„Ez így merénylet a város ellen” – megosztó kérdésekkel fárasztottuk a főpolgármester-jelölteket

Politikai, világnézeti és szakmai vélemények megfogalmazására is lehetőséget adó kérdéscsokorral leptük meg a június 9-i önkormányzati választás legesélyesebb főpolgármester-jelöltjeit. Hét nagy, illetve fontos, esetenként megosztó tématerületet érintettünk, amelyekre a jelöltek helyenként egymásnak is üzenve válaszoltak. 

A főváros közösségi közlekedésében melyik az a három legsürgetőbb fejlesztési pont, amiknek a megvalósításához már a június 9-i választások után rögtön nekifogna?

„Az egyik legfontosabb és legsürgősebb teendő, hogy helyreállítsuk a biztonságot és a rendet a budapesti közösségi közlekedésben. Ezért hozzuk létre a BKK-rendészetet, a felállítását egy friss kutatás szerint a budapestiek 83 százaléka támogatja” – emelte ki Vitézy Dávid. A BKK-rendészek feladata az lesz, hogy mindenkivel betartassák az utazási szabályokat. Fedett utasvárók telepítésével is növelné az utazók komfortérzetét, visszaállítaná a megszüntetett éjjeli metrójáratokat péntek–szombat esténként, és ingyenessé tenné a kutya- és kerékpárszállítást a BKK-n.

„Belevágunk egy buszhálózati reformba is, új expresszjáratokkal a külső kerületek között.” Budapest azonban a villamosok városa, ezért neki kell látni a soron következő 5 budapesti villamoshálózati fejlesztés előkészítésének és megvalósításának, valamint a HÉV-ek felújításának. Ennek részeként – mint fogalmaz: a „kohószökevény vonatok cseréjére és a MÁV elővárosi vasúti hálózat fejlesztésére (új budapesti megállókkal és sűrűbb vasúti közlekedéssel) rá fogom bírni a kormányt és Lázár Jánost”. 

Az elmúlt évtizedek legnagyobb járműfejlesztési programjáról beszélt Karácsony Gergely: „Teljesen alacsony padlóssá tettük az autóbuszflottát, több mint ötven új trolibuszt állítottunk forgalomba, és 26 új villamost hoztunk Budapestre. Létrejött a 20 éve várt tarifaközösség úgy, hogy minden eddiginél olcsóbb bérletekkel utazhatnak a budapestiek és az agglomerációban élők, 14 év alatt pedig ingyenessé tettük a közösségi közlekedést.”

A közeljövő fejlesztései közé sorolta a 42-es villamos vonalának meghosszabbítását és felújítását, így az a Havanna-telep és a Szent Lőrinc-telep érintésével egészen a Gloriett-telepig közlekedhet majd, metrókapcsolathoz juttatva a környéken élőket.

Hamarosan elkezdődhetnek a pesti fonódóvillamos-projekt II. ütemének előkészítési és tervezési folyamatai is. Amennyiben megvalósul a fejlesztés, csökkenhet az utazási idő, és Budafoktól akár Káposztásmegyerig is járhatnak majd a villamosok az Újbuda–Újpest villamostengelyen.

A főpolgármester prognózisa szerint a BKK az év második felére elkészíti a megújult hálózatfejlesztési stratégiáját, amiben vizsgálni fogják a Thököly utat is, ugyanis a területen több lehetőség is van a jelenleg igencsak leterhelt buszközlekedés kiváltására.

A főváros közlekedését ma káosz jellemzi Szentkirályi Alexandra szerint. Karácsonyék öt éve alatt semmilyen érdemi intézkedés nem történt. Az átgondolatlan döntések oda vezettek, hogy a főváros egyes csomópontjain és a főbb útvonalakon állandó a zsúfoltság, egyre nőnek a dugók. „Annyi azért történt, hogy Draskovics Tibor lett a BKK igazgatósági elnöke, aki Gyurcsány Ferenc volt minisztere.” A BKK járatritkításai helyett járatsűrítést szorgalmaz, PR helyett P+R parkolókat kellene felhúzni, és újjáéleszteni a Karácsonyék által tizedére csökkentett útfelújítási alapot.

Mennyire tartja igazságos köztehernek a Fővárosi Önkormányzatra kirótt, immár több mint tízszeresére emelt, kötelezően fizetendő szolidaritási hozzájárulást? Mit tenne az ügyben, ha megválasztanák?

Az LMP támogatását bíró Vitézy Dávid számára a szolidaritási adó jelenlegi mértéke teljesen elfogadhatatlan. A probléma szerinte jelenleg az, hogy már beszélőviszony sincs Budapest és a kormány között, ezáltal megoldások sincsenek, mindenki mutogathat és panaszkodhat a másikra. „Nem mehet tovább ez a mai felállás, ahol Karácsony Gergely bármilyen ügyben, bármikor el tudja játszani az áldozati szerepet, Lázár János pedig tudja gerjeszteni a sehova nem vezető Budapest–vidék-konfliktust.” 

Új fejezetet nyitna ezért a főváros és a kormány viszonyában, és elérné, hogy Budapest az általa generált adóbevételekből többet tarthasson meg. A működést is hatékonyabbá tenné például azzal, hogy a fővárosi parkolási rendszert egységesítené, amit a kerületi kiskirályságok és magáncégek helyett a BKK üzemeltetne. Ezzel milliárdokat lehetne megspórolni.

Karácsony Gergely az Állami Számvevőszék jelentését idézte, mely szerint az elvonások miatt ma Budapest többet fizet be az államkasszába, mint amennyi támogatást onnan kap, vagyis

A főváros tavaly benyújtotta keresetét a közigazgatási bíróságon a jogellenesnek ítélt szolidaritási hozzájárulás ügyében, a jogi eljárás még folyamatban van. Szintén a számvevőszék hitelesítette a tényt: Budapest az elmúlt öt évben a forrásait fejlesztésekre, az energiakrízis miatt megnövekedett energiaköltségekre és béremelésekre költötte. „Vagyis működésben tartottuk a várost, miközben fejlesztettünk, és megbecsültük a dolgozóinkat. Mivel a kormány Budapest-ellenes hozzáállása nem látszik változni, most az a legfontosabb, hogy a város jövőjét azokra az európai uniós forrásokra tudjuk alapozni, amelyeket az elmúlt években megszereztünk, kiküzdöttünk a városnak. Nagyjából annyi pénzt szereztünk Budapestnek, mint amennyit elvett a kormány.” 

Szentkirályi Alexandra meggyőződése, hogy lenne pénz az ország leggazdagabb önkormányzatában, ha a források nem Gyurcsány embereihez folynának. Karácsony Gergely a kormánnyal nem, csak Gyurcsánnyal akar együttműködni, holott Budapestnek az lenne az érdeke, hogy együttműködjön a kormánnyal a fővárosiak érdekében. A szolidaritási hozzájárulás a nehezebb sorsú településeket segíti.

A Karácsony Gergely ciklusa alatt befizetett szolidaritási hozzájárulás (ami Tarlós István főpolgármestersége alatt is ugyanennyi lett volna) töredéke Budapest bevételeinek. „2019-ben 200 milliárd forintos tartalékkal adtuk át Budapestet. A ciklus alatt a főváros összesen legalább 1100 milliárd forint iparűzési adóval gazdálkodhatott. Hová lett a pénz?” – tette fel a kérdést.

Milyen mértékben bővíthetők tovább Budapest közútjain a kerékpársávok?

Helyes célnak nevezte Vitézy Dávid, hogy népszerűbbé és biztonságosabbá tegyük a kerékpározást Budapesten. „Amikor a BKK vezetője voltam, a Bubi beindításával és az Andrássy úti, a kiskörúti vagy a csepeli kerékpáros fejlesztésekkel sokat tettünk ezért. Folytatni is kell ezt a munkát! De a félmegoldásoknak nem vagyok híve, az Üllői úton és a Váci úton a karós ideiglenes megoldást teljesen felül kell vizsgálni és át kell építeni Budapesthez méltó módon.

kiterjesztjük a külvárosban, elérhetővé tesszük minden nagyobb csomópontban Kispesttől az Örs vezér terén át Újpestig.” Célként fogalmazta meg azt is, hogy a Rákóczi út – Kossuth Lajos utca tengelyen is lehessen kerékpárral közlekedni. A bringás hálózatról az autósokkal és a kerékpárosok szervezeteivel is egyeztetne, hogy a „küldetéstudatos kioktatás helyett végre szakmai munka érvényesüljön a budapesti közlekedés irányításában”.

Budapest jelenlegi vezetője szerint az elmúlt években igazi kerékpáros forradalom zajlott Budapest utcáin. 52 kilométerrel bővítették a kerékpárosbarát úthálózatot a bel- és külvárosokban, egymástól elvágott kerületeket kötöttek össze, és ahol nagyobb a forgalom, ott védett kerékpársávokat hoztak létre. Forgalomcsillapítási intézkedéseikkel további 450 kilométeren tették biztonságosabbá az utcákat. „Bukásból sikertörténetté változtattuk a Bubit, a stagnálás után egyre nagyobb területen suhannak vele a budapestiek. Nekiálltunk behozni a Tarlós-évek lemaradását. Hiszen 2014-ben és 2019-ben is elhatározták, hogy 10 százalékra emelik a biciklis forgalmat Budapesten, mégse tették meg a szükséges lépéseket.” Céljuk az, hogy bárhonnan bárhová el lehessen jutni Budapesten biciklivel. Ezzel nem csak a már bringázók járnak jól.

A költséghatékony kerékpársávokat párizsi mintára kiépített bringasztrádákká fejlesztenék, a városrészeket összekötő főutak mellett a belvárosi és lakótelepi utcákat is egészségesebbekké tennék ezáltal. A következő 5 évre azt vállalják, hogy egészséges utcákat, egészséges várost teremtenek, ahol a budapestiek 5 évvel tovább élhetnek. A bicikli ehhez egy kiváló eszköz.

A Karácsony-féle átgondolatlan fejlesztések senkinek sem jók a Fidesz jelöltje szerint. Egy ecsettel és egy festékesvödörrel könnyű biciklisávokat felrajzolni, de ettől nem lesz biztonságosabb a kerékpárosoknak. Budapestet mindenki számára kell fejleszteni, de a közlekedés egy összetett rendszer, amiben úgy kell a kerékpársávokat kialakítani, hogy az autósok és a kerékpárosok számára is egyértelműen használhatóak és biztonságosak legyenek, az autós forgalomtól fizikailag elválasztva.

A sült galamb repült volna a szájába, de még a száját sem volt hajlandó kinyitni érte – mutatott rá a volt kormányszóvivő.

Mehetnek majd valaha újra személyautók a Lánchídra?

A Lánchíd érvényes forgalmi rendjét maga Vitézy Dávid javasolta korábban, erre Karácsony Gergely is hivatkozott többször. Nem meglepő módon tehát fenntartja, hogy a hídon a közösségi közlekedésnek kell előnyt élveznie. Személyautóként továbbra is csak a taxik közlekedhetnek majd, ha főpolgármesterré választják. Úgy látja, a Budát a belvárossal összekötő buszjáratok forgalma érezhetően nőtt, a Lánchíd sikeres buszsávként működik – így, ezzel a mostani megoldással jut át rajta a legtöbb ember a leggyorsabban. „Budapest belső területein tíz emberből nyolc közösségi közlekedést használ, és azon kell dolgoznunk, hogy még többen tegyék ezt a külső kerületekből és az agglomerációból is.

Ami a hidakat illeti, fontosnak tartom, hogy új gyalogos-kerékpáros hidak épüljenek Budapesten: akár a Hajógyári-sziget könnyebb megközelítésére, akár Soroksár és Csepel, Királyerdő között a Ráckevei-Duna fölött a Molnár-szigetnél, akár a Margit hídi járdák tehermentesítésére a Margitsziget és Óbuda között, illetve ugyancsak a Margitsziget és a pesti oldal, Vizafogó/Újlipótváros között.” Ezeknek az előkészítését megkezdi, ha főpolgármesterré választják.

Ebben a kérdésben Karácsony Gergely feltette a kezét, hisz – mint fogalmazott – a budapestiek döntöttek így. „Egyébként helyes, a jövőt szolgáló döntésnek tartom, hogy autómentes lett az általunk megszépített, felújított Lánchíd. Én ezután is a budapestiek döntéséhez tartom magam.”

A Lánchíd mai funkciójában egy tipikus Karácsony-féle látszatintézkedést lát Szentkirályi Alexandra.

„Forgalmat csökkenteni egy-egy utcában vagy hídon bárhol lehet, de ha lokálisan belenyúlunk, attól még az összforgalom nem fog csökkenni. Megválasztásom esetén valós forgalmi adatokon nyugvó modellezéseket végzünk, hogy minden budapesti közlekedő számára optimális megoldás szülessen.”

Hogyan kezelné a budapesti fiatalokat sújtó lakhatási válságot?

Tízezer új megfizethető bérlakás építésének megkezdését ígéri megválasztása esetén Vitézy Dávid, ehhez az ingatlanfejlesztőket is bevonná. Ma 1200 bérlakása van a fővárosnak, ez nagyságrendi előrelépést hozna. Ezek között lennének olyanok, amelyeket a közszférában dolgozók, például ápolók, rendőrök, tanárok szolgálati lakásként bérelhetnek kedvezményesen, és olyanok is, amelyeket azok a fiatalok, akik most csak azért ragadnak otthon a szüleiknél, vagy azért költöznek a családalapításkor az agglomerációba, mert képtelenek megfizetni a budapesti ingatlanárakat vagy a havi átlagosan negyedmilliós bérleti díjat.

Emellett az építési szabályozást is módosítanák, méghozzá úgy, hogy több nagyobb, 2-3 szobás lakás is épülhessen. Ezekből nagy a hiány, hiszen az ingatlanfejlesztők a magas négyzetméteráron eladható 1-1,5 szobás lakásokat részesítik előnyben, amelyek családalapításra alkalmatlanok, ez is erősíti a kiköltözést és a városrégiónk teljesen fenntarthatatlan szétterülését – hangsúlyozta a szakember. 

A főpolgármester úgy látja, Európában Budapest a legkevésbé albérlőbarát város, mert itt a legnagyobb a különbség az emberek fizetése és az albérletárak között: előbbiek alacsonyak, az albérletárak viszont magasak. 2018-ban és 2019-ben a világ összes nagyvárosa közül Budapesten emelkedtek a legnagyobb mértékben az ingatlanárak, és a növekedés azóta is megelőzi az átlagbér növekedését. A helyzet kialakulásában nagy szerepe lehetett annak, hogy Budapesten nagyon alacsony, mindössze négy százalék a közösségi lakásszektor aránya.

A 2019 és 2024 közötti ciklusban a korábbiakhoz képest az is jelentős előrelépés volt, hogy az ellenzéki kerületek és a főváros elkezdte az üresen álló önkormányzati bérlakásokat felújítani – a főváros például közel 30 százalékkal emelte a kiadható lakásai számát. Budapesten a becslések szerint 160 ezer lakás nem lakott, egy részük valóban üresen áll, ezért szerinte 

Ezt szolgálja a Fővárosi Lakásügynökség. „Harminc év hibás lakáspolitikájának összes hátrányát nem tudjuk egyetlen csettintésre megoldani, de Budapesten a következő években húszmilliárd forintot fogunk elkölteni lakbértámogatásra, önkormányzati bérlakások felújítására és a piacon megtalálható üresen álló lakások bevonására” – hangsúlyozta Karácsony Gergely.

Magyarországra tekintve Szentkirályi Alexandra egy fiatalbarát és családbarát országot lát. Budapestnek ugyanilyen városnak kell lennie. „Külön kell gondolni a fiatalokra a lakásépítéseknél, és a megújult kollégiumok mellett több lakhatási beruházásért kell dolgoznunk. 

Karácsony cserben hagyta a fiatalokat, nem tartotta be ígéreteit, és semmit nem tett értük. Egyvalaki azonban biztosan nincs lakhatási válságban, az a Mártha Imre, aki Gyurcsány néhai MVM-igazgatója, jelenleg a Budapesti Közművek vezérigazgatója.”

Milyen eszközökkel érvényesítené a budapestiek érdekeit a rákosrendezői területre tervezett, maxi-Dubaj néven ismert fejlesztés során?

Egy biztos: nem egy közpénzen finanszírozott plakátkampánnyal. Számtalan eszköz van még a főváros kezében a tárgyalások újrakezdésétől a helyi népszavazásig. Vitézy Dávid a főváros jelenlegi vezetésének odaszúrva azt is megjegyezte, Karácsony Gergelyék ma nem érdeket érvényesítenek, csak kampányolni akarnak, erre használják fel ezt az ügyet.

„Összességében a legnagyobb problémának azt látom ebben a kérdésben, hogy hiányzik minden szükséges garancia arra, milyen épületeket, milyen funkcióval, milyen közlekedéssel, mennyi zöldfelülettel építhetne itt az arab befektető – ez így merénylet a város ellen. Nyilván a mai rothadó rozsdaövezet sincs rendben, de lehetne ezt európai módon is csinálni – az Indexen írtam róla, hogyan csinálják ezt Bécsben.” Az osztrák főváros példájának követéséről szeretné meggyőzni a kormányt: „Csináljuk így Budapesten is: megfizethető és zöld lakónegyedeket hozzunk létre, ne luxus-bevásárlóközpontot!”

Új lakásokat, sőt új lakóövezeteket látna legszívesebben Karácsony Gergely Rákosrendezőn, illetve a hasonló rozsdaövezetekben. Ugyanakkor úgy véli, hogy miközben az arab beruházó és a „nyakában már ott lihegő” kormányközeli építőipari cégek degeszre kereshetnék magukat a maxi-Dubaj-projekttel, a budapestiek két okból is rosszul járnának.

Egyrészt elveszítenék a legértékesebb területet, ahol új lakások épülnének, másrészt tovább növekednének az ingatlanárak, mert az építőipari kapacitás nagy része a maxi-Dubaj felhőkarcolóival lesz elfoglalva. „Kellett a budapestiek kiállása ahhoz, hogy megakadályozzuk az emlékezetes Fudan-projektet, amelynek keretében kínai elitegyetemet akart a kormány a Diákváros helyett. Mindezt abban a városban, ahol kollégiumi férőhelyből is nagy a hiány. Fudan, úgy tűnik, nem lesz, Diákvárosnak viszont lennie kell.” A második Budapesti Lakógyűlés éppen erről szól: ha a budapestiek kiállnak magukért és a városukért, akkor Rákosrendezőn nem maxi-Dubaj, hanem Parkváros épülhet.

Szentkirályi Alexandra e kérdésben is éles kritikát fogalmazott meg a jelenlegi városvezetéssel szemben, amikor úgy fogalmazott, 

„Ugyanazt csinálja, mint a Városliget vagy az atlétikai stadion ügyében: nem ismerik a beruházást, és máris hergelnek, kritizálják, miközben rá se hederítettek öt évig erre a területre. Miért hagyták, hogy illegális szemétlerakóvá váljon?” Arra is emlékeztetett, törvényi garancia született arra, hogy a helyi érdekeket nem lehet figyelmen kívül hagyni az építkezés során, ezért főpolgármesterként előmozdítaná a dialógust a kerületek, a főváros és a kormány között. „Olyan hulladék is található ott, ami az emberi egészségre ártalmas, miért nem foglalkoztatta ez eddig Karácsony Gergelyt?” – szúrt oda a főpolgármesternek.

Részt vesz személyesen június 22-én a Budapest Pride felvonuláson? 

Magánemberként Vitézy Dávid még nem vett rajta részt korábban, de szerinte ha Budapest főpolgármesterét a szervezők meghívják, akkor azt el kell fogadnia. Mert Budapest, mint minden nagyváros, pont arról szól, hogy bár különbözőek vagyunk, mégis tudunk békében egymás mellett élni, és elfogadni egymást. Ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy idén nyáron Budapest főpolgármestere még Karácsony Gergely lesz, a júniusban megválasztott utódja csak októberben lép hivatalba.

Persze. Így reagált a főpolgármester, mivel egyrészt eddig is ment, másrészt mert „ez nekem természetes, olyan természetes, mint két ember szerelme. És mert ez a kötelességem is. Mert ennek a sokszínű és befogadó városnak a szolgálója vagyok. Az a célom, hogy egyszer végre magától értetődő legyen ebben az országban, hogy senki, de senki nem szenvedhet hátrányt amiatt, amiben hisz, ahová született, és végképp nem azért, hogy kit szeret”.

Szentkirályi Alexandra röviden erre csak annyit válaszolt: Nem. Miért kellene indokolnom?

(Borítókép: Piknik a Szabadság hídon, 2016. június 20-án. Fotó: Bődey János / Index)