Budapesti főpolgármester-helyettes: Nehezen tudtunk talpon maradni

Az új Fővárosi Közgyűlés október 1-jétől lép hivatalba. Kiss Ambrus a Magyar Hangnak adott interjúban elárulta, hogy ha az új testület többsége nem szavaz neki bizalmat általános főpolgármester-helyettesként, más szerepben nem folytatná a munkát a Városházán.

A következő öt évvel kapcsolatban tett felvetésre elmondta, hogy a ciklus végéig az új testület csak akkor nem tartana ki, ha a közgyűlés egyöntetű szavazattal feloszlatná magát, vagy jogszabályellenes működés miatt a parlament határozna így. Azonban „egy új választás innentől kezdve kiszámíthatatlan lenne” – vélekedett. 

Azt illetően, hogy Magyar Péternek sikerült a városvezetést megszorongatni, mivel hirtelen felügyelőbizottsági és igazgatósági helyeket is megpályáztattak a fővárosban, úgy reflektált, meghallották a kérést ezzel kapcsolatban. Eddig már többször előfordult, hogy csökkentették az ilyen testületek számát: az utóbbi ciklusban például több cég összevonásával hozták létre a Budapesti Közműveket. Kiss Ambrus szavai szerint a működés racionalizálásáról van szó. 

Még mindig „nem rózsás a helyzet”

Az októberi átalakuláshoz a fővárosi frakciókkal zajló tárgyalásokról szűkszavúan nyilatkozott, mindössze annyit árult el, hogy a főpolgármester minden listavezetőt meg fog keresni. „Ha a beszélgetések olyan stádiumba érnek, ő maga fog tájékoztatni” – jegyezte meg.

A főváros anyagi helyzetét illetően úgy fogalmazott, nehéz talpon maradni. Annak ellenére, hogy radikálisan csökkentették a működési kiadásaikat, a fejlesztésekre már alig futja. Jelen állás szerint a 75 milliárdos szolidaritási hozzájárulás helyett már 90 milliárdot kell fizetni a fővárosnak, miközben prognózisa szerint az iparűzési adóból származó bevételük nem növekedik ilyen mértékben. „Tehát a jövőre tekintve nem rózsás a helyzet. Az biztos, hogy továbbra is várni fogjuk a kormánytól a 6 milliárdot, amit a Lánchíd felújítására ígértek” – fejtette ki.

A régi-új városvezetés prioritásai

Az új közgyűlésben a szociális ügyeket prioritásként kezelnék, emlékeztetett: tavaly novemberben, amikor Iványi Gáborék budapesti hajléktalanellátását az ellehetetlenülés fenyegette, ezt átvállalta a főváros, a 67 szociális munkásnak azóta is ők adnak fizetést. Kétszáz kárpátaljai menekült családnak év végéig tudnak szállást biztosítani, azzal, hogy augusztus 21-től nem kapnak napi ötezer forintos támogatást ellátásukra.

Kiss Ambrus arra vonatkozóan, hogy a dolgozni nem hajlandók ingyenes szállásbiztosítását akarták ezzel megszüntetni, elmondta, hogy az oltalmuk alatt álló emberek közül sokan bejelentett módon konyhán, idősotthonban dolgoznak vagy takarítanak. A későbbiekben ők munkásszállóra is mehetnek, de lehet, hogy néhány nagycsaládos lakhatását meg kell oldaniuk. A főváros szociális szállásai tele vannak, anyagi lehetőségeik korlátozottak – sorolta a nehézségeket. Mint megemlítette, a gyerekek felzárkóztatásában is segítettek, több alulszocializált diákot így vettek fel technikumba. 

Arra is kitért, hogy a zöldfelületek biztosítása továbbra is hangsúlyos a városvezetés számára, álláspontja szerint a pára megkötésével a külső hőmérsékletet hűtik a méhlegelők is. További kérdésre ugyanakkor elmondta, hogy az állami intézmények, az iskola vagy kórházak klimatizálásának feladata a fenntartó felelőssége. Mint kiemelte: a fővároshoz tartozó Szabolcs utcai hajléktalankórház légkondicionált. 

Konszenzus vagy ellentét?

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány és a főváros között van-e konszenzus, elmondta, hogy vannak tárgyalások, főleg az uniós források kimozdítását illetően, de a Budapestnek járó pénzek elvonását a legkevésbé sem tartja korrektnek.

Karácsony Gergelynek az olimpiát illető kijelentéseit azzal egészítette ki, hogy a főváros ehhez szükséges infrastruktúra-fejlesztéséhez az államnak jelentősen hozzá kellene járulni. Bár „valós kormányzati szándékot sem láttunk még az olimpiarendezésre” – mondta.