Egyes műtétekre csaknem két évet kell várni, 30 ezer beteg van a várólistákon
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
Több mint 30 ezer beteg neve sorakozik a műtéti várólistákon: hiába költ a kormány évente több milliárd forintot a várakozás csökkentésére, a betegek száma a koronavírus-járvány óta nem állt vissza a pandémia előtti állapotra – írja az Átlátszó.
A lap szerint a helyzeten az sem segített, hogy a hőség miatt júliusban több kórházon is kifogott a kánikula: a rossz klímák miatt használhatatlanná váltak a műtők, egyes helyeken majdnem 40 fokot mértek, ezért kezeléseket kellett elhalasztani vagy átszervezni, és operációk is elmaradtak. Ennek ellenére a kormány szerint minden rendben van, amikor a fideszes politikusokat szembesítik a problémával, akkor terelnek.
Mint írják, az egészségügyi intézmények által vezetett várólistáknak két típusát különíthetjük el. A kötelező várólisták vezetését a törvény valamennyi szolgáltató számára előírja. A kapacitáshiány miatt vezetendő várólisták ezzel szemben nem kötelező érvényűek, csak azokban az intézményekben kell vezetni, ahol a várakozási idő az adott pillanatban meghaladja a 60 napot.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) friss, 2024. augusztus 9-i adatai szerint jelenleg összesen 30 416-an várnak valamilyen műtéti beavatkozásra, ebből 27 ezren a kötelezően vezetett várólistákon voltak.
A betegek közel fele térdprotézisműtétre vár, őket követik a csípőprotézis-műtétre várakozók. Erre a két műtétre összesen a betegek 60 százaléka vár.
Kilométeres várólisták
A lap szerint ugyanakkor nem csak a várakozók száma releváns, ha a kórházi várólistákról van szó. Az is árulkodó, hogyan alakul az átlagos várakozási idő, azaz mennyi idővel érdemes kalkulálnia a betegeknek, hogy sorra kerülhessenek.
Emlékeztetnek, hogy 2022 februárjától a várható várakozási időre vonatkozó adatok (minimum, illetve maximum, valamint átlagos tervezett várakozási idő) lekerültek a NEAK honlapjáról. Jelenleg csak az látható, hogy az elmúlt fél évben mennyi volt a medián és az átlagos várakozási idő.
A most elérhető adatok alapján elmondható, hogy műtétfajtától függően jelentős különbségek vannak azt illetően, mikor kerül sorra egy beteg. A leghosszabb idővel a térdprotézisműtétnél kell számolni, az elmúlt fél évben az átlagos tényleges várakozási idő a NEAK adatai szerint 324 nap volt, azaz majdnem egy teljes év.
Több mint félév várakozással kell számolnia azoknak is, akik jelentős kiterjesztett gerincműtétre vagy szaruhártyaműtétekre várakoznak.
Tavaly áprilisban a féléves átlag alapján a lista tetején a térdprotézisműtét volt 230 nappal, mögötte a jelentős kiterjesztett gerincműtét állt 223 nappal, majd a csípőprotézis-műtétek következtek 130 nappal. Vagyis azóta a térdprotézis-operációra 94 nappal, kiterjesztett gerincműtétre 55 nappal többet kell várni, mint tavaly. A csípőprotézis-műtét most ugyan „csak” a lista ötödik helyén áll 159 napos várakozási idővel, de ez is 29 napos növekedést jelent 2023-hoz képest.
Durva területi különbségek
Az Átlátszó szerint nemcsak a műtét típusától függ a várakozási idő, még egy konkrét beavatkozásnál is óriási eltérések lehetnek attól függően, hogy az ország mely pontján kerültünk fel a várólistára. A különbség nemcsak hónapokban mérhető: van, ahol akár több mint egy év is lehet az eltérés a várakozási időben.
Térdprotézisműtétnél két vidéki kórházban, Kiskunhalason és Kaposváron is 600 nap feletti volt az elmúlt 6 hónapban az átlagos várakozási idő. Ez azt jelenti, hogy jellemzően több mint másfél év alatt kerültek sorra a betegek. Ezzel szemben ugyanezt a műtétet a fővárosban, az Uzsoki utcai kórházban általában 154 napos várakozási idő után végezték el.
Ráadásul a helyzetet bonyolítja, hogy a betegek egy része hónapokig várakozhat titkos nyilvántartásokban, mielőtt felkerülnének a hivatalos kórházi várólistára. Sokan ráadásul nem is tudnak arról, hogy nem a hivatalos listán várakoznak. A nem hivatalos listákról több, az ország különböző pontjain élő beteg számolt be az Átlátszónak, és egy egészségügyi területen dolgozó szakember is megerősítette a létezésüket.
Felidézték a 444.hu korábbi írását is arról, hogy a várólista-adatbázis szerint sérvműtétre a megelőző 6 hónapban 109 nap volt az átlagos várakozási idő, ám a valóságban ennek többszörösére, 619 napra kapott időpontot a lap munkatársa.
Probléma probléma hátán
A lap szerint a hosszú várakozás csak a probléma egyik oldala. „A várólistára helyezés esetén a beteget a várakozás okáról és annak várható időtartamáról, illetve esetleges következményeiről tájékoztatni kell” – így fogalmaz a vonatkozó törvény. Az Átlátszóhoz beérkezett személyes tapasztalatok alapján viszont az esetek túlnyomó részében ez nem teljesült. Mint írják, a kérdőívüket kitöltők sokszor nem tudták megmondani, hogy mennyi ideig várakoznak, és sok esetben arról sem tájékoztatta őket a kórház, hogy milyen egészségügyi következményei lehetnek a várakozásnak.
Az Átlátszó szerint előfordult olyan is, hogy egy beteget szó nélkül töröltek a várólistáról, így több hónapnyi sorban állása veszett kárba.
Felidézték azt is, hogy a hosszúra nyúlt kórházi várólisták miatt egyre több beteg alternatív megoldásokat választ a várakozási idő csökkentésének reményében. Aki teheti, a magánegészségügy felé fordul, ami jellemzően gyorsabb ellátást ígér, ám ezért mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a pácienseknek. Olyanok is vannak, akik akár 100-200 kilométert is hajlandók utazni egy műtétért.
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
Folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, visszanézheti szakértőink videós elemzéseit, interaktív térképeink segítségével pedig az államonkénti eredményeket is megtalálja.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
