Elképesztő pénzeket fizetnek a magánegészségügyért a magyarok

A magyar emberek már évi 600–800 milliárd forintot költenek évente magánorvosi kezelésekre – derült ki a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. felméréséből, amit a TOP30 Legbefolyásosabb szereplő című kiadványban mutattak be. Mint a Magánpraxisnapon ismertették, Magyarországon a betegellátás negyedét már a magánszolgáltatók végzik. A mielőbbi beavatkozás igénye miatt mélyen a zsebükbe nyúlnak a magyarok, a sürgősebb eseteknél inkább hitelt vesznek fel, csakhogy panaszaik mielőbb megszűnjenek. Évről évre nő azok aránya, akik a nagyobb összegű beavatkozásokat hitelből fizetik, múlt évben már 8 százalék tartozott ide, a többség, minden második ember még mindig zsebből fizet, 14 százalék egészségpénztárból, körülbelül 12 százalék pedig biztosítási vagy munkáltatói finanszírozásból fedezi a magánorvosi ellátást. 

A háztartások átlag éves 360 ezer forintos egészségügyi kosarából a tavalyi évhez hasonlóan 44 ezret a magánpraxisokban költenek el. Ez egy budapesti klinikán ma már nagyjából egy konzultáció árának felel meg, így sokan kétszer is meggondolják, hogy elmenjenek-e magánorvoshoz. A gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre ugyan már 2023-ban többet költöttek a magyarok, mint az azt megelőző évben. Az egészségügyi kiadásoknál a lakosság mindössze 2 százalékának nem számít az ár, 21 százaléknak csak másodlagos szempont. 

Tavalyhoz képest többen, 15 százalék igyekszik az ilyen kiadásokon spórolni. A lakosság harmadának viszont inkább nem, vagy egyáltalán nem fér bele, hogy a szükségesnél többet költsenek egészségükre, így inkább az állami szektort választják.

Változás, hogy idén már kevésbé számított az orvos hírneve, inkább azért fordultak magánszolgáltatóhoz, hogy mielőbb sorra kerüljenek. Más orvosok, ismerősök ajánlása alapján a szubjektív tapasztalatok meghatározók voltak a döntésben. A felmérés szerint ugyan minden harmadik magyar keres fel magánpraxist, de sem az erre fordított költések száma, sem a betegek száma nem nőtt a múlt évhez képest. 

A szemészet viszi a prímet

A magánklinikák szolgáltatásai között továbbra is a legkeresettebbnek a szülészeti és nőgyógyászati ellátások, az ortopédiai beavatkozások, az egynapos sebészetek számítanak, valamint az idei kiadvány által kiemelt lézeres szemműtétek. A fénytörési és az öregedéssel járó hibák korrigálására szolgáló eljárás egyelőre csak magánklinikákon elérhető. 

A tavalyi évben több mint 8 milliárd forintot hagytak a magyarok a magánszemészeti klinikákon. Ez minimum 8 ezer beavatkozást jelentett 2023-ban, aminek a 82 százalékát a betegek által elsőre online kiválasztott és felkeresett klinikán végezték el, öt nagyobb vállalkozás uralja ebben a hazai piacot. Bár egyre divatosabb a fiatalok körében a szemüvegviselés, a lézeres látásjavító műtéteket 18–40 évesek is kérik, főként rövidlátás miatt, viszont az idősek körében a távollátás mellett a 80 év felettiek 92 százalékát érintő szürke hályog kezelésére szolgáló operáció is keresett szolgáltatásnak számít. Ez utóbbi ugyan elérhető állami ellátásban is, de régiónként eltérően másfél hónaptól fél évig terjedő várakozási időre kell számítani, az Észak-Alföldön azonban már 200 napos előjegyzés számít az átlagnak a NEAK adatai szerint. Közel ötezren várnak ilyen beavatkozásra a közellátásban. 

A felmérés szerint a műtétekért általában egy összegben fizetnek a páciensek, ugyan több helyen részletfizetésre is lenne lehetőségük, amit mindössze egyetlen százalék vesz igénybe.

Egyre több huszonéves jár magánorvoshoz

Viszonylag új tendencia, hogy egyre több fiatal vesz igénybe magánegészségügyi szolgáltatást, az Inspira Research felmérése szerint az utóbbi 3 évben a 18–39 év közöttiek 58 százaléka járt magánorvosnál. A reprezentatív kutatás szerint tavaly minden második fiatal fordult meg magánklinikán. 

Az elmúlt évben nagyon meghatározó volt, hogy az emberek átgondolják, hogy mire költenek. Az egészségügyi kérdések sokszor a kényszer miatt nem halaszthatók, de ugyanakkor a panaszmentes bőrgyógyászati vagy fogorvosi vizsgálatokat a 40 év alattiak sem tartják prioritásnak – fogalmazott a Magánpraxisnapon a piackutató cég munkatársa, Abonyi Zsolt. Viszonylag stabilnak mondható ügyfélkörről van szó, az új belépők és kilépők aránya egyaránt 13 százalék volt idén.

Ami a nemek eloszlását illeti, kissé kiegyenlítettebb, mint az idősebbeknél, ugyan még mindig valamivel több nő jelenik meg a magánpraxison, de a fiatal férfiak korosztályos aránya már 46 százalék. A kistelepülések lakosaihoz képest közel kétszer annyi budapesti kezelteti magát magánegészségügyben, a fővárosban a fiatalok 57 százaléka tartozik ügyfélkörükhöz. Ami a végzettségüket tekinti, a diplomások 72 százaléka, a középfokú végzettséggel rendelkezők 42, az alapfokú végzettséggel rendelkezők 28 százaléka járt már magánorvosnál. 

Ebből is látszik, hogy jövedelemtől függetlenül a mielőbbi ellátásra való kényszer minden társadalmi rétegben megjelenik

– jegyezte meg Abonyi Zsolt. A fiatalabbaknál az allergia és intolerancia került előtérbe, míg a szűrővizsgálatok iránt kevésbé érdeklődnek. Magánpraxisban a legtöbben fogorvosnál kezeltették magukat (39 százalék), laborvizsgálatot minden harmadik igényelt, minden negyedik járt nőgyógyásznál, minden ötödik fiatal kért allergiavizsgálatot, bőrgyógyászhoz csak 17 százalék fordult. 

Más szempontok szerint választanak

A felmérésből kiderült, a fiatalok már más szempontok szerint választanak orvost, ugyan a szakmai felkészültség 57 százalékuknál alapelvárás, 37 százaléknak fontos a kedvesség, 36 százaléknál pedig az, hogy mielőbb sorra kerüljenek. 

A meg nem jelenések jellemzőek voltak, több helyre jelentkeztek be, végül az ellátás ideje, költsége és a fennmaradt büdzsé alapján választottak. Új szempontként jelentkezik, hogy átfogó és érthető tájékoztatásra van szükségük, a korábbi alá-fölé rendeltség helyett partneri viszonyt várnak el a magánorvostól. 

A modernitás új preferencia lett, negyedük az alapján választott magánklinikát, hogy milyen a géppark, az épület, mennyit áldoz innovációra az intézmény. Már 80 százalék elvárta az online időpontfoglaló rendszert, már nem akarnak recepcióssal beszélni. Az intézmény választásakor 77 százaléknak volt fontos, hogy a honlap kellően informatív-e, jól tematizált-e és az online igényeknek megfelel-e. A 18–29 évesek már review-kat néznek inkább, míg a 30 felettiek elmélyednek a honlap tartalmaiban. Minden második elvárta az orvosi távfelügyeletet és közel ennyien a várótermek digitális megoldásait. 

Abonyi Zsolt ismertette: a fiatalok kétharmada saját költségen fizette a magánellátást, nagyjából egyharmaduk vállalati hozzájárulással. Ebből adódóan magasabb igényeik vannak a szolgátatás minőségét tekintve – mutatott rá a szakember. Az önköltséges fizetések 18 százaléka egészségpénztári vagy biztosítási kasszából valósultak meg, családi támogatással vagy ajándékutalvánnyal mindössze 10 és 5 százalékuk fedezte a magánszolgáltatást.

Azt is megkérdezték tőlük, hogy hogyan élték meg a vizitet: 49 százalék a prevenció, a megelőzés miatt vette igénybe a magánszolgáltatást, 41 százalék meglévő betegség diagnosztikája miatt, 31 százalék pedig már meglévő betegség kezelése miatt fordult magánorvoshoz. 

(Borítókép: Fogászati beavatkozás. Fotó: Leon Neal / Getty Images)