Hemzsegnek körülöttünk a vírusok, a szakember elárulta, melyiktől kell igazán tartanunk

A humán metapneumovírusként (HMPV) azonosított kórokozó miatt ezen a télen megszaporodtak a megbetegedések az észak-kínai tartományokban, különösen a gyermekek körében – számolt be a The Independent. 

Régi vendég a rejtélyes „új influenza”

Először Hollandiában, 2001-ben azonosították a HMPV-t, amely egy egyszálú RNS-vírus, cseppfertőzéssel vagy szennyezett felületekkel érintkezve terjed. Korábban számos országban igazoltak ilyen eseteket, köztük az Egyesült Királyságban is.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem hirdetett globális egészségügyi vészhelyzetet, de az esetek számának növekedése arra késztette a hatóságokat, hogy erősítsék meg a megfigyelési rendszereket. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ légúti figyelőszolgálatának jelentése szerint Magyarországon négy főnél mutatták ki 2024. december 16–22. között a kórokozót, de december 1. hetében már megjelent a fertőzés itthon, akkor egy embernél igazolták. 

2023-ban szintén jelentették a humán metapneumovírust, de jóval korábban, november második hetében azonosítottak két ilyen esetet hazánkban, sőt a 2022-es évben is volt ilyen eredetű fertőzés. 

Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa is megerősítette az Indexnek: a többi szezonális légúti kórokozóhoz hasonlóan a humán metapneumovírus már régóta jelen van köztünk, a terjedésének az influenzához hasonlóan a koronavírus-időszak alatti maszkviselés szabott gátat. A virológus szerint valójában nem másról van szó, mint a több száz náthavírusok egyikéről. Ugyan nincs ellene oltás, de az influenzához hasonló, azonban jóval enyhébb tünetekkel esik át rajta az ember pár nap alatt, tüdőgyulladásos szövődmény kevésbé jellemző rá.

A professzor úgy véli, a szekvenálási folyamatok fejlődésével tudnak egyre több kórokozót elkülöníteni, így a lakosság egyre több olyan vírus nevét ismeri meg, amelyek évek óta köztünk cirkulálnak. „Most mindössze annyi történt, hogy intenzívebb terjedése miatt figyeltek fel rá a kínai hatóságok” – jegyezte meg a kutató. 

Miután világszerte címlapra kerültek a túlterhelt kínai kórházakról szóló hírek, amiben a HMPV-t párhuzamba hozták az ázsiai országból induló Covid–19-világjárvánnyal, a WHO is közleményt adott ki a helyzet tisztázására. Leszögezték, hogy nem kaptak jelentést szokatlan járványkitörési mintákról. Azt is közölték, hogy a kínai hatóságok tájékoztatása szerint nincs túlterhelve az egészségügyi rendszer, és nem vezettek be veszélyhelyzeti intézkedéseket a humán metapneumovírus miatt – írja a Reuters. 

Jobban ismerjük, amitől tartani kell

A virológus szerint, mivel a korlátozások miatt évekig kimaradt az influenza-járvány, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy súlyosabb megbetegedést okozhat. Ebből a szempontból az idősek, az immunhiányosak, a daganatos betegek, a várandósok és a kisgyermekek tartoznak a veszélyeztetettek körébe. A virológus számukra különösen ajánlja az oltás felvételét, mint hangsúlyozta, a járvány elején vagyunk, így még védelmet jelenthet a vakcina ebben a szezonban, ami időjárástól függően az elmúlt évek tapasztalatai szerint akár április második feléig is elhúzódhat. Az oltással, és hogy életük során többször találkoztak a kórokozóval, az idősek védettebbek a gyermekeknél.

Ezt igazolják az NNGYK adatai, miszerint legnagyobb arányban jellemzően az esetek harmadában 14 év alatti gyermekeknél okoz megbetegedést, a 60 év felettieknél ez rendre 10 százalék alatt marad. A szakember hozzátette: a most jelen lévő náthavírusokkal szemben a felső légúti panaszokhoz társuló magas láz és (sokaknál akár kínzó) izom-, ízületi fájdalom hívhatja fel erre a figyelmet. Akár több napba is telhet, mire megjelennek a tünetek, ami magyarázattal szolgál gyors terjedésére. Egy-másfél hét alatt a többség felépül, de járhat bakteriális felülfertőzéssel, akár tüdőgyulladással, illetve a krónikus állapotok súlyosbodásával, ennek leginkább az említett rizikócsoport van kitéve. 

Halálos áldozatot követelt a H5N1

Az 1997-es hongkongi felbukkanása után nem sokkal, már 2005-ben felhívta a figyelmet az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC), hogy a rendkívül fertőző, 50 százalékos mortalitású madárinfluenza-vírus (H5N1) egy világméretű járvány legvalószínűbb forrása lehet, amely mutációját vagy az emberi influenzavírussal való rekombinációját követően olyan rendkívül agresszív influenzát eredményezhet, amely ellen a létező oltóanyagok hatástalanok, ezért „új” oltóanyagra lesz szükség. 

A H5N1 madárinfluenza eddig baromfitelepeken okozott tömeges fertőzéseket, a terjedését korábban az állatok leölésével próbálták megakadályozni, illetve újabban már Franciaországban és Mexikóban oltással védik a baromfiállományt. Már több gazdaságban fertőzött meg embert is, azonban most először halt meg valaki. 

A néha feltűnő, kegyetlen norovírus

Mint beszámoltunk róla, az adatok szerint a 2024-es, tengerúton történt gyomor-bél rendszeri járványok többsége a rendkívül fertőző norovírussal hozható összefüggésbe, az Egyesült Államokban ez a múlt évben 21 millió esetet tett ki. A 80 százalékban gasztroenteriális járványokért felelős calicivírusok családjába tartozik. Zárt közösségekben, tengerjárókon, szociális otthonokban, éttermekben okoz járványos gócokat – ismertette a professzor. Lappangási ideje 12–48 óra, súlyos hányással, hasmenéssel járó bélgyulladást vált ki, innen ered a gyomorinfluenza neve, illetve hogy társulhat a tünetekhez fejfájás, láz és ízületi fájdalom. A gyomorhurutokhoz hasonlóan a kiszáradás kockázata miatt a kisgyermekek és az idősek a leginkább veszélyeztetettek, de ez az állapot 2-3 nap alatt, szövődmények nélkül megszűnik. Élelmiszerrel, vízzel, szennyezett felületekkel vagy fertőzött személlyel történő érintkezéssel, sőt a vírusrészecskék belégzésével terjedhet.

Azt, hogy mennyire fertőző, jól mutatja az 1998-as eset, amely egy atlantai étteremben történt, miután az egyik vendég rosszul lett, azonnal felmosták a padlót, de az asztalánál étkezők több mint 90 százalékát, a szomszéd asztalnál ülők több mint 70 százalékát 36 órán belül ledöntötte a lábáról a betegség, annak ellenére, hogy nem ugyanazt az ételt fogyasztották, később igazolták, hogy mind ugyanúgy norovírus-fertőzést kaptak el. „Az ilyen esetek a legtöbb országban jelentési kötelezettség alá esnek. A gyomor-bél rendszeri fertőzések rendkívül ellenállók, képesek túlélni a más kórokozók számára végzetes gyomor savas környezetét, a szervezeten végighaladva is életképes marad” – emelte ki a professzor, majd hozzátette, hogy a norovírus ellen az alkoholos fertőtlenítők kevésbé hatásosak, mint a szappanos kézmosás vagy a 90 Celsius-fok feletti hőkezelés. „Ugyan hetekig is megmaradhat a kilincsen, textílián, de jóval kevesebb lesz a részecske. A fertőzés után a következő szezonig kitart a védettség. Jellemzően azért a téli időszakban jelentkezik, mert ilyenkor többet tartózkodunk zárt térben, ami kedvez a közösségben való terjedésének” – ismertette a virológus.

A Covid köztünk marad

Duda Ernő elmondta, hogy korábban is voltak koronavírusok köztünk, évről évre négy korábbi változat okozott tömegesen nátha jellegű tüneteket, amelyeket a Covid–19 okozta járvány kiszorított. „A Vuhanból érkezett Sars-Cov-2 egyrészt jóval agresszívabb volt, gyorsabban terjedt, másrészt mindenki oltást kapott, illetve ennek variánsaival megfertőződött” – mondta a virológus, hozzátéve: a koronavírus szezonálisan még mindig sok megbetegedést okoz. Ezt támasztják alá az NNGYK heti jelentései is: bár ötször annyi az influenzás, mint a koronavírusos esetszám, ez a dominancia a kórházi ellátást igénylő eseteknél is megmutatkozik, ott azonban már csak kétszeres az eltérés. A szakember szerint aki az elmúlt évben nem fertőződött meg, vagy nem kapott oltást, annak ajánlott a vakcina, kiváltképp, ha rizikócsoportba tartozik, ahogy például a szervátültetettek is.

Most is omikron-alvariáns terjed, a rá jellemző tünetekkel, ritkábban alakul ki alsó légúti fertőzés, tüdőgyulladás, mint a korai változatoknál, az új típusú, erre kifejlesztett vakcinák pedig nagyobb hatékonyságot mutatnak az omikronnal szemben, mint az alapoltások. Természetes evolúciójának nevezte, hogy enyhébb, de fertőzőképesebb változatok jelennek meg. Azt is megemlítette, hogy az oltásszkepticizmus valódi probléma, ennek köszönhetően jelentek meg olyan kórokozók, amelyeket sokáig magunk mögött tudtunk, ilyen a kanyaró, illetve a szamárköhögés. „Egyelőre nincs olyan fertőzés körülöttünk, ami pandémia szempontjából pánikra adna okot” – nyugtázta a virológus. 

(Borítókép: Arpad Kurucz / Anadolu Agency / Getty Images)