Itt a pedagógusok reakciója Pintér Sándorék rendelettervezetére

Ahogy arról az Index is beszámolt a népszava.hu értesülésére hivatkozva: a diákok után a pedagógusok iskolai telefonhasználatát is korlátozná az a Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett rendelettervezet, amely ezzel egyidejűleg azt is előírná, hogy tanárok és óvodapedagógusok kötelező tízórás távoktatás keretében mélyítsék el tudásukat a Nemzeti alaptantervben, illetve az Óvodai Alapprogramban foglaltakról. Vizsgázniuk is kell belőle, az eredmény pedig beleszámít a teljesítményértékelésbe.

A Belügyminisztérium lapunk megkeresésre elmondta, miért tartja indokoltnak a pedagógusokat érintő újabb változásokat. Többek között jelezték: nem tartanak attól, hogy emiatt újabb pedagógusok fordulnak el a pályától, továbbá attól sem, hogy emiatt kevesebben jelentkeznének tanárképzőbe.

„2022-ben és 2023-ban 10-10 százalékkal, idén 32,2 százalékkal nőtt a pedagógusok bére, jövőre pedig a tervek szerint 21 százalékkal emelkedik. A pedagógiai szakokra az idén csaknem 13 ezer hallgatót vettek fel, kétszer annyit, mint 2022-ben. Akit ezek a tények nem győznek meg, nem lehet semmivel meggyőzni” – summázták.

Kíváncsiak voltunk, miként látják ezt a kérdéskört az érintettek. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke megkeresésünkre jelezte, hogy az NPK állásfoglalása elérhető a szervezet honlapján.

Elengedhetetlen az alapprogram ismerete

Teljesen természetesnek tartjuk, hogy minden egyes pedagógusnak ismerni kell a Nemzeti alaptanterv alapvetéseit, célrendszerét, és még ennél is alaposabban a szaktárgyának megfelelő kerettantervet, hiszen ez alapján kell felkészíteni a diákjai előmenetelét. Ugyanez érvényes az Óvodai Alapprogramra is

– szögezték le mindjárt az elején.

Megjegyzik, hogy a jelenlegi Nemzeti Alaptanterv 2020 óta hatályos, a bevezetése óta négy év telt el, ezalatt az új érettségi követelményeket meghatározó rendelet is megszületett. „Az iskolai Pedagógiai Programokban szereplő helyi tanterveket – amelyeknek a kerettantervekre kell épülni – a tantestületek a mindenkor hatályos szabályozók alapján a elkészítették, a fenntartó jóváhagyta, majd az OH és az iskola honlapján is nyilvánosságra kerültek” – írják.

Az intézményi tanfelügyelet és a fenntartói belső ellenőrzés az alapdokumentum elemzését és jogszabályi megfelelőségét is magába foglalja. A helyi tantervbe foglaltak betartásáért és alkalmazásáért az igazgatók szakmai felelősséget vállalnak. Ennek megfelelően a munkaközösségi megbeszélések után az egyes pedagógusok elkészítették a tanmeneteiket, amelyek alapján végzik az éves munkájukat. A tanmenetet a munkaközösség-vezető ellenőrzi, majd az igazgató átnézi és jóváhagyja. Az iskola törvényes működését a fenntartó, (KH, OH) folyamatosan nyomon követi. Ezek alapján a tanárok munkavégzése, az iskolák működése szabályos és ellenőrzött, ha szükséges, a jogsértés szankciót von maga után – jegyzik meg.

A KRÉTA-ban megírt dolgozat átnyúl a hatóságokon és a hivatalokon, a felmérés feladatát pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) látja el, ahol nincs pedagógusképzési hagyomány és gyakorlat, és hatósági jogkörrel ruházzák fel azáltal, hogy szakmai minimum meghatározásának a jogát is megkapja, amire más szervek jogosultak.

Korlátozás igen, vizsgáztatás nem

A pedagóguskar egy olyan felkészítő anyagot tart szükségesnek mind a NAT-hoz, mind az Óvodai Alapprogramhoz, amely gyorsan elérhető, és tartalmazza a legfontosabb tudnivalókat.

Egyetértettünk azzal is, hogy már a pedagógusképzésben is foglalkozni kell ezekkel az alapdokumentumokkal. Ugyanakkor nem értünk egyet a vizsgáztatás általános kötelezettségével. A kötelezettség megfogalmazása valószínűleg abból a feltételezésből indulhatott ki, hogy sokan nem ismerik ezeket a tartalmakat. Nem látjuk, hogy ez a vizsga hogyan tudna hozzájárulni, ahhoz, hogy ez javuljon

– emelik ki.

Az NPK szerint a továbbképzés hasznos lehet, ám a 10 óra elfogadásához szükséges vizsgát önkéntessé tennék, ami 10 pontot vonna maga után a teljesítmény-értékelésben.

A pedagógusok mobiltelefon-használatára vonatkozó rész tartalmával teljes mértékben egyetértünk, a gyakorlat remélhetőleg ez volt eddig is minden intézményben. Ez talán annyira természetes, hogy ilyen szintű jogszabályi megfogalmazása nem is szükséges

– áll az állásfoglalásban.

(Borítókép: Tijana Simic / Getty Images)