Még a fiatalokat is érintheti, pedig sok tragédia megelőzhető lenne

A trombózis egy, az erekben keletkező vérrög, amely azokat elzárva keringési zavart okoz. Világszerte az egyik vezető halálok, hiszen nemcsak a vénák elzáródását okozhatja, hanem az ütőerek elzáródásával járó szív- és érrendszeri halálozás (szívroham, stroke) hátterében is leggyakrabban trombózis áll.

Évente több mint tízmillió mélyvénás trombózist és tüdőembóliát (együttesen vénás tromboembóliát) regisztrálnak világszerte, és az elmúlt 20 évben 25-35 százalékkal nőtt ez a szám a Nemzetközi Trombózis és Haemostasis Társaság adatai alapján. Vénás tromboembóliák következtében kétszer többen halnak meg, mint közúti balesetekben, mellrákban és prosztatarákban együttvéve.

Hatványozódnak a kockázatok

Bagoly Zsuzsa szerint az elöregedő társadalmakban a mozgásszegény életmód, az elhízás és egyéb rizikótényezők, mint a nagyarányú dohányzás, a daganatos betegségek gyakoriságának növekedése is állhat ennek hátterében, mindezek együttes jelenléte hatványozza a kockázatot.

A genetikai tényezők mellett szerzett rizikótényezők például egyes autoimmun betegségek, gyulladásos bélbetegségek, daganatos betegségek, túlsúly, dohányzás, ezenkívül a trombózis kialakulását provokáló traumás sérülések, műtétek, hosszan tartó inaktív állapot, emelkedett ösztrogénszint mind fokozzák a kockázatot

– ismertette a szakorvos. Veleszületett hajlam szempontjából rizikócsoportba azok számítanak, akiknél relatíve fiatalkorban alakult ki ilyen állapot (40-50 éves kor alatt), különösen a fent említett provokáló tényezők hiányában, és típusosan legalább egy, de általában több egyenes ági hozzátartozó esetén is előfordult trombózis, embólia, stroke vagy infarktus, gyakran szintén fiatalkorban. „Az ilyen esetekben indokolt a veleszületett trombózishajlam kivizsgálása, hiszen az eredmény következményekkel járhat a betegek kezelésére, életvitelére vonatkozóan” – hangsúlyozta a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság (MTHT) elnöke, hozzátéve: a trombofília genetikai és szerzett tényezők szerinti kivizsgálása szakcentrumokban történik. 

Minden ötödik 80 felettinél előfordul

Fiataloknál is előfordulhat, de alapvetően idősebbeknél nagyobb a kockázat trombózis kialakulására, a 80 év felettieknél tízszer nagyobb az esély erre, mint a középkorúaknál, a mozgásszegény, sokszor ágyhoz kötött életmód és a gyakoribb társbetegségek miatt. A tumoros betegségek, a szívelégtelenség, a cukorbetegség és az autoimmun kórképek mind hatással vannak a vér alvadékonyságára. Hosszan tartó fekvés, ülés növeli a trombózis rizikóját, Bagoly Zsuzsa elmondása szerint a vénás tromboembóliás esetek 60 százaléka világszerte kórházi bent fekvés során vagy kórházi kezelések következtében alakul ki.

Szükség esetén ilyenkor véralvadásgátló injekciót kapnak a betegek megelőzésként, csakúgy, mint a műtétek után. A hegek, szövetek begyógyítására ugyanis véralvadást segítő anyagok szabadulnak fel

– magyarázta az MTHT elnöke, aki arról is beszélt, hogy ennek elkerülésére a társaság is létrehozott korábban szakmai protokollt, és nemzetközi szakmai protokollok is rendelkezésre állnak. Hozzátette: van még teendő, de folyamatos az együttműködés több társszakmával, aneszteziológusokkal, belgyógyászokkal, kardiológusokkal, neurológusokkal, szülész-nőgyógyászokkal és egyéb műtétes szakmák képviselőivel. 

A nők nagyobb veszélyben vannak

Bagoly Zsuzsa megemlítette, hogy nemtől függetlenül bárkinél kialakulhat vérrög, de a magas ösztrogénszint egyértelműen fokozza a rizikót, így a nők nagyobb veszélyben vannak. „Egyes kombinált fogamzásgátló készítmények ösztrogéntartalmuk révén a véralvadás egyensúlyát a vérrögképződés irányába tolják el, ezért saját vagy családi előzmény, rizikótényezők (például túlsúly, dohányzás) esetén javasolt inkább hormonmentes készítményeket, módszereket választani” – tanácsolta a kutatóorvos. A terhesség az emelkedett ösztrogénszint miatt növeli a vérrögképződés kialakulásának esélyét.

Az elvérzés elkerülése érdekében az alvadási rendszer egyensúlya főként az utolsó trimeszterben és a gyermekágyi időszak első hat hetében a fokozott alvadás irányába tolódik, éppen ezért a kórelőzménnyel rendelkező kismamáknál a trombózis megelőzésének érdekében ebben az időszakban kis molekulatömegű heparininjekciót szoktak alkalmazni. Az MTHT elnöke megemlítette, hogy a túlsúly, az inaktivitás, a kevés folyadékfogyasztás itt is fokozza a kockázatot, de az ilyen esetekben alkalmazott véralvadásgátló készítmények amellett, hogy megóvják a trombózistól a kismamát, a magzatra sincsenek káros hatással.

Jelentős népbetegségről van szó

Hazánkban az évi 25 ezer szívinfarktus és 40-50 ezer agyvérzés többségének hátterében is trombózis áll, csak ezek az artériában keletkeznek

– mutatott rá. A Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság közlése szerint pedig évente 10-20 ezer vénás trombózis következik be, melyek nagy része nem kerül idejében felismerésre. Sokan azért nem fordulnak orvoshoz, mert nincsenek tisztában a tünetekkel, pedig, mint rámutattak, kezeletlenül az esetek harmada halálos kimenetelű, egyharmaduk súlyos szövődményekkel járhat, egyharmaduknál tíz éven belül megismétlődhet. MTHT elnöke elmondta, hogy milyen együttes tünetek utalhatnak erre, amelyek esetén azonnali orvosi segítségre van szükség:

Mélyvénás trombózis jelei:

• a láb dagadása, az egyik körfogata nagyobb lesz
• fájdalmas, olykor izomlázszerű érzés, fokozódhat álló helyzetben vagy járáskor
• láb melegsége, esetleg kipirosodása
• elszíneződés (vöröses vagy kékes), érintett végtag feszülése, nehézségérzés

„A felsorolt tünetek sokszor alattomosan, nem egyértelműen alakulnak ki, nem törvényszerű, hogy mind jelentkezik. Fontos azonban gondolni a lehetőségre kevésbé markáns tünetek esetén is, hiszen ha a mélyvénákból leszakad a vérrög, életveszélyes szövődményként tüdőembólia alakulhat ki” – hangsúlyozta a szakorvos.

A tüdőembólia tünetei szintén széles skálán mozoghatnak: kevésbé markáns, akár légúti betegséggel összetéveszthető panaszokkal is jelentkezhet,

„Ez potenciálisan életveszélyes állapot, gyanúja esetén azonnali kórházi ellátás indokolt, ezért a tünetek észlelése esetén késlekedés nélkül mentőt kell hívni” – figyelmeztetett Bagoly Zsuzsa.

Rizikótényezők akár fiatalkorban

Arra is kitért, hogy vannak bizonyos körülmények, amelyek életkortól, nemtől függetlenül növelhetik a mélyvénás trombózis kockázatát: gyakori rizikó a hosszan tartó ülőmunka, utazás, vezetés.

A kamionsofőrök ezért tartoznak a rizikócsoportba. A vénás keringés javítása érdekében 2-3 óránként ajánlott pihenőt tartani, megmozgatni végtagjainkat, a tengerentúli repülőutak esetén sem szabad erről megfeledkezni

– húzta alá. A koronavírus-fertőzés után is hónapokig magasabb a vérrögképződés kockázata, a kutatók úgy találták, ez főleg a járvány első két évében előforduló hullámokra volt jellemző, de fontos hangsúlyozni, hogy akár tünetmentes fertőzés is növeli a trombózisrizikót. A fiataloknál az elmúlt időszakban csakúgy nőtt az előfordulás, mint az idősebbeknél, amit a szakemberek hasonló okokkal, a túlsúllyal küzdők számának növekedésével, a mozgásszegény életmóddal magyaráznak. A genetikai háttér szintén oki tényező, súlyos veleszületett véralvadási zavar akár már újszülötteknél is tragédiához vezethet – mutatott rá a Debreceni Egyetem docense.

Sok tragédia megelőzhető lenne

A Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság elnöke elmondta, hogy a kockázatot leginkább a megfelelő életmóddal lehet csökkenteni: egészséges, zsír- és sószegény, rostdús étkezéssel, bőséges, napi 2-3 liter folyadékfogyasztással, a dohányzás kerülésével, testsúlykontrollal, rendszeres, heti 150 perc mozgással és néhány óránként a végtagok tornáztatásával. A szakember rávilágított: az artériás trombózisok rizikóját jelentősen csökkenti, ha határérték alá kerül a koleszterinszint és a vérnyomás, felismerik és megfelelően kezelik a cukorbetegséget, a pitvarfibrillációt a stroke rizikójának csökkentése érdekében. „Örökletes rizikótényezők vagy egyes autoimmun rizikótényezők (antifoszfolipid-szindróma) gyanúja esetén pedig javasolt szakcentrumok segítségét kérni a diagnosztikában és a megfelelő megelőzési, kezelési stratégiák alkalmazásában” – emelte ki Bagoly Zsuzsa.

(Borítókép:  Ivan-balvan  / Getty Images)