Már a szemetet is ellopják a nagy tételben játszó flakonozók

GettyImages-612942194
2024.10.17. 14:25
Új jelenség ütötte fel a fejét a főváros néhány pontján és az agglomerációban. Már azok is elviszik a szemetet, akiknek semmi közük a hulladékgazdálkodáshoz. Megjelentek az italcsomagoló anyagok visszaváltásának hiénái.

A Mol Mohu REpont néven július 1-je óta élesben üzemelteti az üveg, műanyag és fém italcsomagoló anyagok visszaváltására szolgáló automatáit. A kötelező előírás szerint a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű kereskedelmi egységeknél kötelező, másutt opcionálisan kérhető ezen automaták kihelyezése. A napi kibocsátás 75 százalékát (napi 7 millió palackot) már visszaváltják. A júliusi indulás óta nagyjából félmilliárd palackot dobtak be az automatákba.

A fenntarthatóbb hulladékhasznosítást célzó rendszernek azonban már most látszanak a gyenge pontjai.

Ezek közül a legszembetűnőbb az úgynevezett flakonozás, amikor az 50 forintos visszaváltási darabár miatt elkezdik kikukázni a szelektív hulladéktárolókból vagy a köztéri hulladékgyűjtő edényekből a palackokat. Az egyéni boldogulást célzó, életvitelszerű gyűjtögetés naponta 6–8000 forint körüli bevételt hozhat, tehát az időráfordítás és a higiéniai kockázatok nincsenek arányban a megszerezhető pénzösszeggel az átlagemberek számára. Már csak azért sem, mert – amint arra az Országos Rendőr-főkapitányság rámutatott – ezek a palackok és dobozok azzal, hogy a gyűjtőedényekbe kerülnek, települési hulladékká válnak, egyben a helyi hulladékgazdálkodást végző koncesszió tulajdonába kerülnek.

A palackok kikukázása szabálysértés, tettenérés esetén a helyszínen kiszabható pénzbírság 6500 és 65 000 forint között lehet. A rendőrség a héten annyiban árnyalta a képet, hogy közleményük szerint pusztán az, hogy ha valaki mások által elhagyott, eldobott visszaváltható palackokat gyűjt, nem ad okot intézkedésre. Utóbbival csak annak kell számolnia, aki mindezt „nem a társadalmi együttélés szabályai szerint teszi”: kiborítja a kukákat, megrongálja a tárolót, hangoskodva, megbotránkoztató módon viselkedik. Gulyás Gergely miniszter a legutóbbi kormányinfón úgy vélte, a hajléktalanokat pénzbüntetéssel sújtani abszurd és helytelen.

Akik nagyban játszanak

Szerkesztőségünkhöz beérkező panaszok alapján azonban egy eddig nem tapasztalt begyűjtési módszerre is fény derült, ami azt jelzi, ha valaki már kockáztatja a büntetést, akkor nagyobb léptékben gondolkodik.

Az agglomerációs településeken ugyanis többször előfordult, hogy a kihelyezett szelektív hulladékot egyszerűen még az előtt ellopják, hogy megérkezne a koncessziós társaság gyűjtőautója.

Egy érintett arról számolt be, hogy egy furgon állt meg a házuk előtt, és pillanatok alatt, válogatás nélkül bedobálták az autóba a kukazsákokat. Minden bizonnyal visszaváltható palackokat keresnek, de a szortírozást nem helyben végezték és nem is kis tételben. Az ipari léptékű válogatás után a maradék szemetet – vagy nem egyszer az összeset – elhagyatott erdős területeken szórják ki. Legalábbis erre utal, hogy a települések közösségi oldalain újabban több esetben is jelezték szemétkupacok feltűnését, amelyek láthatóan szelektív hulladékból állnak.

Fóton és Óbudán is megjelentek már a közterületre kidobált kukazsákok, a második kerületi bejelentésben pedig még a zsákoktól épp megszabaduló egyik autó is szerepel.

Pomáz külterületén már két szennyezett természetközeli helyszínt is beazonosított a Hulladékvadász civil szervezet, ezért közösségi szemétszedést hirdetett most vasárnapra. Az akciójuk jól jelzi a környezetkárosítás mértékét, az eseményen két darab, egyenként nyolc köbméteres konténert töltenek meg szeméttel. (Azt természetesen nem lehet még megtippelni sem, hogy ezekből mennyi kommunális hulladék származik a flakonozóktól.)

Oldják meg a boltok!

A nagyvárosok forgalmasabb csomópontjainál lévő üzletek REpontjainál gyakran hosszú sorok alakulnak ki. A Mammut bevásárlóközpont alatt lévő Spar úgy oldotta meg a két automata elhelyezését, hogy a mélygarázs fenti szintjén, egy félreeső zugba telepítette. Ezzel sikerül is térben elválasztani az üvegvisszaváltók törzsközönségét a bevásárlást intézőkétől, ám – amint arról az élelmiszerbolt egyik alkalmazottja az Indexnek beszámolt – nem sikerült felszámolni a REpont körül újra és újra kialakuló vállalhatatlan higiéniai körülményeket.

Naponta háromszor takarítják, mégis úgy néz ki, mint egy hajléktalantanya,

ami nem is csoda, mivel a hatalmas zsákokkal érkezők számára a lassú adagolhatóság miatt ezek a helyiségek egyfajta közösségi térként is funkcionálnak. A nem megfelelő vagy összenyomódott, és ezért az automata által visszadobott palackok számára egyébként a legtöbb helyen egy kommunális gyűjtőt is kihelyeznek. De ezek egyrészt hamar megtelnek, másrészt az ide dobott palackokban maradt ragacsos italmaradékok jellegzetesen büdös szagot árasztanak. Ezeken a helyeken nem is szívesen használják a REpontokat azok, akik másból fedezik a megélhetésüket.  

A boltok egyébként maguk döntik el, hova telepítik az automatákat, az üzemeltetésük is az üzletek és az igénylők feladata. Megkérdeztük a Mohut, van-e forgatókönyvük az italcsomagoló anyagok visszaváltása mellett megjelenő problémákra, de ezzel összefüggésben csak azt hangsúlyozták, hogy a Mohu három követelményt támaszt az automaták telepítésével kapcsolatban:

  • legyen a kijelölt helyen áramforrás,
  • internetkapcsolat
  • és egész éves üzemelést garantáló fagypont feletti, valamint átforrósodást kizáró hőmérséklet.

A Mohu üvegenként 7,5 forintos kezelési díjat fizet a boltoknak, ami átlagosnak tekinthető, 8000 darabos napi visszaváltás esetén 60 ezer forint bevételt jelent az üzletnek. Az automatáknál a felhasználók 80 százaléka ráadásul a kapott kuponnal az adott boltban le is vásárolja a palackok árát, azaz a rendszer még többletforgalmat is generál a kereskedelmi egység számára. (Eddig mintegy 20 milliárd forintot kaptak vissza vagy vásároltak le utalvány formájában.) Nyáron több olyan szombat is volt, amikor naponta 8 millió palackot vittek vissza a vásárlók, jelenleg 5-6 millió palackot váltanak vissza naponta.

Magyarországon csak a legnagyobb boltoknak kötelező a csatlakozás – szemben például Romániával, ahol minden üzletnek kötelező biztosítania a visszaváltást –, minden más üzlet önkéntesen csatlakozhat a rendszerhez. Jelenleg mintegy 3700 ponton lehet visszaváltani, melyből 1300 kézi visszaváltó helyként működik, de ez a szám folyamatosan nő, több száz új automatára érkezett igény, és a kisebb üzletek is folyamatosan regisztrálnak a kézi visszaváltásra. 

– ez pedig csökkentheti a most még automaták előtt előforduló sorokat.

Egy kőbányai hajléktalanellátó intézmény lehet az első, ahol nem bolt közelében létesítenének REpontot. Ez esetben maga a szociális szolgáltató kezdeményezte a Mohuval a kapcsolatfelvételt, jelenleg is folyik az egyeztetés, amely – ha sikerre vezet – hosszabb távon akár az éjjeli melegedők közelében is lehetővé tenné az üvegvisszaváltást. Jelentkezett ugyanakkor már automatákért a Kifli.hu is. Ugyancsak megoldást jelenthet a kulturáltabb visszaváltásra a benzinkutakhoz telepített automata. Kísérleti jelleggel már ezen a tíz benzinkúton lehet bedobálni az 50 forintos palackokat.

A szervezettnek tűnő, nagy tételben hulladékot lopó esetek elszaporodása ellen azonban a Mohunak nincsen eszközrendszere. Ilyen jellegű szabálysértések egyértelműen a rendőrség nyomozati hatáskörébe tartoznak, azaz intézkedés is csak tőlük várható.

(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.