Elfogadták az abortusztörvény módosítását

Mielőtt két hónapos nyári szünetére vonult volna a parlament számos fontos törvényt és egyéb jogszabályt fogadtak el a képviselők. Döntöttek például az abortusztörvény módosításáról, ami azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság egy határozatával 2000. június 30-i hatállyal megsemmisítette a jogszabály azon részét, amely a várandós nő súlyos válsághelyzetének fogalmát határozta meg.

Egyensúly az anya önrendelkezése és a magzati élet védelme között

Harrach Péter nemmel szavazott

A taláros testület érintetlenül hagyta a törvény azon részét, amely az abortusz-okok között felsorolja a ,,súlyos válsághelyzet" indokát, csupán azt a helyzetet tekintette alkotmányellenesnek, hogy ilyen címen az anyának az abortuszra feltétel nélküli alkotmányos joga legyen. A módosítás - az alkotmánybírósági szempontokat figyelembe véve - úgy határozza meg a súlyos válsághelyzet fogalmát, hogy az egyensúlyt teremt az anya önrendelkezési, személyiségi joga, valamint a magzati élet alkotmány által megkövetelt védelme között.

Harrach Péter nemmel szavazott a magzati élet védelméről szóló törvény módosítására. A szociális és családvédelmi miniszter úgy fogalmazott: nem a miniszterek, hanem a képviselők szavaznak a parlamentben. ,,Fenntartom korábbi álláspontomat: az Alkotmánybíróság állásfoglalása után a módosításnak az lenne az értelme, hogy az intézményrendszer egyértelműen a magzat megtartására ösztönözze az anyát" - jelentette ki Harrach Péter. Hozzátette: a kifejezéseknek hangsúlya van, tehát segítségről, a helyes döntésben való megsegítésről van szó, de mindenképpen érvényesülnie kell az élet védelmének, az emberi élet iránti tiszteletnek.

,,Nem" az SZDSZ népi kezdeményezésére, ,,igen" a haderőreformra

A képviselők elutasították az SZDSZ népi kezdeményezését, amellyel a párt azt akarta elérni, hogy 2002-től szűnjön meg a hadkötelezettség. A vártnál azonban jóval többen szavaztak igennel. A tegnapi vita során ugyanis úgy tűnt, hogy csak az SZDSZ támogatja saját kezdeményezését, a parlamentben azonban 66-an, vagyis éppen háromszor annyian voksoltak igennel, mint ahány tagja a szabad demokrata frakciónak van.

Törvényi háttér

A taláros testület érintetlenül hagyta a törvény azon részét, amely az abortusz-okok között felsorolja a "súlyos válsághelyzet" indokát, csupán azt a helyzetet tekintette alkotmányellenesnek, hogy ilyen címen az anyának az abortuszra feltétel nélküli alkotmányos joga legyen. A törvénymódosítás hosszas hatpárti egyeztető-tárgyalások során érlelődött ki. A módosítás, az alkotmánybírósági szempontokat figyelembe véve, úgy határozza meg a súlyos válsághelyzet fogalmát, hogy az egyensúlyt teremt az anya önrendelkezési, személyiségi joga, valamint a magzati élet alkotmány által megkövetelt védelme között. Az elfogadott javaslat bővíti a Családvédelmi Szolgálat feladatkörét, így a szolgálat tevékenysége kiteljesedik, érdemibbé válik. A módosítás bővíti a tanácsadó szolgálat feladatkörét is. A törvénymódosítás július elsejei hatályba lépése igazodik az alkotmányellenes rendelkezés hatályon kívül helyezésének időpontjához, a fogamzásgátló eszközök és készítmények kedvezményes igénybevételének lehetőségét biztosító rendelkezés kivételével.

Nagy többséggel elfogadták viszont a haderőreformról szóló országgyűlési határozatot. A képviselők egyetlen módosító javaslatot sem hagytak jóvá, így a kormány eredeti javaslatát fogadták el. E szerint a magyar haderő átalakítása 2010-ig három ütemben kerülhet végrehajtásra, aminek keretében a honvédség békelétszáma legfeljebb 45 ezer főre csökkenhet.

A határozat szövege leszögezi: az átalakításnak ki kell terjednie a haderő életének minden területére, így a Magyar Honvédség hadrendjére, szervezeti felépítésére, vezetési rendjére, valamint alkalmazási elveire is. A Magyar Honvédség az átalakítást követően két haderőnemre, a szárazföldi és a légierőre tagolva reagáló és fővédő, valamint tartalék és területvédelmi erőkkel rendelkezzen - tartalmazza a határozat.

,,Az általános hadkötelezettség fenntartása mellett a jelenlegi, sorozáson alapuló, reguláris haderő átalakításának folytatásával meg kell alapozni a professzionális haderőre történő áttérés lehetőségét" - áll a dokumentumban. A dokumentum szerint 2003-ig megtörténhet az új szervezeti rendre történő áttérés, 2006 végéig az életminőséget javító programokkal végezhetnek, 2010-ig pedig megtörténhet a haderő haditechnikai korszerűsítése.

A T. Ház szentesítette a miniszteri hatáskörök változásáról szóló törvénytervezetet is, így már semmi akadálya, hogy a közlekedési tárcától, a kancelláriához kerüljön a hírközlés. (Mint emlékezetes Katona Kálmán ex-miniszter éppen a mostani átalakítás miatt mondott le tisztségéről.) Az Országgyűlés a kormány eredeti előterjesztését hagyta jóvá, így ebben az esetben szintén nem támogattak egyetlen módosító indítványt sem.

A parlament legközelebb szeptemberben tart ülést, addig pedig a képviselők szabadságra mennek.