Megjelent a 2024/2025-ös szakképzési tanév rendje
További Belföld cikkek
- Gyurcsány Ferenc kihívója a Partizánnak: Magyar Péter óta pánikol a DK vezetése
- Meggondolta magát a kormány, eltörölnék a Lex CEU-t
- Bíróságra mennek a kis benzinkutak, amiért a GVH nem vizsgálta a Molt
- Demonstrálók várták az istentiszteletre tartó Balog Zoltánt Salgótarjánban
- Orbán Viktor: Sok baj van még a gyermekvédelmi intézményekben
A Magyar Közlönyben megjelent jogszabály értelmében az első tanítási nap 2024. szeptember 2-a, az utolsó pedig 2025. június 13-a lesz a szakképzésben. Az évközi szünetek és az érettségi vizsgák időpontjai azonosak a köznevelési tanév rendjével.
Az idei már a második tanév lesz, hogy önálló jogszabály határozza meg a tanév rendjét a szakképzésben. A közneveléstől eltérően a szakképzésben tanulók duális képzésben részvétele és a nyári szakmai gyakorlatuk indokolja az eltérő szakképzési naptár kialakítását.
A szakképzésben a 2024/2025-ös tanévben a tanítási év 2024. szeptember 2-től (hétfőtől) 2025. június 13-ig (péntekig), az utolsó évfolyamon 2025. május 2-ig (péntekig) tart. Ami a tanévközi szüneteket illeti,
- az őszi szünet 2024. október 28-tól (hétfő) 2024. október 31-ig (csütörtök),
- a téli szünet 2024. december 23-tól (hétfőtől) 2025. január 3-ig (péntekig),
- a tavaszi szünet pedig 2025. április 17-től (csütörtöktől) 2025. április 25-ig (péntekig) tart.
A tanítási év a szünetek figyelembevételével 176 tanítási napot jelent majd, melyen felül az oktatói testület négy munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a diákönkormányzat jogosult dönteni, egy tanítás nélküli munkanap pedig kizárólag pályaorientációs célra használható fel.
A tanítási év első féléve 2025. január 17-éig tart. A rendelet értelmében az előrehozott érettségi vizsgát tevő 12. évfolyamos technikumi szakmai oktatásban részt vevő tanulók közismereti oktatása május 2-án lezárul, és az így felszabadult időkeret a továbbiakban az érettségire történő egyéni vagy csoportos felkészülést szolgálja.
Az új szakképzési rendszerben keresletorientált, korszerű oktatást kapnak a tanulók, folyamatosan emelkednek az oktatói bérek és nő a szakképzésbe jelentkezők száma. 2024-ben is a legtöbben a technikumokat választották az általános iskola nyolcadik osztályát követően. Az a tény, hogy manapság tízből hat fiatal választja a szakképzést, annak is köszönhető, hogy a 2020-ban megújult szakképzési rendszer jobban felkészít a munkaerőpiaci igényekre, ösztöndíjakkal támogatja a fiatalokat. A szakképzési tanév rendje ezen gyakorlatorientált szakképzési igényekhez is megfelelő kereteket biztosít
– mondta Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár.