Egy orosz ügyvédről elnevezett törvény alapján listázták az amerikaiak Rogán Antalt

Ahogy arról az Index is beszámolt, az Egyesült Államok hamarosan leköszönő kormánya pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) szankciós listára tette Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét. A hivatal január 7-én frissítette a Különlegesen Kijelölt Állampolgárok és Blokkolt Személyek (Specially Designated Nationals and Blocked Persons List) névsorát.

Az SDN-lista az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma alá tartozó OFAC által fenntartott hivatalos szankciós lista. Azok a személyek, vállalatok és szervezetek szerepelnek rajta, akiket/amelyeket az Egyesült Államok kormányzata különféle okokból pénzügyi és gazdasági szankciók alá helyezett.

A Magnyitszkij-törvény

A Biden-adminisztráció vélhetően még azelőtt szankcionálni akarta Rogán Antalt, hogy az új elnök, Donald Trump január 20-án hivatalba lép. Mindenesetre a pénzügyminisztérium közleménye szerint az OFAC január 7-én bejelentette, hogy szankciókat vezet be Rogán Antal, a magyar kormány egyik magas rangú tisztviselője ellen korrupciós tevékenységben való részvétele miatt. A szankcionálás – az úgynevezett globális Magnyitszkij-törvényre hivatkozva – a 13818-as elnöki rendelet (E. O. 13818) alapján történt.

A 2009-ben született Magnyitszkij-törvény alapján az emberi jogok megsértése és/vagy korrupció miatt lehet személyeket világszerte az Egyesült Államokban tartott vagyonuk befagyasztásával és az amerikai beutazás tilalmával büntetni. A törvényt azért nevezték el Szergej Magnyitszkij orosz ügyvédről, könyvvizsgálóról, mert ő volt az, aki 2009-ben az orosz rendőrséget milliárdos adócsalással vádolta meg.

Ami magát a törvény illeti, az amerikai szankciók értelmében az Egyesült Államok területén vagy amerikai személyek birtokában lévő összes, a szankcionált személyhez köthető vagyont zárolják, és az ilyen vagyontárgyakat jelenteni kell az OFAC-nak. Emellett minden olyan gazdasági társaságot, amelyben a listán szereplő közvetlenül vagy közvetve 50 százalékos vagy annál nagyobb tulajdonrésszel rendelkezik, szintén zárolják.

Továbbá tilos minden tranzakció, amely a szankcionált személy vagyonához vagy érdekeltségeihez kapcsolódik, kivéve ha arra az OFAC külön engedélyt ad. A tiltás minden olyan tranzakcióra vonatkozik, amely amerikai pénzintézeteken keresztül zajlik, valamint bármilyen amerikai érintettséggel bonyolított ügyletre.

További magyar vonatkozások Rogán Antal mellett

Az OFAC szankciós listáján egyébként egy másik magyar állampolgár neve is szerepel, de ő nem a Magnyitszkij-törvény alapján, hanem az Oroszország ellen elrendelt szankciók miatt. Az érintett személy Laszlóczki Imre, az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank alelnöke.

Az amerikai pénzügyminisztérium tíz hónapja, 2024. március 5-én közölte, hogy a Cytrox Holdings Zrt.-t a Predator nevű kémszoftver fejlesztéséért szankcionálta. A Predatorról tudni kell, hogy a működése a Pegasus megfigyelőprogramhoz hasonló. A Cytroxot 2017-ben alapították Észak-Macedóniában, és még abban az évben létrejött egy leányvállalata Izraelben és Magyarországon is. Annak viszont nincs nyoma, hogy a budapesti bejegyzésű Cytrox Holdings végzett-e tényleges tevékenységet, 2017 óta csupán egyetlen évben volt bevétele, 2018-ban 68 millió forint.

Egyébként a Magyar Nemzeti Bank honlapján az „Ajánlott listák” között most is szerepelnek az OFAC szankciós listái.

A 2014-es kitiltási botrány

Éppen egy évtizede történt hasonló konfliktus az Egyesült Államok és Magyarország között. 2014. október 16-án a Napi Gazdaság írta meg, hogy az Egyesült Államok a NAV több vezetőjét kitiltotta az országból, mert adóhatósági vizsgálatot indítottak amerikai érdekeltségű cégek ellen. Nem sokkal később kiderült, hogy ez csak félig volt igaz: valóban NAV-os vezetőket tiltottak ki az USA-ból, csakhogy az amerikaiak verziója szerint korrupció gyanúja miatt.

Az Egyesült Államok akkor a 7750-es elnöki proklamáció alapján tiltotta meg hat meg nem nevezett köztisztviselőnek a beutazást. Ennek indoka az volt a dokumentum szerint, hogy az amerikai nagykövetség képviselői 2013 októberében

• a mezőgazdasági áfacsalások

• és a trafikrendszer átalakítása

miatt találkoztak a NAV képviselőivel, akik állítólag nem tudtak kielégítő választ adni a nagykövetség által felvetett kérdésekre.

A hat érintett személy közül egyedül Vida Ildikó, a NAV akkori elnöke ismerte el, hogy azok között van, akiket az Egyesült Államok kitiltott. Ugyanakkor tagadta a korrupciós ügyekben való érintettségét, az eljárást pedig példátlannak, érthetetlennek, sőt aljas támadásnak nevezte.

Habony Árpádnak, a Fidesz akkori főtanácsadójának neve is felvetődött a kitiltási ügyben, aki azonban egy Washingtonban készült fotóval cáfolta a híresztelést. Az elhíresült képen Habony a washingtoni Lincoln-emlékmű előtt üldögélt a lépcsőn, kezében a Wall Street Journal aznapi számával.

„Belügyekbe való durva beavatkozás”

„Ez a lépés a távozó, sikertelen és bukott amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja. Január 20. után az Amerikai Egyesült Államoknak új kormánya és új elnöke lesz. Hivatalba lépésük után megtesszük a szükséges jogi lépéseket” – válaszolt az Index kérdésére a Miniszterelnöki Kabinetiroda, miután a szervezetet vezető minisztert korrupciós listára helyezte az Egyesült Államok távozó kormánya.

David Pressman leköszönő amerikai nagykövet január 7-i sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Rogán Antal minisztersége alatt visszaélt hatalmával, hogy a saját, illetve a kormányzó párthoz lojális személyek vagyonát gyarapítsa.

A külgazdasági és külügyminiszter Facebook-bejegyzésben reagált a Rogán Antalt ért amerikai szankciókra. Szijjártó Péter közölte: „Ez a bukott amerikai adminisztráció által Magyarországra küldött, innen azonban sikertelenül és dicstelenül távozó nagykövet személyes bosszúja Rogán Antallal szemben. Milyen jó, hogy néhány nap múlva már olyan emberek fogják vezetni az Egyesült Államokat, akik barátként, és nem ellenségként tekintenek hazánkra.”

Lázár János építési és közlekedési miniszter szerdai sajtótájékoztatóján így fogalmazott:

Ez Magyarország belügyeibe való durva beavatkozás. Szokatlan és méltatlan, jelentősen rombolja a magyar–amerikai kapcsolatokat. Egy szuverenitásban gondolkodó szereplő számára nem lehet kérdés, hogy egy magyar állampolgár ártatlanságáról vagy bűnösségéről kizárólag Magyarország dönthet. Elfogadhatatlan egy szuverén ország működése szempontjából, hogy bármelyik ország – nyugaton vagy keleten – egy magyar állampolgárról ártatlanság vagy bűnösség kérdésében bármit is mondjon. Az az állítás, hogy a stratégiai ágazatokat rendszerszerűen átszövő korrupcióról lenne szó, szemenszedett hazugság. Mind a kormány tagjai, mind a Fidesz teljes egészében kiáll Rogán Antal minisztertársam mellett.

Per David Pressman ellen?

Az amerikai lépés adatvédelmi összefüggéseire hívta fel a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány tudományos igazgatója, aki szerint

mind a nemzetközi, mind a magyar jogszabályok szerint jogsértő, a legtöbb esetben büntetendő is a döntéssel kapcsolatban közzétett személyes adatoknak az engedély nélküli nyilvánosságra hozatala.

Az alkotmányjogász hivatkozott az Európai Unió GDPR-rendeletére is, amely deklarálja, hogy a természetes személyek személyes adataik kezelésével összefüggő védelme alapvető jog, és a természetes személyek személyes adataik kezelésével összefüggő védelméhez kapcsolódó elvek és szabályok a természetes személyek állampolgárságától és lakóhelyétől függetlenül tiszteletben tartandók. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 8. cikkének (1) bekezdése és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikkének (1) bekezdése rögzíti, hogy mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez.

Mindezek alapján Lomnici úgy vélekedett, hogy az OFAC jogalap nélkül hozta nyilvánosságra Rogán Antal személyes adatait. Ezért azt javasolja a miniszternek, hogy minimálisan is több százezer dollárnak megfelelő összegre perelje be a távozó amerikai nagykövetet az illetékes bírói fórum előtt.

(Borítókép: Rogán Antal 2024. december 2-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)