Javaslatot tett, hogy európai jógyakorlatként mutassuk be eredményeinket a 27 EU tag egészségügyi minisztereinek, és segítsük a kelet-közép-európai országokat tanácsainkkal, hogy a hasonló gazdasági viszonyok között működő intézmények hogyan nyerhetik el a minősítést.

Évente tízezer műtét

Komprehenzív központként milyen esetekkel foglalkozik az intézmény, ez mekkora éves betegforgalmat generál?

A magyar onkológiai ellátórendszer struktúrája az elmúlt évtizedekben kiépült. A vármegyei kórházak az esetek 80 százalékát helyben el tudják látni, ha speciális kezelésre van szükség, nagyjából a betegek 10-15 százalékát a regionális központokba, vidéki egyetemi klinikákra utalják be. Pécsre, Szegedre, Debrecenbe, vagy Nyugat-Magyarországon a szombathelyi centrumba, a legfelső szintet pedig az Országos Onkológiai Intézet jelenti. Nálunk az országban egyedülálló módon egy helyen elérhetők olyan technológiák, mint a Cyberknife, egyes brachiterápiás beavatkozások, az egésztest-besugárzás vagy a robotsebészet teljes palettája. A betegeink negyede távolabbról, túlnyomó többsége területi ellátásunknak megfelelően Budapestről, Pest vármegyéből érkezik. Sokan ezen kívül, az intézet jó híre miatt jönnek az intézménybe kezelésre. Évente félmillió embert ambulánsan, húszezret kúraszerűen látunk el, az összes sugárkezelés 40 százaléka az OOI-ban történik, és tízezer műtétet hajtunk végre.

Mik tekinthetők a legmodernebb terápiáknak az Országos Onkológiai Intézetben?

Minden területen folyamatos a fejlődés. A sugárterápiában a CyberKnife besugárzókészülékkel a daganatoknak a beteg szervezetén belüli elmozdulásait is valós időben le tudjuk követni, és a tumorra koncentrálva a sugárnyalábokat, precíziós sugárkezelést vagy sugársebészetet is tudunk már végezni. Az immunterápia paradigmaváltást jelentett a kezelésekben, mivel a módszer a szervezet saját védekezőképességét erősíti fel a daganat ellen.

Bizonyos területeken áttörést hozott ez a terápia, például a melanománál már előrehaladott áttétes betegeknél is évekig tünetmentes állapotot eredményez az esetek egy részében. Az egyénre szabott, célzott kezelések területén komoly előrelépések történtek Magyarországon. Az OOI-ben felállt egy molekuláris tumor board, aminek döntése alapján NEAK-finanszírozottan 50–500 génes vizsgálattal is meg tudjuk határozni az adott daganat típusának legmegfelelőbb célzott, individuális gyógyszeres kezelést. Mivel költséges eljárásról van szó, olyan esetekben végezzük el, ahol valóban terápiás előnyökkel járhat, a legtöbb daganatnál ezeket már rutinszerűen csináljuk.

Az eredeti tervek szerint idén adták volna át az új, egynapos onkodiagnosztikai központot, az alapkőletétel két éve megtörtént. Mi lesz a sorsa ennek, az intézetben dolgozók és a betegek parkolási gondjait megoldó mélygarázs tervét is tartalmazó fejlesztésnek?

Az új diagnosztikus tömbünk 34 milliárdos építkezési beruházása kétharmad részben az európai uniós, Brüsszel által visszatartott forrásokból valósulna meg. Egyelőre úgy állunk, hogy a 11 ezer négyzetméteres tömb kiviteli tervei elkészültek, az építkezés bármikor elindulhatna, de a megvalósítás pénzügyi forrás hiányában csúszik. Nem mondtunk le a megvalósításról, amivel patológiánk végre méltó helyre költözhetne, és a hiányzó PET-CT berendezésünknek is helyet biztosíthatnánk, ami egy komprehenzív onkológiai központból ma már nem hiányozhat. Akár napi 3 ezer beteg is megfordul az intézetben, az elmúlt 30 év alatt meghatványozódott az autóval rendelkező munkatársaink száma, a terület pedig véges, a parkolási nehézségek megoldása így egyre sürgetőbb problémát jelent. A mélygarázs ezen enyhítene, de hosszú távon a Déli pályaudvar környékén kialakított P+R parkoló jelenthetne megoldást.

Az akkreditáció megújításakor említettek olyan pontokat, amiben még fejlődnie kell az intézménynek?

A PET-CT berendezés hiányán kívül a komprehenzív intézményektől aktív prevenciós tevékenységet is elvárnak, ami Magyarországon az OKFŐ-höz és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz tartozik, de az említett központokkal folyamatos a szakmai együttműködés. Már mi is rendelkezünk dohányzásellenes egészségvédelmi programmal, néhány éve elindítottuk betegoktató programjainkat, illetve egészségfejlesztő kórház is lettünk, tehát ezen a területen is komoly előrelépések történtek. Bár ez nem kapcsolódik közvetlenül a diagnosztikai vagy terápiás munkához, de az élet végi ellátás területén is van országos szinten teendőnk. Az OOI jelenleg csak úgynevezett aktív ágyakkal rendelkezik, kapacitásunk véges, így ezt felvállalni nem tudjuk. De a hospice-szervezetekkel kiépített aktív kapcsolatban vagyunk, a betegeket és rokonaikat azzal tudjuk támogatni, hogy összekötjük velük őket és a házi ápolás területén is aktív koordináló szerepet vállalunk.

Az elmúlt években miben fejlődött az intézmény?

Az Országos Onkológiai Intézet fennállása óta mindig is élen járt a daganatterápiák területén. A humán erőforrás és a szaktudás is koncentrálódott az intézményben. Jelenleg nincs elavult készülék az intézményben, az elmúlt 4-5 évben 10 százalékkal emelkedett betegforgalmat magas minőségben el tudjuk látni. A Covid és a háború ellenére is jelentős fejlesztésekre nyílt lehetőség az intézetben, többek között ekkor érkeztek a csúcskategóriás sugárterápiás és radiológiai készülékek, és sebészeti robotokhoz is így jutottunk. Kiemelt kormányzati támogatással új mellkassebészeti központot adtunk át 3 éve. Az évtizedek óta végzett szakorvosképzés mellett 2015 óta az orvosegyetemi graduális onkológiai és mellkassebészeti képzésben is külső tanszékekkel segítjük a Semmelweis Egyetemet. A legnagyobb előrelépés emellett a kutatási területen történt, az Intézet 2021-ben az MTA kiváló kutatóhelye lett és a TOP 50 kutatási infrastruktúra címet is elnyertük. Jelenleg már a második külföldi kutatóprofesszor vendéglaboratóriumának kialakításán dolgozunk a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) támogatásával.

Két és fél éve érkezett meg az első DaVinci robot az intézetbe. Hány operációt végeztek azóta a robotokkal? Európában hogy állunk ezen a téren?

Robotsebészet területén nagyon gyorsan fölzárkóztunk a nyugat-európai országokhoz. Már bőven meghaladja az 1500-at is az eddig elvégzett műtétszámunk. Kezdetben nőgyógyászati és urológiai területen alkalmaztuk, de már teljes a palettánk, a mellkassebészet területén is rekordot döntött az elvégzett operációk száma. Az intézményünkben alkalmazott 2 robottal évente 880 műtétre van finanszírozásunk, de az idei műtétszámunk meghaladja az 1000-et. A tavalyi negyedik negyedévében Európában a legtöbb mellkassebészeti robotasszisztált műtétet az Országos Onkológiai Intézetben végezték munkatársaim. Kelet- és Közép-Európában a legsikeresebben és legdinamikusabban induló robotsebészeti programot Magyarország valósította meg, köszönhetően a kormányzati támogatásnak és a központi finanszírozásnak.

A nagy léptékű fejlődésre az amerikai gyártók is felfigyeltek, ezért a napokban regionális képzési együttműködést kötöttek velünk. Ennek keretében szeptembertől nem csak a magyar kollégákat oktatjuk, nemzetközi képzési központ is leszünk. Emellett a Jahn Ferenc Kórházban, a Pécsi, a Debreceni és a Semmelweis Egyetemen is sikerrel indult a program, amihez idén a győri megyei kórház is csatlakozott. A régióban nálunk több DaVinci robottal rendelkezik Csehország, szám szerint 14-gyel, de ezek fele ott magánklinikán van. A betegek számára a technológia előnye, hogy a minimál invazív eljárással kevesebb időt kell kórházban tölteniük, az idegek jobban megőrizhetők, a funkció jobban megőrizhető, csökken a szövődmények és az emiatt végzendő második műtétek, azaz reoperációk aránya is.

Magyarország európai uniós soros elnökségének kiemelt programja a kardiovaszkuláris betegségek és a transzplantáció. Azzal, hogy tüdőtranszplantációt egyedül itt végeznek az országban, kiemelt szerephez jut a ciklusban az intézmény?

A szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorai, mint az elhízás, a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás azonos tumorkockázati tényezőkkel bírnak. Az erre irányuló prevenció mindegyik betegségcsoportnál előnyös, így a kardiológia fókuszba helyezése a nemzeti rákellenes terv célkitűzéseinek elérését is segítik.

A Semmelweis Egyetemmel együttműködésben a tüdőtranszplantációs központ valóban az egyik büszkesége intézetünknek. A mellkassebészeink rendelkeztek az eljáráshoz szükséges tapasztalattal és régóta kapcsolatban álltak a Bécsi Általános és Egyetemi Oktató Kórházzal, ahol a tüdőtranszplantációt évtizedek óta végezték. Az eljáráshoz elvárás a magas szintű intenzív terápiás ellátás, az ECMO készülékkel a testen kívüli műtüdőt biztosítjuk addig, amíg a tüdő kicserélésre kerül.

Onkológiai profilunkhoz nem tartozna szorosan ez az unikális életmentő ellátási forma, de a szakmai és terápiás háttér egyedül nálunk állt rendelkezésre Magyarországon. Jelenleg kormányzati támogatással egy nemzetközi mellkassebészeti képzési központ kialakításának előkészítése van folyamatban.

Az onkológia különböző területein, a gyógyszerkutatásban, orvosi és kutatómérnöki területen tevékenykedők mind kiemelik, hogy az áttétes ráktípusok túlélése javul, akár 15 év múlva krónikus betegséggé szelídíthető a rák. Valóban közel állunk ehhez?

Bizonyos területeken nagy áttöréseket hoztak a célzott és immunterápiák, és olykor a legelőrehaladottabb stádiumú, távoli áttétes betegeknél is tudunk panasz- és tünetmentes éveket, akár évtizedeket nyújtani. Ez korábban nem így volt. Egyre inkább bővül azoknak a daganatos betegségeknek az aránya, akiknél jóval nagyobb eséllyel, hosszabb idejű daganatmentes túlélést tudunk biztosítani.

Sajnos nem minden területen vannak ilyen eredmények, a hasnyálmirigyrák esetében eddig nem sikerült ilyen áttörést elérni. Ami a jövőben ígéretesnek tűnik, az Nobel-díjas tudósunk, Karikó Katalin által fejlesztett mRNS-technológia. Kevesen tudják, hogy a technológiát eredetileg a daganatok kezelésére fejlesztették ki, és pont a hasnyálmirigyrák területén már vannak az mRNS-vakcinával ígéretes klinikai tesztek. A daganatellenes oltások buktatója, hogy mennyire tartós a hatásuk, nem elég, ha fél évig hat a vakcina, mivel a tumor jellemzően hosszú évek, akár évtizedek alatt fejlődhet ki, és hosszú távú védettség kialakítása a cél.

Az OECD által kiadott rákügyi jelentés szerint Magyarország még mindig élen jár megelőzhető halálokokban, kiváltképp a daganatos betegségeket illetően. Mi áll ennek hátterében? 

Kiemelten fontos, ha meg tudjuk előzni az elkerülhető betegséget. Ennek keretében a dohányzás visszaszorítása, az alkoholfogyasztás mérséklése és az elhízás elkerülése, valamint a 13 éves lány- és fiúgyermekek HPV-oltásának felvétele a legfontosabb. A hasnyálmirigyrák kialakulásában kiemelt szerepe van a túlzott alkoholfogyasztásnak, és a zsíros, fűszeres élelmiszerekben bővelkedő étrendnek.

A daganat nemcsak az idősek betegsége, a 65 év alattiak munkából való kiesése nemzetgazdasági terhet is jelent. A prosztatarák jellemzően 50 év felett jelenik meg, 70 év felett növekszik gyakorisága, a fiatalkori emlőrák sokszor genetikai hajlam miatt jelenik meg. A vastag- és végbélrák az utóbbi években egyre fiatalabbaknál fordul elő, a hasnyálmirigyrák szintén korábban, már 50 éveseknél is megjelenik. Az utóbbi időben a tüdőráknál stagnálás, a fej-nyaki daganatoknál csökkenés figyelhető meg. Az életkor kitolódása miatt a prosztatarák gyakorisága növekszik. 

A népegészségügyi szűrések kiterjesztésével, illetve a hatékonyabb terápiákkal sikerül a rákeredetű halálozást csökkenteni?

Magyarországon 10 százalékkal több daganatos megbetegedést fedeznek fel, mint 10 éve, de az ebből eredő halálozások száma stagnál, azaz a terápiák hatékonysága jelentősen javult. A szűrésekkel pedig korábban felfedezhető, így jobban kezelhető a betegség. Az életmódnak jelentős szerepe van a daganatok előfordulásában, az Egyesült Államokban főként a dohányzás visszaszorulásával az elmúlt 30 évben mintegy 30 százalékkal csökkent a rákhalálozás. Magyarország most vagyunk abban a fázisban, hogy csökkenésnek induljon a daganatos mortalitás.

Az öregedő társadalmakban ugyanakkor a jövőben a rákteher növekedésével számolni kell, ami nemcsak egészségügyi, de gazdasági kihívást is jelent. A halálozást ennek ellenére lehet csökkenteni, elsődlegesen egészséges életmóddal és a szűrővizsgálatokon történő részvétellel, amit természetesen kiegészít az egyre hatékonyabb diagnosztikai módszerek és sebészeti, sugár- vagy gyógyszerterápiák kifejlesztése.

(Borítókép: Prof. Dr. Polgár Csaba. Fotó: Tövissi Bence / Index)