Gyurcsány-fiókák, árnyékszékek, love story, és hétpontos terv – elindult Szentkirályi Alexandra kampánya

A kampánynyitó házigazdája Déri Stefi volt, aki elsőként Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját szólította a színpadra. Baán László többek között úgy vélekedett, hogy 2010-ben válság után, sőt közben vette át az ország kormányzását a Fidesz, a Trianon utáni száz év legjobb évtizedének nevezte az azutáni időszakot.

Ha ez az ív folytatódhatott volna a városban, biztos, hogy sokkal többre jutottunk volna

– jelentette ki Baán László, hozzátéve: ez a második aranykor kezdete volt, „amely sajnos Budapesten megakadt”.

Baán László az elmúlt öt évről elmondta: Karácsony Gergelynek volt egy programja, amiben csak elvétve található a kultúra szó, „magyarán nem volt kritizálni való, ez az egyik, a másik, hogy ötlet sem túl sok volt”. Roma összművészeti programot ígért, valamint a Merlin Színház ugyan megnyílt, de „van ott egy ház, amit Merlin Színháznak hívnak, csak éppen színház nincs benne”.

A Liget-projektet azért nevezte különlegesnek, mert Karácsony Gergely „egyik fő pontja volt a megakadályozása”, ha pedig ebben egy szemernyi igazság lett volna, akkor a főpolgármester valamennyi hívét odahívná a projekt elkészült részeihez, „ha valóban szörnyűségek valósultak volna, akkor most hosszú tömött soroknak mutogatnák, hogy itt van az eredménye, ami ellen küzdöttünk, ez a szörnyűség jött létre”, viszont nem ez történt.

Baán László arról is beszélt, fontos, hogy a város tartsa fenn az intézményrendszerét magas színvonalon, „ez most nem valósul meg, gyakorlatilag lélegeztetőgépen vannak a kulturális intézmények”,

Kocsis Máté: Hagyjuk a hülyeséget, nem a pénz hiányzik

„Egy jó hírrel kezdeném, már csak 53 nap van hátra abból a vergődésből, amit a főpolgármester önkormányzásnak hív” – kezdte beszédét Kocsis Máté.

A Fidesz frakcióvezetője azzal folytatta, „kétségtelen, hogy rengeteg bicikliút épült az elmúlt években Budapesten, festékből. Betonfestékből összeállt hálózat alakult ki, amelyben mindenki az örömét leli, a modell olyan jól működik, hogy javasolnánk a főpolgármesternek ily módon a villamoshálózat fejlesztését is”.

Kocsis Máté a VIII. kerületről elmondta, „a Teleki tér sarkán mintegy nyolc méter hosszú bicikliutat adtak át nemrég, alapvetően változtatva meg ezzel a környék közlekedési szerkezetét. Még a kislányom is kiröhögte nyuszimotorral ezt a szakaszt”.

A politikus látja, hogy autóval már csak keservesen lehet közlekedni, de legalább parkolni sem könnyű, „aki pedig nem látja ebben a fejlődést ugye, az hülye és menjen gyalog”. A klímavészhelyzetről elmondta, a légszennyezettségi adatok rekordokat döntöttek az elmúlt években, „azt is szemétség lenne elhallgatni, hogy évtizedes elmaradását hozta be a főváros azzal, hogy lettek darázsgarázsok és rovarhotelek”.

Tény, hogy javult a közterületeken elhelyezett építkezési toi toi vécék elhelyezése. Az alkalmi árnyékszékek utcára telepítése volt tulajdonképpen az első közeledés az árnyékkormány felé a városvezetés részéről. Mára ez az árnyékszék dolog választási szövetséggé érett, Gyurcsányék bejelentették nemrég, hogy minden baloldali párt támogathatja őket. Főpolgármester-urunknak ma már whiskyt sem kell innia ahhoz, hogy Gyurcsány főpolgármestere legyen

– fogalmazott Kocsis Máté, hozzátéve: városszerte bukkantak fel az éj leple alatt kihelyezett betonkockák, „igen, egyre több kerület ismerte fel a kutyapiszoárok jelentőségét. A város régiós pozícióját rakétaként emelte fel ez a világszabadalom. Niedermüller Péter egyszerre hetet adott át ezekből. Azokból a kockákból, amiket a kutyák oldalba vizelhetnek”.

Kocsis Máté a méhlegelőket is megemlítette: „Még ha legelnének is a méhek, biztos nem száraz kórokon és teleszemetelt járdaszegélyeken tennék”, legalább ekkora ötletnek nevezte a birkák terelését a füves területekre, „de ebből nem lett semmi, mert a legtöbbjük irodát kapott a Városházán”. „Ezek nem viccek, hanem valódi és létező dolgok, és ugyan nagyon szórakoztató lenne az egész, ha nem a mindennapjainkról lenne szó” – szögezte le Kocsis Máté.

A frakcióvezető szerint

az irritálóan balfácán vezetők helyett jó városvezetőket szeretnénk. Hagyjuk a hülyeséget, nem a pénz hiányzik.

Kijelentette, hogy ez a leggazdagabb városa az országnak, ráadásul Tarlós István megtakarítással adta át a kasszát.

Kocsis Máté azzal folytatta, hogy elkopott a pénz a Lánchíd esetében is, „a városházi számlagyár volt a szisztéma, a közpénzből készpénzt csináltak, nyolcvan kilogrammnyi húszezrest osztottak szét, csoda hogy a kőoroszlánt nem lopták le, akár annak a hátán is kiemelkedhetett volna Tüttő Kata a Duna habjaiból”.

A frakcióvezető megjegyezte, a 2021-es, 2022-es külföldi kampánytámogatás „volt Magyarország érdekeinek leglátványosabb eladási kísérlete”. Kocsis Máté azt üzente Karácsony Gergelynek, nem állunk háborúval senkivel, „maga áll háborúban a hazája érdekeivel”. A politikus azt is hangsúlyozta, hogy Gyurcsány Ferenc emberei vannak a Városházán.

Tarlós István: Ki az az ütődött, aki ezzel vitába száll?

Tarlós István is beszédet mondott a kampánynyitón, többek között kifejtette, a főpolgármesternek kell egy általános áttekintés a városról, ehhez kellenek tapasztalatok, lehet azt emlegetni, hogy „Alexandrát beszorítsák a kormány szócsöve szerepbe, nincs ő oda beszorulva, mögötte évtizedes fővárosi önkormányzati tapasztalat áll. Ami eddig történt, az a kampánya előkészülete volt”.

Kislányként ismertem meg, talán az idősebbeknek megvan az az emléke, hogy 2006-ban minden kerületet bejártam, akkor jött velem egy fiatal csapat, ez akkor volt, amikor Demszky egy százalékkal nyert, aztán Karácsony nyert hat százalékkal, arra azt mondták ez óriási fölény volt. Horváth Csaba és köztem 24 százalékpont volt, erre azt mondták szoros.

A volt főpolgármester arra figyelt fel, hogy mennek vele fiatalok, egyrészt drukkolnak, másrészt amikor elvegyül köztük „egész okos dolgokat mondanak”, Szentkirályi Alexandrára akkor figyelt fel, ő volt a csapat vezetője és változatlan érdeklődést tanúsított az önkormányzat egésze iránt. 2010-ig is sokat beszélgettek, apa-lánya viszony alakult ki, majd képviselő lett belőle és minden iránt érdeklődött, „hallottam tőle olyan dolgokat, amik számomra is újak voltak. Három fő területe van a főváros tevékenységének: városüzemeltetés, fejlesztések és humánterület. 2014-ben, mivel úgy ítéltem meg, hogy bőven érdemes erre, sikerült főpolgármester-helyettesnek lennie. 26 évesen nem sokan lettek főpolgármester-helyettesek, ez már önmagában mutatott valamit. A humánterületet nagy hozzáértéssel kezelte, sok mindent levett a vállamról”.

Tarlós István arról is beszélt, Szentkirályi Alexandrának van fogalma arról, hogy a közszolgáltató cégeket és a hivatalt hogyan lehet vezetni, a határozottság mellett empátiára is szükség van. A fejlesztésekről elmondta, ezen a területen sem volt Szentkirályi Alexandra érdektelen.

Nem Alexandrának van a legreálisabb lehetősége a stílusából, a helyzetéből, az egyenes és emberi gondolkodásából is adódóan, hogy Budapest számára a lehető legtöbb forrást megszerezze? Ki az az ütődött, aki ezzel vitába száll? Nem olyanokat kell ígérgetni amikről előre tudható, hogy egyszerűen törvényi okokból eleve nem valósítható meg

– hangsúlyozta Tarlós István, hozzátéve: ha a fejlesztésekről van szó, Szentkirályi Alexandra tudja a legnagyobb hasznot hozni a városnak.

„A jelenlegi főpolgármester úr akárhogy ígérgetett, úgy látszik mégiscsak hamarabb öregszik mint én, ezekről elfeledkezett” – jegyezte meg Karácsony Gergelyről Tarlós István, hozzátéve: „igenis van kampánytémája és pozitív mondanivalója” Szentkirályi Alexandrának, az pedig, hogy felidézi a múltat, természetes. A főpolgármester-jelöltet úgy jellemezte, hogy „emberséges, tisztakezű és lát a pályán”, azt kérte, hogy bízzanak benne.

Szentkirályi Alexandra: Az összes Gyurcsány-fiókát ki fogom rakni a Városházáról

Szentkirályi Alexandra azzal kezdte beszédét, hogy Budapest sokunkat látott felnőni, őt látta amikor megtette első lépéseit, vagy amikor először ment koncertre, látta a könnyeit és a nevetését is.

Budapest látott férjhez menni és aztán látta az az arcomat, amikor először fogtam a kislányomat a kezemben. Én is láttam ezt a várost jobb és rosszabb napjain, de egy dolog nem változott: Budapest és köztem ez mindig is egy love story volt.

A főpolgármester szerint minden kerületben van valami, amit magunkénak érezhetünk, minden bájos kettősség mellett örökké itt van a gyönyörű és méltóságteljes Duna, „ez a város játszi könnyedséggél válik bárki otthonává, nekem emellett még a szenvedélyemmé is vált. Az én életemben is sorsfordító volt, amikor szülővé váltam, anyaként már a saját lányomban látom visszaköszönni azt a kislányt, aki biciklizni tanul a parkban, aztán majd koncertekre jár”.

Szentkirályi Alexandra azzal folytatta, hogy 2010-ben a jobboldal visszaszerezte az országot az embereknek, ebből Budapest sem maradt ki, ő először képviselő volt, majd főpolgármester-helyettes lett, „a kormány és a főváros akkor tudott együttműködni. Köszönjük Tarlós Istvánnak ezt a fantasztikus és a város életében páratlan fejlődést hozó korszakot”.  Szentkirályi Alexandra megtanulta, hogyan lehet kezelni Budapest összetettségét úgy, hogy közben egységes egészként gondolnak rá, azt is megértette, hogy a szenvedély munkával párosulva valódi eredményekhez tud vezetni, eredmény pedig bőven volt abban a kilenc évben, többek között felsorolta a fonódó villamoshálózatot, a megújuló járműparkot, a rendbe tett közterületeket, a 4-es metrót, a 3-as metróvonal felújításának megkezdését, a Mol Bubit, a kulturális fejlesztéseket, a Margit-szigetet, a sport és turisztikai fejlesztéseket, „Budapest akkor tud előrelépni, ha közösen építjük, és nem akkor, amikor politikai csatározás terepe”.

Az a kislány az Orczy-parkban biciklizve nem is képzelte, hogy egyszer lehetősége lesz visszaadni a városnak, amit kapott. Szeretem ezt a várost, a lakóit, a történelmét, a történeteit. Örömmel dolgozom érte. Talán több mint 150 év után megérdemli, hogy a jövőjére ránézzünk női szemmel is.

Szeretettel de tárgyilagosan néz a városra, „az egyik szememnek Budapest mindig csodálatos, mert szeretem, de a másik látja is, hogy milyen most, így arról is tudok képet alkotni, hogy milyen lehetne, ha azok is szeretnék, akik irányítják. Akik ma irányítják, azok nem szeretik Budapestet, azok csak a pénzt és a hatalmat szeretik. Ennek a mohóságnak a kárvallottja a nemzet fővárosa és a benne élő emberek. Budapest egy olyan hely, amiért érdemes küzdeni, az otthonunk, ami megérdemli a gondoskodást”.

A Városházáról úgy fogalmazott,

összeállt a harmadik Gyurcsány-kormány, véget ért a virágzó időszak, ami a főváros és a kormány együttműködő építkezését jelentette. 2019 óta újra Gyurcsány-korszak van a fővárosban. A hétvégi DK-s rendezvényen is láthattuk, már nem is próbálják titkolni ki irányít a Városházán. A főváros Gyurcsány fogságában van. A DK-MSZP-Párbeszéd összeborulás valójában azt jelenti, hogy mind bevonultak Gyurcsány Ferenc mögé. A Gyurcsány-család Karácsonnyal ölelkezik a színpadon. Karácsony 2018-as MSZP-s miniszterelnök-jelöltsége után ismét talált egy új gazdatestet a baloldalon, megint lehet listavezető, most a fővárosban. Azért jó messzire jutott a főpolgármester, korábban arról beszélt, csak Unicummal tudja elfogadni hogy Gyurcsánnyal közös listán szerepeljen, ha akkor Unicum kellett, akkor reméljük most nem fog alkoholmérgezést kapni. 

Szentkirályi Alexandra szerint a kassza üres, a város koszos, a budapestiek nagy része dugókban vagy a megállókban rostokol, esetleg kátyúkon bukdácsol, miközben a cégvezetők, tanácsadók a tengerparton home officeoznak, „a Városháza a Gyurcsány-család udvari cége lett”.

Úgy gondolja, hogy „minden, amit Budapesten hallunk, az a baloldal lejárt lemezének a nyikorgása. Ez Budapest vezetéséhez nagyon kevés. Olyan jövőt válasszunk, ahol a vezetőnk értünk dolgozik, nem Gyurcsányért. Nem először hagyja magára a várost a baloldal, történelmi hagyománya van. Romboltak az átkosban, majd a Demszky-érában rendőrök és nyomozók egymásnak adták a kilincset, hogy a baloldali politikusokat vigyék a rács mögé".

Szentkirályi Alexandra kijelentette, hogy „megpróbálták pénzzé tenni még a Városházát is. Ma abból a fakad a főváros minden problémája hogy Gyurcsány a régi bizalmasait ültette Karácsony köré”. A fővárost gazdátlannak látja, mert Karácsony Gergely Gyurcsány Ferenc utasításainak teljesítésével van elfoglalva, „de hova lett a pénz? Nem építettek egyetlen kilométer új metró vagy villamosvonalat sem”.

A főpolgármester-jelölt úgy vélekedett, hogy Gyurcsány Ferencnek van főpolgármestere, a budapestieknek nincs, Karácsony Gergely „hű inas", a Városházát pedig egy olyan szappanoperához hasonlította, amelyben nem történik semmi új, a cselekmény nem halad, és a színészek is borzasztóak.

Karácsony Gergelyék „megmutatták mire képesek együtt, vagy inkább azt, hogy mire nem, a saját zsebüket teletömték, de lemondtak a városról, ez a város nem topoghat egy helyben, a városnak haladnia kell. Nem lehet koszos, ragyognia kell, nem lehet szürke és kopott, szépnek és méltónak kell lennie. Ne felejtsük el, hogy Budapest a magyarság történetének legsikeresebb vállalkozása, ne engedjük, hogy ezt az álmot elvegyék tőlünk, ne engedjük, hogy más mondja meg hogyan éljünk, ne engedjük, hogy a baloldal merjünk kicsik lenni politikája jellemezze a várost”.

Szentkirályi Alexandra terve hét pontból áll:

1. „Kiszabadítjuk Budapestet Gyurcsány fogságából, Gyurcsányt és az embereit takarítsuk ki a Városházáról. Az összes Gyurcsány-fiókát ki fogom rakni a Városházáról”.
2. „Véget vetünk a városházi korrupciónak, Rodolfo nem ismert annyi trükköt, mint ahogyan a baloldal eltünteti a közpénzt”. Felelős városgazdálkodást ígért, létrehozná a fővárosi költségvetési tanácsot, ami ellenőrizné a város pénzügyi stabilitását.
3. Felszámolná „a pazarló budapesti bürokráciát”, a párhuzamos munkahelyeket, a sportállásokat és a felesleges tanácsadói pozíciókat, „véget vetek a luxus kifizető helyeknek”.
4. „Megszüntetjük a közlekedési káoszt” – járatsűrítést ígért, valamint a városhatárban felhúzott ingyenes, őrzött P+R parkolókat, emellett felélesztenék az útfelújítási alapot.
5. „Tisztaságot és rendet teremtünk a városban. Az nem lehet, hogy térdig járunk a koszban és a szemétben. Karácsony Gergely háromezer kukát szereltetett le”. Megduplázná a köztisztaságra fordított forrásokat, megszabadítaná a várost a graffitiktől. A hajléktalanok helyzetét úgy jellemezte, „a jelenlegi állapot senkinek sem jó, sem a budapestieknek, sem a hajléktalanoknak”.
6. „Otthonossá és élhetővé tesszük Budapestet”. Olyan várost szeretne, ami gondoskodik a lakóiról, tanítja a fiatalokat és tiszteli az időseket. Létrehozná a városgondnokságot, hogy „a közterek ápoltak, tiszták és biztonságosak legyenek”. Ingyenes köztéri wifihálózatot hozna létre, valamint új óvodai helyeket és nyugdíjasotthoni férőhelyeket létesítene a kerületekkel együttműködve.
7. „Újra naggyá tesszük a nemzet fővárosát. Budapest mindig akkor tudott fejlődni, amikor együttműködött a kormánnyal. Használni és gyarapítani kell a város kultúráját. Bújjanak elő a gyönyörű épületek”. Eredményes és működő homlokzatfelújító programot hozna létre, támogatná a minőségi turizmust is. Visszaadná a Dunát a budapestieknek, a folyót bevonná a mindennapi életbe a BKK hajójárataival, kultúrházfejlesztési program és kedvezményes színházlátogatás is lenne.

A következő hetekben szeretné minden budapestivel megismertetni ezt a tervet, a „változás tervét”.

Szentkirályi Alexandra arról is beszélt, hogy „baljós árnyak jelentek meg a városunk felett egy kísértetiesen aktuális évfordulón. Idén nyolcvan éve kezdődött Budapest ostroma. A második világháborúban a várost gyakorlatilag porig rombolták, kerületről kerületre haladt a háború szörnye, senkit és semmit nem kímélt, vért kívánt, a budapestiek vérét. Ennek a közelsége ma újra reális fenyegetés, újra háborús lázban ég Európa és benne a magyar háborúpárti baloldal. Karácsony Gergely maga is úgy fogalmazott, hogy háborúban állunk. A helyzet a választásnak sokkal nagyobb tétet ad, a háború borzalma ismét fenyeget minket". A főpolgármester-jelölt szerint egyikünk sem akarja újra átélni a hidak felrobbantását, az otthonaik elpusztítását a szeretteik elvesztését „a tét nagy, mondjunk nemet a háborúra”.

A kampányról úgy vélekedett, hogy „nem lesz egyszerű menet, a következő néhány hét rázós lesz, és nem csak a budapesti kátyús utakra gondolok. Az igazi építő munka csak utána kezdődik, akkor, amikor a város újra a budapestieké lesz, nem Gyurcsányéké. Nem érdemelnek még egy esélyt", a jobboldal pedig egyszer már megmutatta, hogy a vezetésük alatt lehetnek tiszta utcák, biztonságos közterek, akadálytalanabb közlekedés, mindez egy városban, „amire jó ránézni amiben jó élni, a városban ami látott és segített felnőni".

„Ha bizalmat szavaztok nekem, olyan főpolgármester leszek, aki odafigyel rátok, meghallgat titeket, a ti valós problémáitokkal foglalkozik, akinek nem dollárok és külföldről vett ideológiák diktálnak. Azt tudom nektek ígérni, hogy ahogy eddig is, itt vagyok, itt leszek, számíthattok rám, de ez nem egy egyszemélyes feladat, ez a mi közös álmunk, amit együtt fogunk valóra váltani. A mi erőnk mindig a páratlan közösségünkben volt és csak mi vagyunk elég erősek ahhoz, hogy legyőzzük a múltat. Mi mind szenvedélyesen szeretjük ezt a várost és minden ezzel kezdődik. Együtt fogjuk megírni Budapest történetének új fejezetét, amit büszkén mesélhetünk majd a gyerekeinknek és unokáinknak. Ez a történet velünk kezdődik, itt és most. Budapest a mi városunk, a mi otthonunk, Budapest mi vagyunk, vegyük hát vissza” – zárta beszédét Szentkirályi Alexandra.

(Borítókép: Szentkirályi Alexandra / Facebook)