Andrzej Duda Kaposváron: A szovjet imperializmus putyini verzióját látjuk

Délelőtt 11 órakor érkezett meg Andrzej Duda lengyel államfő a kaposvári városháza elé, feleségével, Agata Kornhauser-Dudával, ahol a polgármester, Szita Károly, valamint a magyar köztársasági elnök, Sulyok Tamás és felesége, Nagy Zsuzsanna fogadta.

Az ünnepélyes találkozó után a két elnök és delegációik elvonultak egyeztetni, azonban egy sajtónyilatkozat keretében beszámoltak zárt körű megbeszélésükről.

A magyar–lengyel barátság a magyar önazonosságtudat része. Olyan érték, amelyet kötelességünk megőrizni, ápolni és építeni. Köszönöm, elnök úr, hogy ma közösen állunk ki a magyar–lengyel barátság mellett. Számítunk a jövőben is lengyel barátainkra, akik szintén számíthatnak ránk

– kezdte nyilatkozatát Sulyok Tamás, aki felelevenítette, hogy 2006-ban Lech Kaczynski és Sólyom László, akkori köztársasági elnökök hívták életre a lengyel–magyar barátság napját.

A köztársasági elnök kiemelte, külön öröm számára, hogy a mai találkozót éppen akkor tartják, amikor az immár hagyománnyá váló magyar–lengyel történelmi verseny döntőjét is. Hozzátette, találkozni is fognak a döntősökkel.

A magyar elnök visszafogottan, a lengyel elnök harciasan nyilatkozott

Sulyok Tamás elárulta, hogy a lengyel elnökkel folytatott egyeztetésükön áttekintették az uniós magyar elnökség eredményeit, valamint a folyamatban lévő lengyel elnökség eddig elért eredményeit is.

Andrzej Duda elnökként ma vesz részt utoljára a barátság napja eseményein. Ezúton is köszönöm az elmúlt tíz évet, amely során mindig bizonyította a magyar–lengyel barátság elmélyítése és fenntartása iránti mély elkötelezettségét

– emelte ki nyilatkozata végén Sulyok Tamás.

Andrzej Duda is visszafogottan indította beszédét, amelyben hangsúlyozta a magyar és lengyel közös értékeket és a történelmi kapcsolatot a két ország között, amit szerinte tovább kell építeni. Ezt követően azonban egyből kitért a külpolitikai helyzetre, amelyet beszédében Sulyok Tamás egyértelműen került.

A biztonság szerkezete a mi világrészünkön megváltozott. Sulyok Tamással közösen kifejeztük reményünket arra, hogy az ukrajnai háborúnak egy igazságos és tartós béke vet majd véget, ami biztosítja a szabad, szuverén ukrán állam fennállását, de ugyanakkor garantálja országaink biztonságát, vagyis sikerül megállítani az orosz imperializmust

– jelentette ki Andrzej Duda.

A lengyel elnök elmondta, hogy szerinte szükséges a védelmi kiadások emelése a NATO országaiban, és ezt ő már egy évvel ezelőtt javasolta Joe Biden amerikai elnöknek, most pedig egy erről szóló indítványt nyújtott be a NATO főtitkárának, Mark Rutténak.

Nincs kétségem afelől, hogy ahhoz, hogy biztonságot teremtsünk Európa számára, és támogassuk Ukrajnát, szükséges a védelmi kiadások emelése, és azoknak legalább a bruttó hazai termék 3 százalékát el kell érniük. Ugyanis a hidegháború alatt a nyugati országok a GDP-jük nagyjából 3 százalékát fordították védelmi kiadásokra, ami elég volt arra, hogy megvédje a világot a szovjet imperializmustól. Természetesen az a szovjet imperializmus orosz imperializmus volt. Ma ennek putyini verzióját látjuk, de hívhatjuk ezt, ahogy akarjuk

– fejtette ki véleményét a lengyel államfő, aki szerint a védelmi kiadások emelése az ipar fejlődésével és munkahelyteremtéssel is járna.

„A mostani helyzet olyan kihívásokat jelent, amelyeknek terhét ma Európában viselnünk kell mindannyiunknak” – zárta nyilatkozatát.

Két politikus összeveszhet, de két nemzet nem

A pénteki nap házigazdáját, Szita Károlyt az Index arról kérdezte, hogy a feszült külpolitikai helyzetben hogyan látja a lengyel–magyar barátságot.

Két politikus összeveszhet, de két nép nem

– tette hozzá a polgármester az oroszokhoz való hozzáállás miatt kialakult feszültségekre utalva.

„A világ néha próbára teszi az ezeréves barátságot, de ez a jövőnk mindkettőnknek, a lengyeleknek és a magyaroknak is, függetlenül attól, hogy milyen szelek járnak” – fogalmazott a polgármester, aki kiemelte, hogy Kaposváron van lengyel baráti társaság és lengyel nemzetiségi önkormányzat is, amelyekkel együtt dolgoznak, „lélegeznek és cselekszenek”, így kapcsolatuk nem csak kiegyensúlyozott, hanem baráti is.

Szita Károly kifejtette, hogy még a pandémia előtt tartották meg a legutolsó magyarországi magyar–lengyel barátság napot, Kaposvár pedig már akkor jelentkezett arra, hogy megrendezze a soron következő magyarországi találkozót, de erre végül jó pár évet kellett várniuk.

„Most kaptuk meg a lehetőséget, 4–5 esztendőt követően, hogy a pandémia utáni, de sajnos még a háború alatti magyar baráti napot meg tudjuk tartani. Nagyon büszke vagyok arra, hogy ez sikerült, és különösen büszke vagyok arra, hogy a két ország köztársasági elnöke is megtisztelt bennünket” – mondta a polgármester.

„Mi, magyarok, rokontalan nép vagyunk”

A sajtónyilatkozatok után a két elnök közösen ebédelt, majd átmentek a Csiky Gergely Színházba, ahol a nap gálaestjét, pontosabban gáladélutánját tartották.

„A mai találkozó is bizonyítja, hogy a fontos dolgok nem csak a fővárosban történnek” – fogalmazott nyitóbeszédében a polgármester, aki átadta Áder János volt köztársasági elnök üdvözletét Andrzej Dudának.

Szita Károly után Sulyok Tamás is beszélt az összegyűltek előtt, akiknek zömét a kaposvári és a Kaposvár környékéről származó lengyel–magyar baráti körök tagjai adták.

A köztársasági elnök megemlékezett arról, hogy a lengyel–magyar barátság annyira szoros, hogy még II. János Pál pápa is megemlékezett róla magyarországi útján, majd nekifogott a magyar néplélek elemzésének.

Mi, magyarok, rokontalan nép vagyunk Európa közepén. Keletről jöttünk, de nyugaton leltünk hazára, szellemi és fizikai otthonra. Nyelvünket mások nem ismerik, nem is hasonlít más nyelvekéhez. Csak az értheti, aki ezt anyanyelveként kapja ajándékba, vagy aki olyan rátermett, hogy megbirkózzon megtanulásával. Ez a rokontalanság néha átoknak, néha áldásnak bizonyult. Általa tanultuk meg, hogy csak magunkra számíthatunk, hogy nem szabad várni másokra. Bár az árvaság megedz, azért meg is próbálja az embert. Ilyenkor jutnak eszünkbe a lengyelek, hogy rokontalanságunk sosem jelentett igazi magányt, és

az többnyire a lengyeleknek volt köszönhető. Ők töltötték és töltik be mind a mai napig azt az űrt, amelyet mindig is éreztünk magunk körül

– részletezte Sulyok Tamás.

A köztársasági elnök szerint a magyarok és a lengyelek sosem járták ugyanazt az utat, mégis hasonlóan haladtunk. Szerinte volt, hogy együtt küzdöttünk törökkel, tatárral, volt, hogy egyszerre nyomtak el minket keletről is és nyugatról is, de volt, hogy feláldoztuk életünket a másik szabadságáért, volt, hogy akkor is támasza maradtunk a másiknak, amikor ellenkező irányba sodródtunk. A szükségben sem engedtük el egymást, sőt mintha akkor sokkal jobban tartottuk volna a másikat. Kitartóan, ahogy csak tőlünk telt, bátran, ahogy testvérekhez illik.

A két nép szabadon vállalt ezeréves barátságára nem vethet árnyékot semmi, nem szakíthatja szét semmi, nem törheti meg semmi. Mert ez nem csak ország és ország, nemzet és nemzet között áll fenn, hanem közösségekről közösségekre, emberről emberre adódik át

– összegezte Sulyok Tamás, majd hozzátette, hogy igazi barátként tekintenek a magyarok a lengyelekre.

A történelem megtanította arra a lengyeleket és a magyarokat, mennyire fontos a szolidaritás

A magyar után a lengyel elnök állt a színpadra, aki a márciusi magyar forradalom 177. évfordulója alkalmából megemlékezett Lenkei János századosról, a forradalom egyik hőséről, aki parancsot kapott osztrák feletteseitől, hogy oszlassa fel a lengyel tüntetéseket, de ő megtagadta, hogy lőjön a lengyelekre, majd nem sokkal később a százada megszökött, és a Kárpátokon keresztül csatlakozott a Kossuth Lajos és Bem József által vezetett harchoz.

A világ biztonsági szerkezete megváltozott, ezért szeretném hangsúlyozni a transzatlanti kapcsolatok nagy jelentőségét Lengyelország számára és az európai országok számára. A történelem megtanította arra a lengyeleket és a magyarokat, hogy mennyire fontos a szolidaritás

– mondta Andrzej Duda, majd felelevenítette, hogy 1920-ban a magyarok segítettek a lengyeleknek a szovjetekkel szemben.

A lengyel államfő megjegyezte, hogy 5 hónap múlva lejár a megbízatása, de azt reméli, hogy nem megy nyugdíjba, hanem továbbra is együttműködhet a lengyel–magyar barátság megerősítésében. Végezetül beszédének zárásaként elszavalta Petőfi Sándor Az erdélyi hadsereg című versét.

Ezt követően a Csiky Gergely Színház előadását nézhették meg az egybegyűltek, amely ötvözte a népi, klasszikus és kortárs kultúra elemeit, és amelyben felcsendültek a két baráti ország nagy zeneszerzőinek művei, életre keltek neves festőik alkotásai.

(Borítókép: Andrzej Duda 2025. március 21-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)