Eufrozina, Kende
4 °C
15 °C

Több-biztosítós modellre épül az OEP-reform terve

2007.02.23. 08:18
Az egészségbiztosítókról szóló, már elkészült jogszabálytervezet a több-biztosítós modellre épül, miközben a kormány azt kommunikálta, hogy az ügyben még nem született döntés. Az előkészületekből így kihagyták az OEP-et. A minisztérium belekezdett az egy biztosítós szisztéma kidolgozásába is.

Az MSZP-frakció felháborodottan fogadta az egészségbiztosítókról szóló új jogszabály már elkészült tervezetét, tudta meg a Napi Gazdaság. Ebben ugyanis egyértelműen a több-biztosítós modellt fektetik le, miközben a kormányzat azt hangsúlyozza, a kérdésben még nincs döntés.

Az OEP kimaradt az egyeztetésből

A felzúdulás a lap információi szerint elegendő volt ahhoz, hogy az Egészségügyi Minisztérium jogi osztálya az alternatív (egy biztosítós) szisztéma kidolgozásába is belekezdjen. Ez tulajdonképpen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) átfogó reformját jelentené. Kérdés persze, hogy annál a megoldásnál egyeztetnek-e az OEP szakértőivel, a már elkészült jogszabálytervezet megfogalmazásakor ugyanis – a korábbi ígéretekkel ellentétben – sem a biztosítók, sem pedig az egészségpénztárak szempontjait nem vették figyelembe.

Az egészségbiztosítókról szóló, a lap birtokába került törvényjavaslat leszögezi, a hatálybelépést követő 36 hónapon belül a biztosítók kötelesek megszüntetni egészségbiztosítási termékeik forgalmazását, és egészségpénztári termékeket is csak az új társaságok forgalmazhatnának. A jogszabály így bizonyos vonatkozásban nemhogy élénkítené, hanem még csökkentené is a versenyt. Az új rendszerben ugyanis ennek megfelelően egy-egy piaci szereplő kezében lenne az alap-, a prevenciós és az (előbbieknél jóval profitábilisabb) önkéntes biztosítási terület.

Nem háríthatják át a felelősséget

Persze a szakemberek szerint így sem valószínű, hogy a javaslatban foglaltak alapján bárki is rohanna egészségbiztosítót alapítani. Az érdeklődőket elgondolkodtathatja például, hogy az állam nem rájuk akarja-e verni a tb-kassza hiányát. A tervezet negyedik paragrafusa ugyanis (meglehetősen nyakatekerten) úgy fogalmaz: „az egészségbiztosító tevékenysége nem irányulhat felelősségének áthárítására, illetőleg olyan helyzet előidézésére, amelyben társadalmi kockázatközösségi alapú működési garanciák érvényesítésének van helye".

Az állampolgárok számára persze megnyugtató, hogy az egészségbiztosító felszámolása esetén ügyfeleinek ellátására az állam garanciát vállal – róluk az OEP zártkörűen működő részvénytársaságként gondoskodik. A piacra lépést fontolgatóknak viszont valószínűleg nem vonzó kilátás, hogy a minimálisan 650 millió forintban meghatározott szavatolótőkéjüket akár teljes egészében elveszthetik. Ismét idézve a tervezetből (39. paragrafus): a szavatoló tőke ... arra szolgál, hogy az egészségbiztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre az átutalt fejkvóta összege és a beszedett önkéntes egészségbiztosítási díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet.