Éjjel nem lát a hadsereg

A bizottság tagjai tájékoztatót hallgattak meg a Magyar Honvédség közelmúltban végrehajtott gyakorlatairól, amelyek közül leginkább az október 9-i Mistral-éleslövészet váltott ki vitát.

Havril András altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese arról számolt be, hogy a Honvédelmi Minisztériumban még nem fejeződött be az a vizsgálat, amely a legutóbbi Mistral-éleslövészet kapcsán indítottak. A Drégelypalánkon megtartott gyakorlaton kilőtt három rakéta közül az egyik a cél elérése előtt felrobbant, egy másik kilövése pedig csak másodszorra sikerült.

A Mistral légvédelmi rakéta A mindössze 20 kilogrammos, francia gyártámányú Mistral rakéták 5 kilométeres hatótávolsággal rendelkeznek, indítás után teljesen önállóan találják meg a célt infravörös érzékelőjük segítségével. A rakétát 3 kilogrammos robbanófejjel szerelték fel, indítása az Atlas berendezésről történik, amely gépjárműre vagy a földre telepíthető. "Laboratóriumi" körülmények között eddig több mint 600 példányt használtak fel gyakorlatok során, és a rendszer 92 százalékos hatékonyságot ért el. Harchelyzetben ugyanakkor - a szélsőséges időjárási környezetnek számító indiai-pakisztáni határon - a francia rakéták eredménytelennek bizonyultak. A Magyarországon használt Mistral-konfiguráció nem tartalmazza az eredeti rendszer összes berendezését.

A vizsgálat eddigi megállapításai szerint feltehetően hajtóműhiba miatt robbanhatott fel a rakéta a cél megsemmisítése előtt, a kilövés pedig az indítószerkezet tápegységének meghibásodása miatt nem sikerült elsőre. Eddig összesen 16 rakétát lőtt ki a honvédség, ebből összesen három nem talált célba.

A honvédelmi miniszter nemrégiben arról számolt be, hogy az elsődleges vizsgálatok szerint egy madárrajba ütközött, s ezért robbant fel korábban a rakéta.

Az ellenzék átfogó vizsgálatot szorgalmaz

Simicskó István, a testület fideszes alelnöke és Karsai Péter MDF-es képviselő is úgy vélekedett, hogy mindenképpen ki kell vizsgálni a Mistral-rakétarendszer használatának tapasztalatait és utaltak arra, hogy a Horn-kormány ideje alatt végrehajtott beszerzés során "nem volt minden rendben". Keleti György, a testület MSZP-s elnöke közölte, az albizottság vizsgálata akár a beszerzés megvalósulásának körülményeire is kiterjedhet.

A haditechnikai albizottság először azt fogja megvitatni, hogy képes-e objektív vizsgálatot folytatni a Mistral-ügyben, ugyanis többen úgy vélekedtek a testületben, hogy a haditechnikai szakértők között is lehetnek olyanok, akik pártok vagy különböző fegyverrendszerek elkötelezettjei.

Éjjel nem látnak

Havril András a Szablya elnevezésű éleslövészettel egybekötött harcászati gyakorlat tapasztalatairól szólva elmondta, hogy az elmúlt egy év során nagyon sokat fejlődött az együttműködés a hadsereg szárazföldi alakulatai és a légierő között. A közelmúltban megtartott éjszaki lövészet során azonban kiderült, hogy a honvédségnél rendszeresített éjjellátó eszközök nem felelnek meg a mai követelményeknek. Megállapították, hogy a hadsereg az elmúlt évek során elhanyagolta az éjszakai gyakorlatoztatást, ezért erre a jövőben komoly figyelmet szeretnének majd fordítani. Havril András szerint a hadsereg éjjellátó eszközeit fejleszteni kell.

Nagy Testvérrel nem jó?

A testület ülésén felszólaló képviselők közül többen úgy vélekedtek: nem biztos, hogy jó "imázsépítés" a Magyar Honvédségnek az, hogy katonái a tv2 Big Brother című valóságshow-jában több napon keresztül szerepelnek.

Iváncsik Imre, a szaktárca politikai államtitkára közölte, hogy "házon belül" sem egységes a megítélése a hadsereg Big Brotherben való szereplésének. Mint mondta, személy szerint neki sem tetszik ez a fajta szereplés, arról pedig nem tudott tájékoztatást adni, hogy ez pénzbe kerül-e a hadseregnek. Havril András közölte, hogy a szereplésre a Honvéd Vezérkar parancsnoka adott engedélyt.

Az Index információi szerint a honvédelmi tárcának hozzávetőlegesen egymillió forintjába kerül, hogy a Big Brother egy héten át népszerűsíti a honvédséget. Pontos összeget azonban se a honvédelmi tárca, sem pedig a produkció főszerkesztője nem közölt.

Ki lövetné le a terroristák gépét?

Iváncsik Imre kérdésre válaszolva arról is beszámolt, hogy a Honvédelmi Minisztérium tavaszra tervezi előkészíteni azt az alkotmánymódosítást, amely kapcsolatos a hadsereg csapatmozgásainak engedélyezésével, illetve azzal is, hogy ki adhatna tűzparancsot egy terroristák által eltérített repülőgép esetleges lelövésére. Jelenleg ez utóbbit semmilyen jogszabály nem rögzíti.