Ezek a fővárosi cégek személyi átalakításának gyenge pontjai

Egy átláthatóbb és takarékosabb vállalatvezetési működési struktúra megteremtésével indokolta közösségi oldalán Karácsony Gergely, hogy a főváros cégeinek vonatkozásában miért szüntetik meg az igazgatósági pozíciók kétharmadát és miért csökkentik a törvényi minimumra (azaz nagyjából 15 százalékkal) a felügyelőbizottsági helyek számát. A nyílt pályázatokról a főpolgármester a közgyűlésbe jutó új frakciókkal egyeztet, és ezt követően teszi meg a személyi javaslatokat. A HVG értesülése szerint nagyságrendileg mintegy 100 igazgatósági és felügyelőbizottsági helyet kell majd a pályáztatás lezárását követően feltölteni.

A karcsúsítás következtében a BKV-t és a BKK-t együttesen ötfős igazgatóság, a Fővárosi Vízműveket és a Fővárosi Csatornázási Műveket ugyancsak egy közös ötfős igazgatóság ellenőrzi majd. A harmadik kulcsfontosságú cég a Közmű Holding (BKM), ezt is ötfős igazgatóság kontrollálja. A BKV, a BKK és a BKM esetében az a közös, hogy a vezérigazgatók munkáltatója maga a Fővárosi Közgyűlés. (A többi fővárosi cégvezetőnek a főpolgármester.)

Karácsony Gergely azt írta, a jelenlegi cégvezetők, azaz Bolla Tibor, Walter Katalin és Mártha Imre munkájával (is) elégedett, ezért arra biztatja őket, hogy újra adják be pályázatukat, személyükről pedig az új összetételű közgyűlés dönt.

A BKK megerősítette, hogy a cég vezérigazgatója, Walter Katalin szeretné folytatni a munkáját, ezért beadta pályázatát. Walter korábban Bajnai Gordon kabinetfőnöke volt. Vezérigazgatói pályázatának megszavazását azonban az új testületben nemcsak ez a bekötöttség, hanem az a korábbi szerencsétlen pulykás elszólása is nehezíti, amely miatt többen is lemondásra szólították fel. (A nyomás hatására ő ezt meg is tette, ám azt a főpolgármester nem fogadta el.) Lapunk úgy tudja, hogy Walter intenzív lobbizásba kezdett tisztsége megtartása érdekében, a múlt héten találkozott is a Tisza Párt egyik fővárosi képviselőjével, bár arról, hogy miről beszéltek, nincs információ. (A Tisza Párt kérdéseinkre nem adott érdemi információt.)

Márthát kifejezetten Gyurcsány Ferenc embereként tartják számon, mert az ő miniszterelnöksége idején lehetett az MVM állami óriásvállalat vezérigazgatója. Újraválasztását azonban luxuséletmódja is nehezíti. Bolla Tibornak sem kedvez, hogy nevét a tavaly szabadult Kocsis István, volt MVM- és BKV-vezér nevével hozzák sokan kapcsolatba.

Szakmai és politikai érdekeltek mindezzel összefüggésben arra hívták fel a figyelmet, hogy a pályáztatás lebonyolítása meglehetősen sietősnek, az elbírálás pedig átláthatatlan folyamatnak tűnik. 

Erős a gyanú, hogy a választók által kisebbségbe szorított, Budapestet eddig vezető gazdasági és politikai elit hatalomátmentési kísérletét látjuk itt, azzal a mázzal leöntve, mintha épp az ellenkezője történne

– írta Vitézy Dávid posztjában. Egy másik szakember pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy míg az igazgatósági és felügyelőbizottsági tisztségviselők mandátuma most ősszel lejár, azaz mindenképp kellenek új megbízatások a törvényes működés biztosítása érdekében, addig a cégvezetők pályáztatása opcionális. A jelenlegi cégvezető visszahívására és új cégvezető kinevezésére a főpolgármester akkor tesz javaslatot, ha a pályázat alapján megbizonyosodik arról, hogy van jobb cégvezető a jelenleginél. Ez azt is jelentheti, hogy Karácsony Gergely egy személyben döntheti el, egyáltalán kiről egyeztet a frakciókkal. Bár megkerestük a fővárost, egyebek mellett a pályázatok értékelési szempontjai és folyamata felől érdeklődve, érdemi válaszokat nem kaptunk.

Az ügyvezetői vagy vezérigazgatói tisztségre pályázóknak a vállalatstratégiai javaslatban azt kell kifejteniük, hogy többletforrásigény nélkül ötéves időtávon a közszolgáltatásokat milyen intézkedésekkel tervezik hatékonyabban (magasabb színvonalon, de alacsonyabb költségszint mellett) nyújtani. Erről a szűkítő körülményről egy folyamatokra rálátó szakember azt mondta, hogy a cégfelügyelő aspiránsoktól a pályázati kiírás mindössze 20 nap alatt olyan hatékonysági tervet vár, amit csak az tud letenni az asztalra, aki hozzájut a belső adatokhoz.

Igazgatóságok, felügyelőbizottságok

Az igazgatóságok és felügyelőbizottságok összetétele az előbbiekkel szemben mindenképpen változik, mivel mandátumuk szeptember végén lejár, a csökkentett létszámú testületeket pedig az újonnan pályázókkal kell feltölteni. A kevesebb székre nagyobb a tülekedés, ráadásul a pályázati kiírás igencsak beszűkíti a tűzhöz közelebb állók javára a feltételeket.

Most azonban pályázni kell, méghozzá az igazgatósági tagok esetében is már legalább hároméves vezetői gyakorlatot követelnek meg. A szakértő lapunknak azt mondta, ez legfeljebb az igazgatóság elnöknél lehetne indokolt. A 200 főnél többet foglalkoztató cégek felügyelőbizottságába ráadásul a szakszervezeteknek kell jelölniük egy tagot. A pályázati kiírásból azonban nem derül ki, hogy a munkavállalói delegáltakkal szemben milyen követelményeket támaszt a főváros.

Miközben tehát Budapest cégeinek tulajdonosi ellenőrző testületeiben a pályázat kiírója igazgatósági tagjainál minimum hároméves vezetői gyakorlatot ír elő (bár ennek mibenléte nincs pontosan körülhatárolva), igazolt hozzáértést azonban nem követel meg.

„Hogyan lehet így a tulajdonosi kontrollt gyakorolni?” – tette fel a kérdést, hozzátéve, ez azt jelenti az igazgatóságokból egy, az adott szakterületen járatos, korábban például beosztott, közbeszerzésekkel foglalkozó jogtanácsos vagy egy kontroller eleve ki van zárva. Lapunknak azt mondták, nem kellően tiszta a kiválasztási eljárás, ezek a pályázati feltételek arra utalnak, hogy már a meglévő jelölteket segítsék a tisztségek elnyerésében.

Mivel a cégek ellenőrző testületeinek tagjairól a végső szót a rendkívül megosztott Fővárosi Közgyűlés hivatott kimondani, erősen kérdéses, hogy zöld utat kapnak-e az ismert, baloldalhoz közelebb álló pályázók.

(Borítókép: Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója az új digitális jegyvásárlási és -érvényesítési rendszer teszteléséről tartott sajtóeseményen Budapesten, a Városháza parkban 2023. június 20-án. Fotó: Lakatos Péter / MTI)