Civil részgyőzelem az atomtitkokon kotló hivatal felett

Hatályon kívül helyezte csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla az "atomperben" első fokon hozott áprilisi ítéletet. Az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága ellen 2004. szeptemberében nyújtott be keresetet nyolc társadalmi szervezet, a felperesek (az Energia Klub, a Társaság A Szabadságjogokért, a Védegylet, a Greenpeace, a Reflex, az E-misszió, a Habeas Corpus Munkacsoport, és a Zöld Fiatalok) ugyanis sérelmezték, hogy a hivatal nem adta ki a 2003. tavaszán történt üzemzavar miatt leállított paksi kettes blokk újraindítására irányuló engedélykérelem mellékleteit. A civilek szerint a kért dokumentumok közérdekű, környezeti információkat, adatokat tartalmaznak, amik megismeréséhez joga van mindenkinek.

Nyilvánosságkorlátozás

Első fokon elvesztették a pert a felperesek. A Fővárosi Bíróság 2005 áprilisában hozott ítéletében megállapította, hogy az Atomenergia Hivatalnak nem kell kiadnia a kért adatokat, mivel azok egyfelől döntés-előkészítéssel összefüggő adatnak minősülnek, így nyilvánosságra hozataluk nem kötelező. Az ítélet ellen fellebbeztek a felperes társadalmi szervezetek.

A per másodfokú tárgyalásán Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője (aki a civilek jogi képviselője), kifejtette, hogy a hazai hivatalok által gyakorta alkalmazott automatikus nyilvánosságkorlátozás nem terjedhet ki a kérdéses tanulmányokra, hatásvizsgálatokra, szakhatósági véleményekre. Ezt többek között a hazánkban 2001-ben törvénybe iktatott Aarhusi Egyezmény (a polgárok közérdekű információval való ellátásáról), illetve egy 2004-es alkotmánybírósági állásfoglalás alapján állította Schiffer. Az alperes jogi képviselője nem akart érdemben nyilatkozni a per tárgyáról.

Igenis közérdekű adatok

A Fővárosi Ítélőtábla bírói tanácsa végül úgy határozott, hogy hatályon kívül helyezik az elsőfokú ítéletet, és egyben új eljárás lefolytatására utasították a Fővárosi Bíróságot. Az ítélőtábla azért dobta vissza az ügyet, mert a Fővárosi Bíróság nem vizsgálta meg azt az alperesi védekezést, ami szerint a civilek által kért adatok üzleti titkok, illetve hogy a dokumentumok szerzői jogi védelem alá esnek. Ennek bizonyítása azonban az új eljárásban az alperes, az Országos Atomenergia Hivatal feladata lesz, állt a másodfokú határozat indoklásában.

Az ítélőtábla a határozatában kimondta, hogy a civilek által kért információk nem döntéselőkészítő adatok voltak, és hogy az alperes egyértelműen állami feladatot ellátó szerv, ezért az általuk kezelt adatok az elsőfokú döntéssel ellentétben igenis közérdekű adatoknak számítanak. A határozatot precedens értékűnek tartó Schiffer szerint ez a lényegi része a másodfokú döntésnek. "A hatóságok ugyanis eddig előszeretettel hivatkoztak arra, hogy a civilek által kért információk döntéselőkészítő adatok, és ezért nem hozhatók nyilvánosságra" - mondta el az Indexnek a tárgyalás befejeztével a TASZ ügyvivője, aki az információ szabadságához való alkotmányos jog győzelmeként is értékelte a történteket.

A pernek természetesen ezzel nincs vége, azonban az új eljárásban már az alperesnek lesz nehezebb dolga, vélte Schiffer. Szerinte azt, hogy üzleti titoknak számítanak a kért adatok igen nehéz lesz bebizonytani, hiszen "puszta mérési eredmények miféle üzleti titkot képezhetnek, miféle piaci hátránya származhat nyilvánosságra hozatalukból az érintetteknek?"

Érdemi vita

A civilek egyébként egy második fronton is megütköznek az Atomenergia Hivatallal, a jövő héten kezdődik ugyanis a Fővárosi Bíróságon egy újabb per, amiben a paksi kettes blokk sérült fűtőelemeinek kiemelésével kapcsolatos dokumentumok, hatósági engedélyek nyilvánosságra hozataláért szállnak síkra.

A társadalmi szervezetek azt kifogásolják, hogy a kormányzat úgy hoz döntést a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbításáról, hogy az adatok elhallgatásával, a szakhatósági vélemények visszatartásával nem adnak lehetőséget a civileknek, hogy ezek ismeretében érdemi vitába bocsátkozzanak, magyarázta a civil törekvés lényegét Schiffer.