Törvénybe fogalmazták a több biztosítós rendszert

Bár arról egyelőre semmilyen döntés nem születetett, hogy a jövőben több, piaci alapon működő egészségbiztosító legyen Magyarországon, az Index birtokába került dokumentum szerint már el is készült egy, a több biztosítós modellről szóló törvénytervezet.

Ez azért is érdekes, mert Gyurcsány Ferenc kormányfő január 26-án még azt hangsúlyozta : nem az a kérdés, hogy egy vagy több biztosító legyen az egészségügyben, hanem az, mi jó a betegeknek. Egy ebben a témában tartott januári konferencián az derült ki: több érv szól mindkét rendszer mellett, de azt nem lehet állítani, hogy a magánbiztosítók megjelenése egyértelműen javítana az ellátáson vagy a lakosság egészségi állapotán.

Szakértői anyagok

Szocialista körök a Napi Gazdaság szerint meglepetéssel vették tudomásul, hogy a több biztosítós modellt körülíró tervezet már el is készült. A lap szerint a szocialisták felzúdulására kezdte csak el az Egészségügyi Minisztérium jogi osztálya kidolgozni azt a változatot is, amely az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megreformálása mellett az eddigi egybiztosítós rendszer fenntartását írja le. Mi ahhoz tartjuk magunkat, amit a kormányfő mondott: áprilisig készüljenek szakértői anyagok, legyen döntés, s ezek alapján szülessen meg a törvény tervezete - mondta az Index kérdésére Vojnik Mária, az országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista tagja, aki nem ismeri a lapunk birtokában lévő tervezetet.

A minisztérium olyan szakmai anyagokat készít, amelyek a különböző lehetőségek előnyeit és hátrányait elemzik, de egyelőre nincs szó jogszabály előkészítésről, hiszen döntés sem született, mondták az Indexnek az Egészségügyi Minisztériumnál. A tárcánál 6 munkacsoportban vizsgálják a biztosítói modellváltás makrogazdasági, nemzetközi összefüggéseit, valamint a szabályozással, a humán erőforrással, a fogyasztói jogokkal, a kötelező egészségbiztosítással és a kommunikációval kapcsolatos kérdéseket, közölték.

Az SZDSZ korábban egyértelművé tette: az egészségügy helyzetének javítására az eddigi egyeduralkodó, állami Országos Egészségbiztosítási Pénztár helyett a több, piaci alapon működő egészségbiztosítót látja a megoldásnak. Kuncze Gábor SZDSZ elnök tavaly azt mondta: ez az SZDSZ határozott álláspontja, s a kormányon belüli illetve a koalíciós tárgyalásokon is ezt fogja képviselni. Molnár Lajos korábban arra utalt: megfontolás tárgyává tenné, hogy egy a felfogásával ellentétes rendszer kialakításában vegyen részt.

Törvénytervezetnek néz ki

Minisztériumi forrásokból úgy értesültünk, hogy az SZDSZ már a több biztosítós rendszert felvázoló választási programjához elkészített egy normaszöveget. Mint informátorunk fogalmazott: különböző variációk készülnek, meg kell nézni ugyanis azt, hogyan foglalhatók össze az elképzelések egy jogszabály szövegében. Ezek folyamatosan módosulnak, fejlődnek, de szó sincs előre eldöntött dolgokról, mondta az informátor.

Az Index birtokában lévő dokumentum egyértelműen törvénytervezetnek néz ki. A szöveg leírja, hogy egészségbiztosítót legalább 200 milliós jegyzett tőkével lehetne alapítani, amelyen belül 70 százaléknak pénzbeli hozzájárulásnak kell lennie. Az eddigi Országos Egészségbiztosítási Pénztár kizárólagos állami tulajdonban maradna Országos Egészségbiztosítási Zrt. néven.

Meghatározzák az összeférhetetlenségi szabályokat is. Ezek szerint egészségbiztosítóban nem szerezhet jelentős befolyást más egészségbiztosító képviselője, gyógyszer, orvosi műszer, gyógyászati segédeszköz forgalmazója vagy gyártója.

Mire fordíthatják a pénzt?

A törvénytervezet leszögezi, hogy az egészségbiztosítók nem válogathatnak az ügyfelek között, kor, egészségi állapot, nem vagy más szempontok alapján (egy biztosítónak értelemszerűen a legjobban a fiatal, egészséges ügyfelek érik meg, hiszen esetükben alacsonyak a kiadások). Az állam garanciát vállalna arra, hogy egy biztosító megszűnése, felszámolása esetén a betegeket átvegye az Országos Egészségbiztosító Zrt.

A magánbiztosítók olyan kórházzal vagy más egészségügyi szolgáltatóval köthetne szerződést, amelyet nem terhel 60 napnál régebben esedékes köztartozás. A biztosító akkor fizeti ki a kórháznak az ellátás költségét, ha az betartotta a betegút szervezési rendet, és a jogszabályoknak megfelelően működött – tartalmazza a dokumentum.

Szabályokat fogalmaz meg a jogszabálytervezet arra is, mit tehetnek a magánbiztosítók, ha megtakarítást érnek el (azaz ügyfeleik ellátását kevesebb pénzből hozzák ki, mint amennyit a befizetett járulékokból fejkvótaszerűen kapnak). Ennek felét az Országos Kiegyenlítő Kasszába kell átutalniuk, amelyből országosan fedezhető az orvosi ellátás költsége. A biztosítóknak az éves megtakarítások 15 százalékát egészségfejlesztésre kell fordítaniuk, további 15 százalékot a velük szerződött kórházak fejlesztésére. A fennmaradó pénzt működésük 3. évétől szabadon felhasználhatnák, áll a tervezetben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!