Régi recepttel próbálhat túlélni a baloldal egy része?

Ungár Péter, az LMP társelnöke a hvg360-nak adott interjújában már szeptember közepén megemlítette: „Úgy tudom, hogy az ellenzék budapesti egyéni országgyűlési képviselői, akiknek a pártjai 2026-ban már valószínűleg nem jutnak be a parlamentbe, arra készülnek, hogy létrehozzák a Duna Egyesületet, ami majd koordinál a Tisza Párttal, így azt remélik, újrázni tudnának anélkül is, hogy be kellene lépniük a Tisza Pártba.”

Később Magyar Péter a Telexnek azt állította, hogy „jelenleg van egy szerveződés Budapesten”, amely az ellenzéki országgyűlési képviselők nem DK-s részét érinti. A Tisza elnöke úgy fogalmazott, hogy „zajlik a Tisza Párttal szemben egy Duna Egyesület- vagy Duna Párt-kooperáció”. A politikus szerint párbeszédes, momentumos és MSZP-s képviselők „zsarolási potenciált” építenének, de ebbe a Tisza nem megy bele, Magyar Péter pedig jó szervezkedést kívánt.

Lapunk úgy tudja, hogy szűk körben valóban zajlottak beszélgetések egy lehetséges együttműködésről, de nyilvánosan több budapesti ellenzéki képviselő is cáfolta a Duna Pártra vonatkozó tervet:

• Kunhalmi Ágnes MSZP-s országgyűlési képviselő lapunk kérdésére korábban kijelentette: „Nem tudok és nem hallottam erről, én is csak a sajtóból értesültem róla.”
• Hadházy Ákos ellenzéki támogatással nyert független képviselő a Facebook-oldalán leszögezte: „Én nem tudok arról, hogy az általam ismert közéleti szereplők részéről bárki is Duna Egyesületet/Pártot szervezne.”
• Szabó Tímea (Párbeszéd – Zöldek) is közölte: „Hadházy Ákoshoz hasonlóan jelzem: én sem szervezek pártot, no pláne nem egy, a jelen körülmények között meglehetősen fantáziátlannak hangzó Duna néven.”

Sőt, még Karácsony Gergely főpolgármester is azt állította egy sajtótájékoztatón, hogy nem tud ilyen kezdeményezésről.

„Egy ilyen helyzet valószínűleg dilemma elé állítaná a Tisza Párt elnökét”

Pék Szabolcs a Duna Egyesülettel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy a kezdeményezésről egyelőre csak szóbeszédek vannak, ezért nehéz bármilyen konkrétumot látni az esetleges szerveződéssel kapcsolatban.

„Talán abból érdemes kiindulni, hogy a szóban forgó képviselőknek mik lehetnek az érdekei. Az nyilvánvaló, hogy a legtöbb parlamenti ellenzéki párt a túlélésért küzd, azok a képviselők, akik hosszú évek óta bent ülnek az Országgyűlésben, érthető módon nem akarják elveszteni a kényelmes állásukat, ezért valószínűleg mindent meg fognak tenni, hogy a saját politikai túlélésüket biztosítsák” – vélekedett az Iránytű Intézet elemzője, hozzátéve:

Ennek lehet egy módja, hogy néhány ismert budapesti képviselő összefog, és így próbálja valamilyen politikai alkura rábírni Magyar Pétert. Egy ilyen helyzet valószínűleg dilemma elé állítaná a Tisza Párt elnökét, mivel egyrészt ha a nevére veszi a Duna egyesületes képviselőket, akkor érheti az a vád, hogy összeáll a régi ellenzék több választási kudarcban érintett politikusaival, ami távol tarthat bizonyos szavazói rétegeket. Másrészt Magyarnak figyelembe kell vennie, hogy milyen minőségű 106 jelöltet tud kiállítani az országgyűlési választásokra, tehát lehetnek káderproblémái, így akár még jól is jöhetnek a már jól bejáratott, ismert arcok, ilyen lehet – erősen feltételes módban – például Hadházy Ákos, akinek komoly beágyazottsága és hitelessége van az ellenzéki térfélen.

Hadházy Ákos – aki ellenzéki támogatással nyert 2022-ben Zuglóban, de hivatalosan független országgyűlési képviselő – Magyar Péterrel üzengetésbe keveredett a Diákhitel Központ szerződéseinek ügyében, ugyanakkor október 5-én, a közmédia épületéhez szervezett Tisza-tüntetésen beszédet mondott.

„Egy szó, mint száz, ha a Duna Egyesület formálisan vagy informálisan megalakul és tényezővé válik, akkor Magyar Péternek azt kell mérlegre tennie, hogy van-e elég megfelelő felkészültségű jelöltje, ha viszont nincs, akkor az ellenzék régi képviselői hoznak vagy visznek számára politikai értelemben” – mutatott rá a lehetséges dilemmára Pék Szabolcs.

„Az óellenzék esélyeivel kapcsolatban szkeptikus vagyok”

Az Iránytű Intézet elemzője arra a kérdésünkre, hogy milyen lehetőségei, esélyei lehetnek a parlamenti ellenzéknek, kifejtette:

Az óellenzék esélyeivel kapcsolatban szkeptikus vagyok, jelenleg minden kutatóintézet egyetért abban, hogy a régi ellenzék pártjai a bejutási küszöb környéki támogatottsággal rendelkeznek, néhányan pedig bőven az alatt teljesítenek. A magam részéről egyelőre nem látom, hogy mi lehet az a politikai innováció, ami kirántja ebből a tartományból a parlamenti ellenzéki pártokat. Talán az, ha Magyar Péter elkezd sorozatosan és nagyokat hibázni, de ennek egyelőre semmilyen tanújelét nem látjuk, sőt még érdemben erősödni is tudott a június 9-i választások óta, és már lőtávolságon belül van a kormánypártokhoz képest. A Duna Egyesület ötlete is mutatja a régi ellenzék állapotát, mivel ha tényleg van ilyen kezdeményezés, az azt jelenti, hogy bekapcsoltak az egyéni túlélési reflexek és taktikák, tehát bizonyos képviselők a pártjuktól függetlenül is szeretnék prolongálni a politikai jelenlétüket.

Pék Szabolcs szerint azt látni kell, hogy „Magyar Péternek nem érdeke belemenni egy nyilvános pozícióosztogatásba, mivel pont ez volt az ellenzék egyik legnagyobb rákfenéje az elmúlt majd 15 évben. Korábban a különböző ellenzéki szereplők az esti politikai műsorokban a nagy nyilvánosság előtt vitatkoztak választástechnikai problémákról, illetve hogy ki kinek a javára lépjen vissza, és milyen formációban induljanak, ez úgy gondolom, hogy teljes szereptévesztés egy politikustól, ez inkább a szakértők és elemzők terepe. Ha a jövőben lennének is egyszer tárgyalások Magyar Péter és a Duna Egyesület között, azt pont a fentiek miatt nem a nagy nyilvánosság előtt kell lefolytatni, kikerülve a régi ellenzék ezen évtizedes hibáját. Ha mást nem, ezt érdemes lenne az ellenzéknek eltanulni a Fidesztől, hogy a személyügyi kérdéseket zárt ajtók mögött rendezik, és a nyilvánosság már csak a végleges jelöltet ismeri meg, akit a párt teljes mellszélességgel támogat”.

(Borítókép: Választási plakát. Fotó: Szollár Zsófi / Index)