Új nótához új zenészek – átalakulóban a fővárosi Fidesz

A Fővárosi Közgyűlés személyi összetételének átszabása után a Fidesz most az országgyűlési választókerületekben nyitna tiszta lapot Budapesten. Erre jó oka is van, hiszen a 18 egyéni választókerületből csak a 14-es számúban sikerült 2022-ben mandátumot szereznie, így Dunai Mónika a főváros egyetlen fideszes egyéni budapesti képviselője a Parlamentben. A párt legutóbbi kongresszusán hivatalosan is meghirdették a „vérfrissítést”, amit az általunk megkérdezettek elsősorban fiatalításként értelmeznek.

A kormányoldal kezére játszhat az a demográfiai tendencia, mely szerint folyamatosan csökken a főváros lélekszáma; 2010 óta már több mint 87 ezer fővel. A törvény előírása szerint ezért az arányosság megtartása érdekében 2024 év végéig kettővel kevesebb budapesti választókerületet kell a kormányzatnak kijelölnie. A tervezet szerint már át is rajzolták a határokat. (Egy választókerület népességaránya 20 százaléknál nem térhet el jobban az országos átlagtól.)

Abban ugyan konszenzus van, hogy önmagában a kerülethatárok megváltoztatásával nem lehet választást nyerni, de javítani azért lehet az eredményeken. A körzethatárokkal való játék jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint hogy a DK az átrajzolás módja ellen tiltakozva fáklyás tüntetést hirdetett november 29-ére.

Bár a választókerületi elnök fogja össze a körzetfelelősöket, felel a helyi kampányért, és a központtal is ő tartja a kapcsolatot, nem okszerűen ő a párt országgyűlési képviselőjelöltje. (Deutsch Tamás például kirobbanthatatlannak tűnik a Terézvárost és Erzsébetvárost magában foglaló egykori 5. vk. elnöki székből, ahol egyébként 2018-ban Bajkai Istvánnal, 2022-ben pedig Kovács Balázs Péterrel futottak rá a parlamenti választásra – sikertelenül.) A Fideszben a fő szabály szerint az egyéni körzetét bukó országgyűlési képviselőjelölt nem kap négy év múlva újabb esélyt. Ettől akkor térnek el, ha nem találnak a korábbi jelölt helyi ismertségével és respektusával nagyjából összevethető új aspiránst. Meglepő kivétel volt Németh Szilárd, a párt alelnöke, aki valami megmagyarázhatatlan oknál fogva háromszor is starthoz állhatott Csepelen (2014, 2018, 2022) és ezzel három bukást is bezsákolt, mégsem veszítette el a bizalmat. Egészen mostanáig. Információink szerint ugyanis ő lesz az egyik, akit leszednek, és választókerületi elnöki tisztségétől is megfosztanak. 

A Fővárosi Önkormányzati Fidesz– KDNP-frakció összetételében már megmutatkozó fiatalítás lesz a parlamenti felkészülés során is a fő vezérlőelv, s bár Németh – úgy tudjuk – megtarthatja a csepeli szervezet vezetői tisztségét, hátrébb húzását lehet majd azzal indokolni, hogy 2026-ban már csak 3 év választja el a nyugdíjkorhatártól. A párt belső mozgásaira rálátó forrásunk szerint Potápi Árpád intő példájára is előszeretettel hivatkozik a vezetés, mely szerint időben kell tudni hátralépni. Kétségtelenül így tett Pokorni Zoltán, a budapesti 3-as vk. elnöki székétől búcsúzik. 

 azt várva tőlük, hogy ők vegyék fel majd a küzdelmet a slim fit szerkós, latte avokádós liberálisokkal szemben. Az áttörés a városi fiatalok körében kétségtelenül egyre sürgetőbb, miután a Medián legfrissebb kutatása szerint a Tisza párt már 11 százalékponttal előzi a Fideszt. A 18–39 évesek korosztályában pedig kiemelkedően magas a Tisza előnye.

Az idén áprilisban leváltott budapesti Fidesz-elnök nem tudott budapesti közösséget és a pártnak megfelelő hátországot építeni, ennek pedig máig ható következményei vannak. Az őt váltó Szentkirályi Alexandra első lépésként – az 58 éves Deutsch Tamástól eltekintve – csupa fiatallal vette körbe magát az elnökségben, de ahhoz, hogy a Fideszt 2026-ra újra szexi formába hozza, már nagyon rövid az idő. A Nemzeti Konzultáció, mint a vállalhatatlan demagógia szinonimája, kifejezetten vörös posztó a közélettel akár alapszinten foglalkozó, városlakó fiatalok körében, ezért a meghirdetett fiatalítás bázisát a pártszervezők az MCC-re, illetve az ott tanuló diákokra alapoznák (akiknek azonban csak egy részük budapesti illetőségű). 

Jól kommunikáló új arcok

A körzethatárok átrajzolása inkább a kormányoldalnak kedvező, a korábbi választások utca szintű pártpreferenciáin alapszik, és sokkal inkább tükröz választásmatematikai megfontolásokat, mint lokális identitásokat. Márpedig – mint arra pártközeli forrásunk rámutatott – az új körzethatárok eddig össze nem tartozó kerületeket kapcsolnak eggyé, így a helyi társadalmi beágyazottság értéke helyenként devalválódik, és az aktivisták motivációja is csökkenhet a kerületüktől távol eső, új helyszínen folytatott kampányban.

Kubatov Gábor pártigazgató az önkormányzati választásokat követően nem rejtette véka alá, hogy egyáltalán nem elégedett a helyi szervezetek teljesítményével, és azt is belengette, hogy a választókerületi elnököknek akár a harmadát is lecserélhetik. A kasza aránya Budapesten ennél is nagyobb lehet. Ennek félreismerhetetlen jele, hogy a fővárosi pártszervezésért felelős Földesi Gyula regionális igazgatót visszavonták, a feladattal pedig Szentkirályi Alexandrát bízták meg. A korábbi kampányokban pedig Kubatov Gábor régi bizalmasát, Kádár Tibort is bevetették, ő elsősorban a mozgósításért volt felelős. A budapesti Fidesz régebbi tagjai azonban szóvá tették, hogy a helyi viszonyokat illetően a XVIII. kerületen kívül kevésbé járatos Kádár iránymutatásai és elvárásai nagyobbrészt statisztikai alapúak voltak, a helyi identitásokra kevésbé volt figyelemmel. 

A budapesti viszonyokat és beágyazottságot alaposan felforgatta a körzethatárok átrajzolása, ez pedig akár korszakhatárt is kijelölhet a kormánypárt fővárosi struktúrájában. Úgy tudjuk,

A nevekről egyelőre nem beszélnek, az azonban ettől függetlenül is látszik, hogy akiket 50 százalék felett vert meg baloldali ellenfele, annak komolyan vehető indoklás hiányában (ilyen lehet például Harrach Tamás nyerhetetlennek elismert korábbi körzete) könnyen véget érhet a parlamenti választási karrierje. Márpedig négy ilyen 50 év feletti politikusa is van Budapesten a Fidesznek (összesen 8 körzetben kaptak ki 50 százalék felett 2022-ben). 

Annyi látszik, hogy az új politikai légkörhöz – mely Budapesten talán a legerősebben érzékelhető – új karakterű politikusokat illesztene a Fidesz. A XXI. Század Intézet vezető elemzője, Deák Dániel korábban arról beszélt lapunknak, hogy „a szakértők korszaka a politikában lejárt”, és bár nem árt a szakpolitikai kérdésekben való járatosság, ennél fontosabb, hogy jól kommunikáló, nagy meggyőzőerővel bíró, influenszerkarakterű jelöltek álljanak fel a választásokra. Azzal, hogy a közelmúltban a Megafon Központ egyik ütőemberét, Ibolya Csengét nevezték ki a Fidesz frakció szóvivőjének, már az is látható, hogy milyen stílusban gondolkodik a pártvezetés.

A fővárosi Fidesz is tisztában van a pártszervezetet sújtó generációs problémával, de abban bíznak, hogy az – egyébként számukra lesújtó eredményt hozó – önkormányzati választással szemben a parlamentin nem annyira a személyes ismertségnek és teljesítménynek, inkább a pártlogónak lesz „húzása”, azaz a 2026-os választásokra könnyebb lesz új arcokat bevezetni. Ez persze a régi ellenzék pártjaival szemben jelent előnyt, a Tisza Párttal szemben másra alapoznak. Szerintük a Fidesz beágyazottsága sokkal mélyebb, ezért úgy látják, hogy a különböző estek szervezésével, klubok és szalonok működtetésével, illetve a fideszes önkormányzatok lokálpatriotizmust hangsúlyozó közösségépítésével jelentős lépéselőnyben vannak a szimpatizáns gyűjtés terén.

Azt pedig kérdésesnek látják, hogy Magyar Péter 100 százalékos fordulaton pörögve bírni fogja-e az önmaga számára diktált ütemet és a még másfél évig biztosan ránehezedő pszichikai nyomást. A fiatalabbak felé nyitásban az eddig nemigen használt közbiztonsági tematikát is hadrendbe állítanák. A választásnak azzal adnának tétet, hogy szembeállítanák és bemutatnák a nyitott és biztonságos éjszakai élettel rendelkező magyar fővárost a nyugat-európai nagyvárosokban megjelenő veszélyekkel.

A Fideszen belüli hierarchikus struktúrában az új fővárosi vezetésnek az is a malmára hajtja a vizet, hogy a pártépítési munkát nagyon alacsony bázisról indíthatják, így nem lesz nehéz a korábbiakhoz képest védhető eredményeket felmutatniuk. Hogy ez összességében – a statisztikai indokláson túl – mire lesz elég a választáson, másfél év múlva dől el.

(Borítókép: Szentkirályi Alexandra 2024. október 4-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)