A szivárványcsalád jogi státuszának kárvallottjai a gyerekek

Legyen végre párbeszéd a házasság intézményéről! Ezt sürgeti „A család az család” mozgalmat elindító Szivárványcsaládokért Alapítvány. Azért is tartják aktuálisnak a témát, mert az év elején láttak napvilágot a KSH legfrissebb adatai, melyek szerint Magyarországon az elmúlt években megháromszorozódott a szivárványcsaládok száma. 2016-ban 681 azonos nemű, kisgyereket nevelő párt írtak össze, 2022-ben azonban már 2183 azonos nemű pár nyilatkozott arról, hogy kiskorú gyereke vagy gyerekei vannak. 

Az ő esetükben a magyar jog csak az egyik szülőt ismeri el szülőnek. Így például csak ő írathatja be az iskolába, baj esetén csak neki adnak információt a gyerek állapotáról a kórházban, és csak őutána örökölhet. Sőt, a jogszabályok szerint a jogilag elismert szülő halála esetén elvehetik a gyereket az őt adott esetben születése óta nevelő másik, de a jogszabályok által el nem ismert szülőtől. Ezeket a joghátrányokat szeretnék a házasság polgárjogi intézményének azonos nemű párokra történő kiterjesztésével felszámolni.

„Ezek a gyerekek ma jogilag kiszolgáltatott helyzetben élnek, mivel a szülők nem házasodhatnak össze egymással, és így nincsenek azonos szülői jogaik. Emiatt a jogilag elismert szülő halála esetén a gyereket akár el is vehetik” – hangsúlyozta Pál Márton, a Szivárványcsaládokért Alapítvány kurátora az Indexnek. 

Szerintünk ez nem egy elvont ideológiai kérdés, a szülői jogok hiánya ugyanis a gyerekeink életét hátrányosan befolyásoló és a mindennapokat megnehezítő tény

– tette hozzá. 

Az Alfa Szövetség elnöke, Téglásy Imre szerint viszont a 4 milliárd éves természet maga alkotta meg azt a biológiai alaptörvényt, amely gátja a „jogegyenlőségnek”, vagyis annak, hogy a férfi és nő kapcsolatából született gyermekkel kapcsolatban két azonos nemű személy ugyanazon jogokat kapja meg, mint a hagyományos, női és férfi nemi szerepeket is betölteni tudó szülők. Az azonos neműek abban az értelemben lehetnek viszonylag „jó szülők”, hogy gondoskodnak a gyermek alapvető, főként fizikai igényeiről (étkezés, ruházkodás, lakóhely biztosítása stb.), de lelki értelemben vett gondoskodásban mindörökre hátrányban maradnak a hagyományos szülőkhöz képest, mert ők sohasem lesznek képesek arra, hogy egyértelmű női és férfiszerepek elsajátítására tanítsák gyermekeiket.

„Vigyázzunk a fogalmakra” – ajánlja a CitizenGO kampányigazgatója, Teleki Béla. „Két azonos nemű ember nem lehet ugyanannak a gyermeknek a szülője. A szülőség a biológia törvényein alapul.”

Az Alaptörvény egyelőre nem teszi lehetővé, hogy az azonos nemű párok összeházasodjanak, de arra emlékeztetett, hogy ha eddig már tizenháromszor meg lehetett változtatni az alkotmányt (legutóbb 2024 nyarán a kegyelmi botrány miatt), akkor talán ebben a kérdésben is elképzelhető a módosítása. Azt az ellentmondást szeretnék feloldani, hogy bár érzékelhetően a jogalkotói szándék a családok védelme, ez az említett gyerekek vonatkozásában nem érvényesül.

A Medián legfrissebb, 2024-es közvélemény-kutatása szerint egyébként már a magyar társadalom közel fele, 49 százaléka támogatja, hogy az azonos nemű párok is házasságot köthessenek. 

Népszavazás

A magyarok 72 százaléka véli úgy, hogy azonos nemű életközösségben élők is lehetnek jó szülők. A közvélemény-kutatások szerint az egyenlő házasság támogatottsága folyamatosan növekszik Magyarországon. Ha erről a kérdésről lehetne népszavazást kiírni, akkor kiderülhetne, hogy a szivárványcsaládos életmóddal kapcsolatos társadalmi elfogadás milyen irányban mozdul el. 

Az azonos nemű párok esetében szóba jöhető bejegyzett élettársi kapcsolat három vonatkozásban tér el a gyerekekhez fűződő viszony szabályozásában a házasságtól:

• a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők nem vehetnek részt reprodukciós eljárásokban (lombikprogramban),
• nem vehetik fel egymás nevét,
• és nem fogadhatják örökbe egymás gyermekét.

Ez utóbbi tilalma miatt az azonos nemű szülők nem tudnak a nevelt gyermek közös szülőpárjává válni. Gyámja elvileg lehet az el nem ismert szülő, de ez nem azonos a szülői jogokkal, a gyámot például tudja jogi úton támadni az egyenes ági rokon.

Pál Mártonék szívesen kezdeményeznének az ügyben ügydöntő népszavazást, de mivel (a nemzetközi szerződéseket, illetve költségvetést érintő ügyek mellett) az Alaptörvényben rögzített kérdésekben sem lehet ilyet kiírni, ezért ez az eszköz sem áll rendelkezésükre.

A család fogalmának definiálásáról novemberben egy nemzetközi konferenciát is szerveznek a budapesti CEU-n, ahol az LMBTQ-mozgalomhoz kapcsolódó számos nemzetközi és magyar kutató, egyetemi oktató és pszichológus is részt vesz. Teleki Béla ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a radikális globalisták időről időre előhúznak valamit, de ez már lejárt lemez. 

Téglásy Imre úgy látja, abból, hogy néhány országban megbomlott az erkölcsiség, még nem következik az, hogy a homoszexuális párok egy természettörvényen alapuló fogalmat (ilyen a házasság) fellazítsanak, majd az óvatlan társadalmi köztudatot kicselezve kiforgassanak eredeti jelentéséből.

Bár a döntési kompetencia a jogalkotói oldalon, illetve a politika térfelén van, egyelőre a kormányzattal formális párbeszéd nem zajlik az ügyben. A konferencia szervezői most viszont abban bíznak, hogy a családügyi államtitkár, Koncz Zsófia elfogadja a meghívásukat, és ott lesz a konferencián.

miután a parlamentben benyújtották az örökbefogadás szabályainak szigorításáról és az Alaptörvény családdefiníciójának szűkítéséről szóló törvénymódosításokat. Az akkori kampányt olyan hírességek támogatták, mint Gryllus Dorka, Gulácsi Péter, Kovács Patrícia vagy épp Ördög Nóra.

A Belügyminisztériumtól kapott válaszok szerint a nemzeti kormány álláspontja egyértelmű, és azt az Alaptörvény is rögzíti: minden gyermek egyenlő, és a gyermeket nevelő családokat Európa egyik legszélesebb családtámogatási és családi adórendszerével segítik.

Brüsszel és a baloldal genderideológiájától tudatosan védjük Magyarországot és a magyar gyermekeket, ezért a magyar jogrendszerben a családi kapcsolat alapja a házasság, amely egy férfi és egy nő között lehetséges, az anya nő, és az apa férfi.

Ez tehát a hivatalos kormányzati álláspont, a minisztérium azonban a szivárványcsaládokban nevelkedő gyermekek jogegyenlőségére vonatkozó felvetésekre nem reagált.

(Borítókép: Budapest Pride 2022. július 23-án. Fotó: Szabó Réka / Index)