Ezért nehéz ellen-Facebookot építeni

Donald Trump főtanácsadója, Jason Miller pár napja árulta el egy tévéinterjúban, hogy a jobboldali exelnök nagy dobásra készül: egy új közösségi oldalt indít el hónapokon belül. És nem csupán azért, hogy saját támogatói bázisát összetartsa a kibertérben, hanem hogy végre kivonja magát a „liberális véleményterror” alól. Vajon milyen esélyei vannak?

Mint ismeretes, a Twitter – amelyen keresztül Donald Trump elsősorban  kommunikált  híveihez – először csak  hamis  vagy  vitatott  címkével látta el posztjait, idén januárban viszont végleg  megszüntette  a republikánus politikus fiókját, az erőszak dicsőítésének vétségére hivatkozva. A Parler nevű „alternatív Twitter” működését pedig egyenesen felfüggesztette az Amazon szolgáltató ugyanezért, annyira elszaporodtak rajta a Capitolium ostromát éljenző tartalmak. (Az oldal nemrégiben ismét életjeleket adott magáról, de immár nem sokakat érdekel.)

Ez az ellenséges közeg rengeteg Trump-rajongót más platformokra terelt az elmúlt hónapokban.

Online migránsok, kiberárvák

A jobboldali szélsőségesek gyűjtőszájtjának tartott Gab (amely a Twitterhez hasonló) volt az elvándorlás egyik nyertese. De ez csak átmenetinek bizonyult, az év eleji hatalmas megugrást követően mára visszaesett a felhasználók és az aktivitások száma nagyságrendileg ugyanoda, ahol korábban volt, tehát belterjes minidühöngővé minősült vissza az oldal.

Ugyanez történt a Rumble nevű „republikánus ellen-YouTube-bal” is. Trump Twitter-tiltása után hatalmas volt a felívelés, majd vissza a semmibe ott is. Az egyik „ellen-Facebook”, a MeWe is sok jobboldali kiberárvát szívott föl átmenetileg, de ott is megszűnt a varázs hamar.

Az érdeklődés mindhárom említett platform iránt szinte teljesen azonos módon változott az elmúlt három hónapban, valahogy így:

De miért van ez?

Bő 70 milliós szavazótáborról és 90 millió Twitter-követőről beszélünk Donald Trump esetében, hogyhogy nem képesek ennyien felfuttatni egy alternatív közösségi platformot?

A Politico vezető médiaelemzőjének megfejtése erre az, hogy a Facebook lényege a sokszínűség és a vita, ettől élő és izgalmas. Személyi kultuszok építgetésére az efféle interaktív közegek egyszerűen nem alkalmasak. Az agitációnak ráadásul egy zárt elkötelezetti körön belül se értelme, se praktikus haszna nincsen, hiszen mindenki, aki csatlakozott, már eleve meg van győz(őd)ve kábé mindenről, amit posztolni tudnának számára.

A Politico friss elemzése arra is rámutat, hogy még magának a Google-nak sem sikerült trónfosztania a Facebookot (Google Buzz, Google+, stb.), pedig beláthatatlan erőforrásai vannak – mind anyagi, mind technológiai értelemben.

Az árnyéknyilvánosság nyűgjei

Más informatikai szakértők szerint is komoly gyakorlati kihívásokkal kell majd szembenéznie Donald Trump tervezett közösségi oldalának, és nem elsősorban a kamuprofilos trollokra vagy az oldalfeltöréses támadásokra utalnak.

Felhúzni a kereteket csupán hetek kérdése (már ha ért hozzá az ember), ám működtetni már annál bonyodalmasabb lesz az oldalt, ezt állítják.

• Ha minden az alkotók álmai szerint alakul, és rövid idő alatt milliók lepik majd el az oldalt, biztosítani kell azt a stabil technikai hátteret, amely ezt az adatmennyiséget kezelni képes. Márpedig ilyen infrastruktúrát leginkább a Google, a Microsoft és az Amazon felhőszolgáltatásai tudnak nyújtani. Ha ezeket – a politikai befolyásolási kísérletektől félve – megkerülnék, bármikor összeomolhat az oldal.
• Ha viszont a nagy felhőszolgáltatók valamelyikét választják, akkor az bármikor lekapcsolhatja a platformot, ha a működési irányelveivel ellentétesnek találja azt. (Ahogy történt a már említett Parlerrel idén januárban.)
• Nyilván lesz telefonos applikáció is, amelyet a Google vagy az Apple alkalmazásboltjain keresztül lehet majd letölteni. Az irányelvek megsértésére hivatkozva ők is bármikor kivehetik a letölthető alkalmazások listájából a ma még csak készülő, Trump-féle ellen-Facebookot.