Az utcanévharc legújabb ütközete: Horn Gyula sétány vagy Pesti srácok sétány?

Az utcanévharcnak nagy hagyománya van a magyar történelemben. A második világháború után is óriási utcanév-változtatási hullám kezdődött: az eltávolított nevek közé került Hitler és Mussolini mellett Horthynak és családtagjainak, az előző korszak összes miniszterelnökének és miniszterének neve.

A szovjetek megkövetelték, hogy a felszabadító Vörös Hadseregről és hadvezéreiről utakat nevezzenek el. Így lett például Vörös Hadsereg útja a mai Hűvösvölgyi út vagy a Vámház körútból Tolbuhin körút. 1945 és 1950 között eltüntették Budapest térképéről a Habsburg-dinasztia legtöbb tagjának és házastársaiknak nevét (például Ferenc József tér, Erzsébet tér, Rudolf tér, Stefánia út stb.), bár a döntéshozók nem voltak következetesek, mert a Habsburgok ihlette kerület- és utcanevek közül megmaradt például a Ferenc és József körút vagy éppenséggel Terézváros elnevezése is.

Kormányzati ciklustól függően

A rendszerváltozás újabb névváltoztatási cunamit indított el. Voltak spontán névcsereakciók, mint például Krassó Györgyé 1989-ben, aki leragasztotta a Münnich Ferenc utca névtábláját, hogy Nádor utcára változtassa. Mindenesetre 1989 és 1992 áprilisa között csak a fővárosban mintegy 650 közterület nevét cserélték le.

Kormányzati ciklustól függően enyhébb vagy vehemensebb formában folyt tovább az utcanévharc, mely napjainkban is ki-kiújul, és tükrözi az éppen hivatalban lévő kormányok emlékezetpolitikai preferenciáit

– jegyezte meg Szívós Erika várostörténész az Utcanevek és utcanévváltozások: Térpolitika, érzelmi kötődés és generációs azonosulás című tanulmányában.

Miért nem lett Mádl Ferenc út?

A névátírás az elmúlt másfél évtizedben is folytatódott. 2011 tavaszán a baloldalt váltó Fidesz–KDNP-vezetés Budapest számos közterületének nevét változtatta meg. Elsőként a Ferihegyi repülőteret keresztelték át Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, majd a Moszkva térből Széll Kálmán tér, a Köztársaság térből II. János Pál pápa tér, a Roosevelt térből Széchenyi István tér, a Lágymányosi hídból Rákóczi híd lett.

2016-ban a baloldal torpedózta meg, hogy Mádl Ferenc néhai köztársasági elnöknek a Hegyalja út egy szakaszának átnevezésével állítsanak emléket. Özvegye, Mádl Dalma a sajtótámadások miatt nem is kívánta, hogy férjéről közterületet nevezzenek el. Ugyanebben az évben a Fővárosi Közgyűlés – jobboldali politikusok tiltakozása ellenére – a XIII. kerületi önkormányzat javaslatára viszont úgy döntött, hogy a metrómegállót is magában foglaló angyalföldi városrészt Göncz Árpádról nevezik el.

Elnevezés és átnevezés

Napjainkban pedig a Horn Gyula sétány elnevezése miatt feszültek egymásnak az álláspontok. A Fővárosi Közgyűlés október 30-i ülésén a Demokratikus Koalíció (DK) sikertelenül próbálta meg levetetni a sétány nevének megváltoztatását célzó napirendi pontot. Ezt követően úgy határoztak, hogy a Fidesz javaslata alapján a jövőben a Pesti srácok sétány elnevezést viselheti majd a közterület, de ehhez ki kell kérni a kerület véleményét. Azóta egyébként a DK aláírásgyűjtési akciót indított a Horn Gyula sétány átnevezése ellen.

A képviselők megszavazták a Podmaniczky Mozgalom vezetőjének, Vitézy Dávidnak azt a javaslatát is, hogy a jövőben csak arról lehet közterületet elnevezni, aki már 25 éve meghalt, vagy még halála előtt Budapest díszpolgára lett.

Az eddigi fővárosi szabályozás ugyanis így szólt:

1. személyről közterületet elnevezni halála után legalább 5 év elmúltával lehet,
2. az 5 éves időbeli korlátozást nem kell alkalmazni a díszpolgári címmel kitüntetett személy esetében.

A közterületek elnevezésének főbb szabályait egyébiránt a 2011-es önkormányzati törvény tartalmazza. E jogszabály alapján közterület, illetve közintézmény nem viselheti

1. olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy
2. olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal.

Ha pedig a helyi önkormányzat döntése során kétség merül fel, hogy a közterület neve megfelel-e a törvényi feltételeknek, a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kell kérni.

Jogsértő a törvényszék szerint

A történethez tartozik, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala bíróságon támadta meg a XIII. kerületi sétány elnevezését, és a Fővárosi Törvényszék idén augusztus végén hozott ítéletében megállapította, hogy

A törvényszék szerint az önkormányzatnak be kellett volna szereznie a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását, mivel jegyzőkönyvek által is bizonyítottan kétség merült fel a tekintetben, hogy a közterület elnevezése megfelel-e a törvény rendelkezésének.

(Borítókép: Horn Gyula-szobor. Fotó: Domszky László / Index)