Így menthető meg évente több száz élet Magyarországon

A szülőknek idén szeptember 13-ig kell leadniuk az iskolában írásbeli nyilatkozatukat arról, hogy kérik-e hetedik osztályos gyermekük számára az ingyenes human papillomavírus (HPV) elleni oltást. A méhnyakrák kialakulásáért felelős HPV ellen 2006 óta létezik oltás, tíz éve térítésmentesen kérhető a 12 éves lányoknak, négy éve már a fiúknak is.

Gyakorlatilag HPV nélkül méhnyakrák nem tud kialakulni, ugyanis a betegség hátterében 99 százalékban ez a fertőzés áll. Emellett más daganattípusok a szeméremtest- a hüvelyrák, mindkét nemnél a végbélrák, férfiaknál a fej-garatrák és a hímvesszőrák megjelenésében is szerepet játszik. A hetedik osztályosok 9 komponensű vakcinája, így a felsorolt tumoros betegségek ellen is védelmet jelenthet

‒ fogalmazott Krasznai Zoárd. Az úgynevezett Gardasil 9 vakcina, amit az iskolások is megkapnak méhnyakrákok 90 százalékának kialakulásáért felelős HPV-típusok (16, 18, 31, 45) ellen és a nemi szemölcsöt 90 százalékban okozó 6-os és 11-es típus ellen is védelmet nyújt.

Az első ráktípus, ami oltással felszámolható

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) tájékoztatása szerint az iskolákban kérhető oltás 2014-ben történő bevezetése óta a 12 éves lányok 80 százalékánál, míg a hetedikes fiúknál 2020 óta majd 70 százalékban kérték a szülők a vakcinát. Az iskolai kampányoltás keretében mind ez idáig közel 425 ezer tanuló részesült a humán papillomavírus elleni védőoltásban.

Krasznai Zoárd hozzátette: komplex kutatások szerint ilyen magas átoltottsággal, rendszeres szűrések mellett megszüntethető a méhnyakrák betegség.

Ez az első olyan daganatos betegség, ami egy védőoltással felszámolható

‒ hangsúlyozta, hozzátéve: van már olyan ország, ahol ehhez közel állnak. Ausztráliában a HPV-oltás megjelenése utáni évben, 2007-től vezették be a 12 éves korosztálytól, az országos adatokból pedig arra lehet következtetni, hogy 2028-tól eliminálják a méhnyakrákot. Magyarország a 80 százalékos átoltottsággal a klinikaigazgató szerint világviszonylatban és az unióban is élen jár. „Az is előremutatónak számít, hogy nálunk ezt a fiúknak is biztosítják” ‒ jegyezte meg a szakorvos. Egy nemrégiben ismertetett amerikai kutatás több mint egymillió férfi adataiból megállapította, a HPV-oltottaknál feleakkora arányban fordultak elő fej-nyaki daganatok.

Szülői aggodalmak és a tények

Azok a szülők, akik nem élnek a lehetőséggel, attól tartanak, hogy a vakcinával a betegséget is megkapják a gyerekek. A klinikaigazgató leszögezte: alaptalan félelemről van szó, ugyanis az oltóanyag nem tartalmazza a vírus DNS-ét, csak a fehérje építőköveivel hoz létre immunválaszt.

Más szülők azért utasítják vissza a védőoltást, mert úgy vélik, a gyerek fiatal még egy nemi úton terjedő betegség kockázatának szempontjából. Krasznai Zoárd ezzel kapcsolatban elmondta: az oltási program azért a 12 éves korosztályra vonatkozik, mert a vakcina akkor a leghatékonyabb, ha még nem történt fertőzés.

A többség immunrendszere képes legyőzni, azonban bármikor újra lehet fertőződni, a serdülők oltása azonban ezt is megakadályozza. Ugyan bármelyik korosztályban adható a kampányoltáson kívül, de a serdülők immunválasza jóval erősebb és tartósabb, így míg 12 évesen elég féléves eltéréssel két dózisban beadni, a 15 év felettieknél már három oltással történik az immunizálás, 0–2–6 hónapos ütemterv szerint. Az iskolai népegészségügyi programon kívül is elérhető az oltóanyag, magánklinikákon is kérhető az immunizálás, de aligha lehet ehhez 50 ezer forint alatt hozzájutni.

A hetedikesek oltási programja a legpraktikusabb és legbiztonságosabb módja annak, hogy megvédjük a gyereket a HPV okozta veszélyektől

‒ mondta a nőgyógyász.

A fiatalok harmada fertőzött lehet

Krasznai Zoárd továbbá arra is rámutatott, hogy 18–20 éves korosztálynak akár harmada is HPV-pozitív lehet azok közül, akik nem kaptak védőoltást, ami pedig már magával a fertőzéssel szemben is védelmet jelent. A szakorvos arra is kitért, hogy száznál több humán papilomavírus létezik, a 9 komponensű oltóanyag a leggyakoribb tumoros megbetegedést okozó törzsekkel szemben véd. Az oltás által tartalmazott magas rizikójú típusok 90 százalékban felelősek a méhnyakrákért, az úgynevezett alacsony rizikójúak pedig a nemi szervi szemölcsökkel hozhatók összefüggésbe, amik fagyasztással vagy sebészi úton távolíthatók el. Az oltás 90 százalékban ezek ellen is véd ‒ húzta alá.

A HPV-fertőzéssel összefüggő daganatos megbetegedések miatt évente nagyjából félezer magyar férfi veszti életét, ez a szám megegyezik a nők méhnyakrák okozta halálozásával.

Még a skandináv országokban is, ahol az olyan rizikótényezők, mint dohányzás és az égetett szeszes italok fogyasztása kevésbé jellemző, a HPV-hez köthető garatrákok éppúgy növekedést mutatnak, hasonlóan a nőknél diagnosztizált szeméremtestrákokhoz. Az országos szinten a magas átoltottsággal lehet nyájimmunitást elérni minden, a fertőzéshez köthető megbetegedéssel szemben

‒ mutatott rá a klinikaigazgató.

Kockázatok és mellékhatások

Szavai szerint ez az egyik legbiztonságosabb vakcina: az elmúlt közel 20 év alatt semmilyen tartós mellékhatást nem tudtak összefüggésbe hozni ezzel az évtizedes kiterjedt vizsgálatok. Csekély rövid ideig fennálló reakciók a felkarba történő szúrás helyén itt is előfordulhatnak, mint bőrpír, duzzanat, de hőemelkedés vagy láz nem jellemző. Az oltás bevezetésekor 12-től 26 éves korig tesztelték, később ezt kiterjesztették, így azóta többen idősebb korban is adható. „Arra vonatkozó tanulmányok is vannak már, hogy akik a HPV okozta rákmegelőző elváltozás eltávolítása után ( például úgynevezett LEEP vagy konizáció után) részesültek oltásban, azoknál sokkal kisebb eséllyel újult ki újra a betegség” ‒ említette a szakorvos.

A humán papillomavírus fertőzés lappangási ideje viszonylag hosszú, 10–15 év is lehet, mire megjelennek a betegség tünetei. A méhnyakrákszűréssel időközben ki lehet mutatni a még panaszmentes elváltozásokat.

A 25 év feletti nők számára akkor is legalább háromévente javasolt részt venni a szervezett népegészségügyi méhnyakrákszűrésen, ha HPV elleni oltásban részesültek

– emelte ki a témával kapcsolatban lapunknak Molnár Zsuzsanna, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) járványügyi osztályvezető főorvosa. A szakember ezt azzal magyarázta, hogy ritkán olyan típusok is okozhatnak daganatos megbetegedést, ami ellen nem véd a vakcina. A férfiak fertőzéseredetű daganatait illetően nincs a nemzetközi gyakorlatban szűrés, ezért az oltásnak a megelőzésben náluk kiemelt jelentősége van.

Annál a kislánynál pedig, akit hetedikes korában beoltat édesanyja vagy édesapja, 90 százalékkal kisebb eséllyel lesz élete során bármiféle rosszindulatú méhnyakelváltozásra, és ennyivel csökkenti az esélyét annak is, hogy egyszer egy rossz rákszűrési eredmény miatt kell hogy szorongjon

‒ hangsúlyozta Krasznai Zoárd.

(Borítókép: Joe Raedle / Getty Images)