Gyurcsány Ferenc szélesen gesztikuláló, szenvedélyes ember

Tényleg ideggyenge a főnökük?

Daróczi Dávid: Gyurcsány Ferenc lendületes, szélesen gesztikuláló, szenvedélyes ember. Ez az a szenvedély, ami a politikában is hajtja, és ami áthatja őt. Az pedig politikai hangulatkeltés, amit a Fidesz ebben az ügyben folytat. Tipikusan abba a fideszes kommunikációba illik, hogy személyében rágalmazó állításokkal próbál operálni szakmai viták helyett.

Tehát nem ideggyenge?

[rázzák a fejüket]

De hogy jön a miniszterelnök ahhoz, hogy a nyilvánosan kritizálja a volt kormányfőt csak azért, mert könyvet merészelt írni? Gyurcsány Ferenc is írt könyvet, és a Fidesz nem azt vitatta, hogy van-e joga ehhez, hanem, hogy mi volt annak a tartalma.

Budai Bernadett: A jelen esetben az a probléma, hogy Orbán Viktor aktív politikusként tette ezt. Ráadásul ha valaki ír egy könyvet, abban rengeteg munka, gondolat van, azokat máskor nem közli az ember. Egészen más kiadni a politikusként elmondott beszédeimet, amivel a politikai hasznot egyszer már learattam, és most learatom az anyagi hasznát is. Itt én különbséget érzek.

De Orbán Viktor sem szokott arról beszélni, hogy a miniszterelnök sok pénzt keres üzletemberként.

DD: Dehogynem szokott. Elég csak a Magyar Vizslára gondolni, amiben Gyurcsány Ferencet és Kóka Jánost támadták, és arra próbáltak meg rájátszani, hogy az országban a szegény emberek körében a gazdag emberek irányába ellenérzések vannak. Ez érzelmi politizálás, ami a Fidesz politikáját az elmúlt években jellemzi. Szakmai viták helyett az elmúlt években ilyen típusú viták zajlanak.

És Gyurcsány Ferenc most felvette a kesztyűt?

DD: Gyurcsány Ferenc adott egy interjút, és az egyik kérdésre válaszolva azt mondta, hogy szem- és gyomorforgatónak tartja, ha egy aktív politikus beszédeinek a kiadásából bevételre tesz szert.

Miért nem akkor jött ezzel elő, amikor Áder János valóban a napirend előtti felszólalásait adta ki könyvben?

DD: Most adta az interjút, most került ez szóba.

Miért kell Horn Gyulát kitüntetni?

BB: Egyfelől van egy apropó, nevezetesen Horn Gyula születésnapja. másfelől a volt kormányfőnek számos olyan politikusi érdeme van, ami miatt indokolt lehet egy ilyen kitüntetés. Elég a nemzetközi megítélésére, a demokratikus békés átmenetben való szerepvállalására gondolni.

De egy elég megosztó személyiség.

DD: Szakítsuk ki a belpolitikai csatározásokból ezt a helyzetet, nézzük meg, hogyan gondolkodnak Horn Gyuláról külföldön.

Külföldön ki is tüntethetik, ki is tüntetik.

DD: Lehet, hogy ez egy objektívebb mércének tekinthető ebből a szempontból, mert a napi csatározások nem terhelik a róla kialakított képet. Abban gondolom nincs vita, hogy külföldön elismert politikusként tartják számon Horn Gyulát.

De itthon sokan érezhetik azt, hogy ez egy újabb kísérlet a már meglévő árkok elmélyítésére.

DD: Az a kérdés, hogy megérdemli-e, vagy nem. A kormány politikáját sem az vezérli, hogy népszerű vagy népszerűtlen döntéseket hoznak.

Medgyessy Péternek is lesz szülinapja. Ő is kap kitüntetést?

DD: Gyurcsány Ferenc joga javaslatot tenni.

Batiz Andrásnak (aki Daróczi unokatesvérének a férje) milyen köze van a kormányzati kommunikációhoz?

DD: Miután András elment a MEH-ből, saját tanácsadó céget alapított, és világcégeknek ad tanácsokat. Hihetetlen luxus lenne, ha a kormány nem próbálná meg az ő szaktudását felhasználni. A Miniszterelnöki Hivatal több vezetőjének segít abban, hogy hogyan kell nyilatkozni. Természetesen szerződések alapján.

Nem lehettek túl sikeresek ezek a kurzusok mondjuk Szilvásy György esetében.

DD: Nem értem a kérdést. Az a kérdés, hogy kiket tréningez, és kiket nem?

Feltehetjük ezt is. Szilvásy Györgyöt felkészítette?

DD: Batiz Andrást és Szilvásy Györgyöt kell erről megkérdezni.

Ha Batiz Szilvásyt is tréningezi, akkor vagy ő csinál valamit rosszul, vagy az alany.

[mindketten csöndben vannak]

Politikai elemzőként mit gondol a kormányátalakításról?

BB: Megtettem egy lépést, innentől kezdve amit politikai elemzőként gondolnék, azt megtartom magamnak, illetve a miniszterelnöki csapatnak. Korábban voltak kritikai megjegyzéseim a kormány felé, ezt nem tagadhatom, és most az volt a miniszterelnök kérése, hogy ezt a kritikai hangvételt őrizzem meg, de értelemszerűen ne a nyilvánosság felé. Én ehhez tartanám magam.

Azt jól éreztük a válaszból, hogy valamilyen kritikai észrevétele mégiscsak volt?

BB: Ebből nem ez olvasható ki. Csak annyit mondtam általánosságban, hogy ha elolvassák a korábbi mondataimat, akkor ott találhatnak kritikai hangokat.

A Blikk szerint Havas Henrik fedezte fel.

BB: Én is olvastam ezt. Valóban volt egy tévényilatkozat azután, hogy a kiválasztott jelöltből [Demcsák Zsuzsa] nem lett kormányszóvivő. Ott én egy karakterről beszéltem: a fiatal, huszonéves nő karakteréről. Most, három hónappal később azért beszélgettem vele [Havas Henrikkel] még egyszer, mert tudtam, hogy magas labdát adtam, amit ő le fog csapni.

Azt is mondta, hogy azért nem lenne kormányszóvivő, mert 20-30 évesen nincs meg az a politikai tudás, ami ehhez kell.

BB: Igen, ezzel a Mokkában is szembesítettek. Ezért mondom, hogy óriási labdát adtam, és ott is azt mondtam, azt tartom a legnagyobb kihívásnak, hogy óriási tárgyi tudás kell ahhoz, hogy az ember ne fusson bele olyan kérdésekbe, amikre nem tudja a választ. Mert ez nem megengedhető. Tudni kell a választ. Számtalan reformfolyamatban indult el a munka, ezzel tartani kell a lépést, de közben pótolni valóm is van.

A koromból adódóan a huszonévesek átlagos szaktudásával rendelkezem. A felkérés elfogadásába döntő szempont volt, hogy kettős szóvivőség lesz, ami megosztott munkát jelent. Ha mondjuk hétfőn és kedden Dávid állja a sarat, én felkészülhetek. Ebben a munkamegosztásban úgy gondoltam, hogy be tudom hozni a lemaradást, fel tudom szívni azt a tudást, ami, lássuk be, egy huszonévesnek nincs meg.

DD: Ez egy csapat lesz. Fontosnak tartottuk, hogy együtt dolgozzunk. Egymást segítjük, amiben tudjuk.

Volt olyan ismerősük, aki nem örült annak, hogy elvállalta a szóvivőséget?

BB: Szakmai szempontból nem. Olyan volt, aki féltett, vagy az időhiány miatt aggódott.

DD: Az édesanyám például zokogott, annyira féltett, hogy mi fog történni.

Mindketten járnak kormányülésre?

DD: Persze.

Ön az első olyan cigány származású politikus, aki nem roma ügyekkel foglalkozik. Mit gondol a romaügyi kormánytisztségviselők eddigi munkájáról? Volt hasznuk?

DD: Az átlagos újságolvasónál jobban beleláttam ebbe. Ez egy olyan hatalmas és összetett probléma, hogy az eddiginél sokkal nagyobb lépések is aprónak tűnnének. Nagyságrendekkel nagyobb pénzekből is csak kis eredményt lehet elérni. Fellépni az oktatási szegregáció ellen, átalakítani a családtámogatást úgy, hogy a szegény embereknek segítsen, vagy az egyensúlyjavító intézkedéseknél a tehetősebbeket terhelni, ez az irány jó, ez segít ennek a problémának a megoldásában is.

De ezek nem kifejezetten a romáknak szóló támogatások, kedvezmények.

DD: Vegyes érzelmeim vannak azzal kapcsolatban, hogy mennyire jó a pozitív diszkrimináció intézménye. Vannak olyan ügyek, amelyekben van létjogosultsága ennek, máshol nincs. A saját életemből azt tanultam meg, hogy nagyon sok munkára van szükség. Nagyon sokat számít, hogy az ember szülei mit tesznek hozzá, nagy szerencse kell, hogy egy olyan iskolába kerüljön az ember, ahol felfigyelnek rá. De az az egyik legfontosabb, hogy bekerül-e az ember egy olyan közegbe, iskolába mondjuk, ahol nem számít a társainak, hogy valaki cigány-e vagy nem. Nekem hihetetlen szerencsém volt. Az iskolában és itt, a MEH-ben sem éreztem soha, hogy bármilyen szempontból másként kezelnének.

Volt nálunk nemrég egy szavazás arról, hogy megszavaznának-e az emberek ilyen vagy olyan kisebbséghez tartozó embereket miniszterelnöknek. Cigány származásút szeretnének a legkevésbé, és nem gondoljuk, hogy azért, mert az olvasóink szélsőségesen cigányellenesek lennének. Mit szól ehhez?

DD: Magyarországon élek, elég idős vagyok ahhoz, hogy ezek a dolgok ne lepjenek meg. Persze, rosszul esik. Kinevezésem utáni napon elindultak az ilyen támadások. Számítottam erre, de rosszul esik. Az embernek vállalnia kell ezt.

Mit gondolnak arról, hogy az MSZP-frakció az utóbbi időben többször is a kormány döntéseivel szemben szavazott?

BB: A két frakció közti vitás ügyek nem érintik a kormányt. De a kormány álláspontja ellen szavaztak.

DD: Mindig volt ilyen, mindig lesz ilyen.

Mikor lesz a következő kormányátalakítás?

DD: Amikor a miniszterelnök úgy dönt.

Hivatalosan ilyen sosincs.

DD: Csak a miniszterelnököt tudom idézni: ilyen most nincs napirenden.

Ki a kedvenc miniszterük?

BB: Nincs ilyen. Nyilván lesz olyan, akivel könnyen tudok majd együttműködni.

DD: Felsorolhatom az egész kormányt. De, hogy ne kerüljem meg a kérdést, Gráf Józsefet az átlagnál is jobban tisztelem.

Ki a kedvenc ellenzéki politikusuk?

[zavartan gondolkodnak] BB: Az ELTE ÁJK-n több olyan tanárom is volt, aki most politikus az egyik vagy a másik oldalon. Az ellenzék padsoraiból több embert is tanárként ismerek, és így ítélem meg őket.

Értjük. Akkor ki a kedvenc ellenzéki tanára?

BB: Nagyon kedvelem Navracsics Tibort.

DD: Nem jó a kedvenc szó a kérdésben.

Jó. Akkor ki a legszimpatikusabb, vagy legkevésbé ellenszenves?

DD: Én is azt mondom, hogy Navracsics Tibor szakmai munkája nagyon erős. Olvastam azt az írását, ami a Fidesz-kongresszusra készült. Abban a vitairatban egy teljesen normális politikai program csírái vannak. Olyan kérdésekben, amikben a parlamentben és a napi politikai csatározásokban látszólag hatalmas a szembenállás a két nagy párt között, de valójában szakmai szinten alapvetően egyetértés van. Mondok egy példát. Magántőke az egészségügyben. Ebben a dokumentumban ez kőkeményen benne van.

Az a hír terjed, hogy Daróczi Dávid tb-t csalt a Magyar Televíziónál.

DD: Ez hazugság. Amikor az MTV-nél dolgoztam, szakmai vita volt a Híradó akkori vezetője [Nika György] és köztem. Az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy bár írásos engedélyem volt a tévé akkori elnökétől arra, hogy párhuzamosan dolgozhassak a Magyar Hírlapban és az MTV-ben, a Híradó vezetője erről nem tudott, és szóvá tette, hogy miközben én beteget jelentettem a Híradóban, a Magyar Hírlap - amelynek rovatvezetője lettem - egyik sajtótájékoztatóján megjelentem. Nem vettem ki betegszabadságot, nem kaptam táppénzt, ez kétségtelenül kiváló alkalom volt arra, hogy az akkori főszerkesztő választás elé állítson. Én a Magyar Hírlapot választottam.

Lendvai Ildikó vagy Lamperth Mónika?

DD: [némi gondolkodás után] Lendvai Ildikó. [BB nem tud válaszoni]

Fodor vagy Kóka?

DD: Személyes okok miatt Fodor.

BB: Egyiket ismerem, másikat nem. Fodor Gábor.

Sör vagy bor?

Mindketten: bor

Balaton vagy Horvátország?

BB: Balaton.

DD Horvátország

Hideg vagy meleg?

Mindketten: meleg.

Cseresznye vagy meggy?

DD: egyik sem.

BB: cseresznye.

Barátok közt vagy Jóban rosszan?

BB: nagyon régen láttam ezeket.

Mikor kezdenek el blogolni?

[rázzák a fejüket]

Miről írt utoljára Gyurcsány a blogjában? (az interjú csütörtökön délben készült)

[nagyon hosszan gondolkodnak]

Lehet passzolni is!

[újabb gondolkodás után] DD: passz.

Hova utazik nyaralni a miniszterelnök? (erről is a blogjában írt)

DD [mintha papírról olvasná]: a miniszterelnök előbb a Balatonra utazik a családjával nyaralni, majd Németországba utazik, és csakúgy mit tavaly Hollandiában, csatornahajókázáson fognak részt venni.

Fradi vagy Felcsút?

DD: Nem szeretem a focit. És egyébként nem is értek hozzá.

BB [széttárja a kezét]