Megfizettetik az állammal a politikai kockázatot a biztosítók

- Alelnök úr, visszacsinálja?

- Igen.

- Igen?

- Igen.

- Hogyan?

- Ez egy bonyolult és nehéz kérdés. Magam sem tudom erre a választ. De az, hogy ez a szándékunk, hogy a kasszakulcs, az egészségbiztosítási kassza kulcsa ez a közösség ellenőrzése alatt maradjon. Az egy határozott célunk.

Ez a beszélgetés Baló György a Szólás szabadsága című műsor vezetője és Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke között zajlott le vasárnap. A Fidesz elnöke egyértelművé tette, kormányra kerülésük esetén visszacsinálják a több-biztosítós rendszert. „Az, hogy az adó módjára beszedett járadékok fölhasználásában, profitorientált biztosítók ne vegyenek részt, ez a Fidesz vonala, ha úgy tetszik”, mondta Pokorni Zoltán.

Ezen egyértelmű nyilatkozat után a kormánynak számolnia kell azzal, hogy a biztosítók erősen mérlegelik, hajlandóak lesznek-e egyáltalán szerepet vállalni az állammal közösen megalapítandó egészségbiztosítókban.

Világos beszéd

„Eddig bizonytalan helyzet volt, ez azonban világos üzenet, amely kalkulálható kockázatot jelent - ezt a biztosítók beárazzák a szerződésükbe”, mondta az Indexnek Bartók János, az Aviva Életbiztosító Zrt. vezérigazgatója.

Bartók János úgy vélte, nehéz olyan jogi formát, szerződést találni, amely megvédené a magánbiztosítókat egy politikai változtatástól. Hasonló volt a helyzet a magánnyugdíjpénztáraknál, amelyeknél az állam korábban módosította a feltételeket. Ilyen helyzetben a biztosítók egy dolgot tehetnek, alkalmazkodnak a változó feltételekhez.

Mit jelent a beárazás? Az eddigi információk szerint ez – legalábbis kezdetben – nem azt jelenti majd, hogy a magasabb kockázati költségeket, az elmaradt hasznot az ügyfelekre hárítják. Az átállásnál az állampolgár sok változást nem vesz majd észre: szerződik egy új biztosítóval, járulékát azonban ugyanúgy fizeti, ugyanúgy vonják le, mint eddig.

Az egészségügyi tárca az Index kérdésére cáfolta, hogy az állam bármilyen módon garantált nyereséget ajánlott volna a biztosítóknak. A múlt heti tárgyaláson az hangzott el, hogy az állam minden feltételt megad és stabil rendszer épít ki a biztosítók működéséhez, elvégre az államhoz befolyt járulékok felhasználásáról és az ezekért cserébe elvárt szolgáltatásokról van szó.

"Tönkretenni leginkább úgy lehet a biztosítókat, ha az állam csökkenti az egészségbiztosítási járulékokat, s ezzel együtt elvárja, hogy magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtsanak egyre dráguló technikákkal", mondta egyik forrásunk.

Üzleti kockázatok

A menetrend szerint 2008-tól az egészségbiztosítás iránt érdeklődő magánbiztosítók aukción tehetnek ajánlatot az államnak arra, mennyi befektetést és milyen szolgáltatásokat vállalnak. A legjobb ajánlatokat tevőkkel az állam közös cégeket hoz létre, amelyekben a magánbiztosítók részesedése maximum 49 százalék lehet.

Amelyik biztosító megalakul, az el is kezdhet ügyfelekkel szerződni. Kalkulációk szerint a működéshez legalább 200 ezer ügyfélre lesz szükség. Itt számít igazán a verseny: aki előbb indul a piacon, nagyobb ügyfélkört szerezhet meg.

"Ma nem az az alapvető kérdés a biztosítóknak, hogy érdemes-e belevágni az egészségbiztosításba, sokkal inkább az, hogy hosszabb távon milyen kockázatot jelent kimaradni abból" - véli Bartók János. Az eddig megismert elképzelések szerint az egészségbiztosítási piacra 5-7 szereplő jut be a mostani 10-12 érdeklődő közül. A többiek tehát így akár 10-15 évig kimaradhatnak erről a területről.

A biztosítók nem az ügyfelek befizetéseiből gazdálkodnak majd, hanem az államhoz befolyt járulékokból kapnak fejkvótaszerűen pénzt: az idősebb, betegebb biztosítottak után többet, a fiatal, egészségesek után kevesebbet. A tervek szerint 2009. január 1-től megszűnik az OEP, és létrejön a nemzeti kockázatközösségi alap, amely a beszedett járulékok kezeléséért és a biztosítók fejpénzeinek kiosztásáért felel.

Sok munka lesz vele

Többen úgy vélik: a bizonytalanság miatt az állammal közös cégeket alapító biztosítók a választásokig visszatarthatják befektetéseiket. Az Aviva vezérigazgatója ezzel kapcsolatban azt mondta: egy biztosító létrehozása önmagában 10 milliárd forint körüli invesztíciót jelent, így nem lehet beszélni a befektetések visszatartásáról.

Politikailag az a nagy kérdés, megmutatkoznak-e az új egészségbiztosítási rendszer előnyei egyáltalán a következő választásig. Ezzel kapcsolatban egyik forrásunk azt mondta: „ebből a szempontból örülni kell annak, hogy a rendszer felállása után másfél évvel jönnek a választások, ilyen rövid idő alatt ugyanis a rendszer esetleges hibái sem lesznek láthatóak”.

A több-biztosítós rendszerről szóló törvényeket ősszel tervezik benyújtani az országgyűlésnek. Addig nagyon sok munka lesz. Az Egészségügyi Minisztériumban kiszámolták: 55 jogszabályt kell módosítani a rendszer bevezetéséhez. Új törvényt kell alkotni a biztosítókról és a nemzeti kockázati alapról. Emellett módosítani kell a polgári törvénykönyvet, sőt a büntető törvénykönyvet is, amelybe az egészségbiztosítási visszaéléseket is bele kell foglalni.