Befolyással üzérkedés: a meggymagostól a Schadl–Völner-ügyön át a parkolási botrányig

A második világháború alatt jelentősen megnőtt a munkanélküliség és az infláció, a hiány pedig a korrupció melegágya lett. A közéletben tapasztalt vesztegetések, visszaélések elszaporodása megrendítette a demokráciába vetett bizalmat is. Ebben a légkörben születetett Az egyes közéleti visszaéléseket büntető rendelkezésekről szóló 1942. évi X. törvénycikk, amely beiktatta a magyar büntetőjogba a befolyással üzérkedés elnevezésű bűncselekményt.

A korabeli törvényszöveg szerint fogházbüntetéssel fenyegették azt a személyt, aki a maga vagy más részére vagyoni előnyt követelt, illetve fogadott el, hogy valódi vagy színlelt befolyását valamely hatóságnál érvényesítse. Ha pedig a cselekmény elkövetésekor azt állította, vagy azt a látszatot keltette, hogy közhivatalnokot veszteget meg, vagy tiltott módon megajándékoz, a hivatalvesztésen és a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztésén túl börtönbüntetéssel is számolhatott.

A „meggymagos” kálváriája

A befolyással üzérkedés üldözése gyakran pusztán politikai célokat szolgált. A „meggymagos” kálváriája hűen tükrözi a múlt századi kommunista hatalom abszurditásait:

Demeter Béla apjának híres rózsakertészete volt Szőregen. A család sokat dolgozott, de jól is éltek a virágtermesztésből. A rendszer azonban nem nézte jó szemmel a maszek kertész sikereit, ezért kuláklistára tették. A szegedi kulákper fővádlottja Demeter Béla lett, aki összeköttetéseit felhasználva útfenntartó cégeknek adott el facsemetéket, amelyek egy részét kistermelőktől vásárolta. A 3 forintért vett fákat hatért adta tovább. A vádirat szerint az egyik vállalat vezetőjét arra akarta rávenni, hogy a többi cégnek is ajánlja facsemetéit, és a közvetítő tevékenységért jutalékot ígért. A Szegedi Járásbíróság Demeter Bélát üzérkedésért 5 év börtönre, tízezer forint pénzbüntetésre és húszezer forint vagyonelkobzásra ítélte. Mindez 1952-ben történt.

Húsz évvel később pedig azért üldözték, mert megoldást talált a meggyfacsemeték hiányára. Kilónként 1,70 forintért negyven mázsa magot vásárolt a kecskeméti konzervgyártól, majd a magokat átmosták, kiszárították, és kiválogatták azokat, amelyekből facsemeték nevelhetők. A fémzárolt magok kilóját a Hermes szövetkezeten keresztül negyven forintért értékesítették.

A bíróság üzérkedés bűntette miatt első fokon négy és fél év szigorított börtönbüntetést szabott ki Demeter Bélára, amit másodfokon három év két hónapra mérsékeltek.

Az akkori törvény úgy rendelkezett, hogy üzérkedést valósít meg az, aki jogosulatlanul kereskedelmi tevékenységet folytat vagy vállalkozást tart fenn, illetőleg áruval gazdaságilag indokolatlan közbenső kereskedést űz, vagy azzal árdrágításra alkalmas módon üzérkedik. Minősítő körülménynek vették, ha az üzérkedést üzletszerűen, netán jelentős mennyiségű vagy értékű árura követték el.

Hogyan lehet ugyanazt a körülményt, ami alapesetben szükségképpeni, a súlyosabb minősítés elemeként is értékelni? Vagy: mit értett a törvény „gazdaságilag indokolatlan közbenső kereskedésnek”, amit ráadásul csak „űzni” lehet? Aztán ott van a „jelentős mennyiség”, amiről tényleg nem tudni, mihez képest – például meggymag esetében.

A piaci szabadság korlátozása

A bizonytalan jogi fogalmak kapóra jöttek a Kádár-rendszernek, amely 1971–72-ben – főként szovjet nyomásra – kihátrált a gazdasági reformok mögül. A keményvonalas politikusok elérték, hogy Nyers Rezsőt, akinek a neve az MSZMP Politikai Bizottságának tagjaként összeforrt az új gazdasági mechanizmus fogalmával, leváltották.

Később a politikus Zolnay Pál Törjünk fel egy meggymagot című dokumentumfilmjében (1995) elismerte, hogy a reform bukásával egyidejűleg a leleményes maszekokból néhány nap alatt bűnözők, üzérkedők lettek. Az üzérkedés vádjával indított perekről megjegyezte:

Ezek mind-mind arra irányultak, hogy a piaci szabadságot korlátozni kell, és az akkori gondolkodás szerint erkölcstelen jövedelmeket pedig részben meg kell gátolni, részben büntetni kell, ha már egyszer ezek létrejöttek.

Valószínűleg a „meggymagos” ügye miatt is 1971-ben büntetendővé nyilvánították a „gazdasági” befolyással üzérkedést. Ezt követően a „hivatali” és a „gazdasági” befolyással üzérkedés a törvényben még külön fejezetekben, a hivatali bűncselekményeket, illetve a népgazdaság elleni bűncselekményeket szabályozó részben szerepelt. Aztán az 1978. évi IV. törvény változtatta a bűntett elnevezését „simán” befolyással üzérkedésre.

A 2013-ban hatályba lépett Büntető törvénykönyvben önálló fejezetet hoztak létre Korrupciós bűncselekmények címmel. Felhagytak a közélet tisztasága elleni bűncselekmények kategória használatával, és ezzel a büntetőjogban és a kriminológiában használt eltérő terminológia problémáját is feloldották. Újítása volt a szabályozásnak, hogy a korábbi törvényben nehezen kezelhető vesztegetés tényállását kettéválasztotta: az aktív vesztegetést „vesztegetés”, a passzív vesztegetést „vesztegetés elfogadása” elnevezés alatt büntette. A korrupciós bűncselekmények a következők:

• vesztegetés (290. §),

• vesztegetés elfogadása (291. §),

• hivatali vesztegetés (293. §),

• hivatali vesztegetés elfogadása (294. §),

• vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (295. §),

• vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (296. §),

• befolyás vásárlása (298. §),

• befolyással üzérkedés (299. §),

• korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása (300. §).

Négy évvel később, 2017-ben a parlament a korrupciós bűncselekmények büntethetőségének elévülési idejét egységesen 12 évre emelte.

Jogtalan előnyre irányul

Gál István László jogászprofesszor szerint a befolyással üzérkedés a vesztegetéshez szorosan kapcsolódó bűncselekmény, ugyanakkor eltérő elemei is vannak. Sok tekintetben a csaláshoz áll közelebb, elkövetője mintegy beékelődik a vesztegető és a vesztegetés elfogadója közé. A bűncselekményt bárki elkövetheti, kivéve azt a hivatalos személyt, aki beosztásából következően befolyást gyakorol vagy gyakorolhat az ügymenetre. A törvény így szól:

Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A befolyással üzérkedésnek három minősített esete van. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető

1. azt állítja vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt veszteget,
2. hivatalos személynek adja ki magát, vagy
3. a bűncselekményt üzletszerűen követi el.

A befolyással üzérkedés jogtalan előnyre irányul, ami lehet vagyoni, személyes vagy akár erkölcsi jellegű is.

A vagyoni előny tipikus formái:

• készpénz,

• bankszámlapénz,

• hitel, kölcsön,

• tartozás elengedése.

A személyes előny tipikus formái:

• visszterhes jogügylet (például ilyen lehet egy adásvétel a piaci feltételeknél kedvezőbb kondíciókkal),

• kereseti lehetőség biztosítása (tipikusan a passzív vesztegető valamelyik családtagjának, rokonának),

• szexuális kapcsolat létesítése (tipikusan a rendőr és a prostituált viszonylatában fordul elő).

Nyomozások, vádiratok, perek

Az elmúlt években több nagy horderejű korrupciós ügyben merült fel a befolyással üzérkedés gyanúja. Nem egy esetben magas rangú kormányzati tisztviselők, illetve ellenzéki politikusok ellen indult büntetőeljárás.

Fővárosi parkolási korrupció

A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekmények miatt idén augusztus 22-én vádat emelt hét személy, köztük Horváth Csaba, Tóth Csaba, Baja Ferenc és Molnár Zsolt ellen. A vádirat szerint 2016-ban a Zuglóban bevezetett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére közbeszerzési eljárásokat folytattak le. Horváth Csaba – a fővárosi közgyűlés tagjaként – és Tóth Csaba – a kerület országgyűlési képviselője – a feladat elvégzésére előre kiválasztott egy gazdasági társaságot. Azért, hogy a kiszemelt nyerje el a pályázatot, a két politikus befolyása érvényesítését ajánlotta a cég képviselőinek.

Újbudán a közbeszerzés elnyerését követően ugyanezen kft. végezte 2017 és 2020 között a fizetős parkolási rendszer üzemeltetését. A szerződéses jogviszony gördülékeny működése és a jóváhagyásra kerülő teljesítésigazolások problémamentes kiállítása érdekében a cég havi 4 millió forintot fizetett a polgármesteri hivatal egyik vezetőjének. A vádirat szerint Baja Ferenc – volt miniszter és egykori országgyűlési képviselő – 30 millió forintot kért azért, hogy a szerződés létrejöttét és fenntartását – a korábban betöltött pozícióiból és meglévő befolyásának érvényesítésével – ne akadályozza. Később Baja egy állított szerződéses probléma elhárításáért további 7 millió forintot vett át, ezt követően további havi 2-3 millió forintot kért közbenjárásáért. Molnár Zsolt országgyűlési képviselő befolyására hivatkozással szintén részesedést akart az ügyletből, ezért Baja az ő részére a szerződés meg nem támadásáért 40 millió forintot kért, amit kifizettek a képviselőnek.

Visszaélések uniós pályázatokkal

Idén emeltek vádat 54 személy ellen, akik kenőpénzért cserébe elsősorban vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre. A gyanúsítottak között a Miniszterelnökségen és a Pénzügyminisztériumban dolgozó tisztviselők vannak, az ügyben helyettes államtitkárok is érintettek.

K. Tamás volt helyettes államtitkár akár négy év börtönt is kaphat, B-E. Gyula volt állami cégvezető és egyetemi kancellár pedig öt évre rács mögé kerülhet, ha bűnösnek találják őket.

A vádirat szerint az elsőrendű vádlott – egy pénzügyminisztériumi referens – jól szervezett korrupciós hálózatot épített ki, amelyben széles körben tartott kapcsolatot pályázatírókkal, projektmenedzserekkel és pályázó cégek vezetőivel. A rendszer lényege az volt, hogy a minisztériumi személy több munkatársát – köztük vezető kormánytisztviselőket – bevonva milliós összegekért cserébe elintézte a pályázatok nyertességét, az ellenőrzések cégek számára kedvező lefolytatását, valamint a pályázatokkal kapcsolatos kérelmek, jogorvoslati eljárások pozitív elbírálását. Az ügyészség szerint összesen 108, európai uniós forrásból finanszírozott pályázatot, valamint további nyolc, hazai forrású pályázatot befolyásolhattak a gyanúsítottak.

A Schadؘl–Völner-per

Az évtized korrupciós ügyének tartott Schadؘl–Völner-per vádlottjait egyebek között hivatali vesztegetéssel, hivatali vesztegetés elfogadásával és befolyással üzérkedéssel vádolják.

Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar akkori elnökét 2021 őszén vették őrizetbe és helyezték letartóztatásba korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt. A Központi Nyomozó Főügyészség egy évvel később emelt vádat Schadl és további 21 vádlott – köztük Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium egykori államtitkára – ellen.

A vádirat szerint Schadl 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki Völnerrel.

Schadl vezetői pozíciójából, valamint a Völnerrel fennálló korrupciós kapcsolatából eredő befolyására hivatkozással hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, hogy önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük. A végrehajtói kar elnöke pedig ezt abból a pénzből finanszírozta, amit azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a vád szerint.

A huszonkét vádlottból tízen beismerték bűnösségüket, esetükben már jogerős ítélet született.

Fenntartott helyek az Eötvös-gimnáziumban

Ez év elején befolyással üzérkedés megalapozott gyanúja miatt hallgatott ki az ügyészség egy személyt gyanúsítottként a budapesti Eötvös József Gimnáziumot érintő korrupciós ügyben. Egy hangfelvétel tanúsága szerint ugyanis a középiskola igazgatója és a gimnáziumhoz tartozó alapítvány vezetője a túljelentkezés ellenére is fenntartott iskolai helyeket arra az esetre, ha az írásbelit elbukó gyerekeket be akarják fizetni a szüleik.

Visszaélés Tiborcz István nevével

Ugyancsak befolyással üzérkedés miatt indult nyomozás abban az ügyben, amelyben Tiborcz Istvánra, a miniszterelnök vejére hivatkozva ígértek jogosulatlan előnyt a legnagyobb magyar sertésvágóhíd, a kiskunfélegyházi Hungary-Meat Kft. tulajdonosának. Az ügyészség szerint az ügyvéd valótlanul állította védencének, hogy egy hivatalos személy befolyásolása útján elintézte a büntetőeljárás kedvező lezárását és a másik gyanúsítottat érintő letartóztatás megszüntetését. Az ügyvéd ezért 70 millió forintot kért és kapott a vállalkozótól.

(Borítókép: Németh Emília / Index)