Joggal szedett pénzt a Havas-féle médiaiskola
További Belföld cikkek
- Szándékosan elgázoltak, majd megvertek egy futárt Budapesten
- Fotókon és videón, ahogy kimenekítik a Duna alatt rekedt metró utasait
- A Medián felmérése szerint a Tisza Párt már 11 százalékkal előzi a Fideszt
- Vádat emeltek az Orbán-beszéd alatt őrizetbe vett volt nyomozó ellen
- Több településen is veszélyessé vált a levegő minősége
Jogszerűen szedett fejlesztési hozzájárulást egykori hallgatójától a Szegedi Tudományegyetem Budapest Médiaintézete (BMI) az első fokon eljáró Szegedi Városi Bíróság hétfőn hozott ítélete szerint. Bálind Attila bíró az ítélet indoklásában kifejtette, hogy az államilag finanszírozott levelező tagozatú képzésen résztvevő felperes és az oktatási intézmény között nem jött létre szerződéses jogviszony, kapcsolatuk a felsőoktatási törvény alapján hallgatói jogviszonynak minősül.
A felperes keresetében a befizetett összeg és kamatai visszafizetését kérte, szerződés érvénytelenítésére hivatkozva. A bíróság azonban rámutatott, hogy az intézmény és a hallgató nem is kötött szerződést, és erre nem is voltak kötelesek, mivel a szerződéskötést előíró kormányrendelet csak a költségtérítéses képzésben résztvevő diákokra vonatkozott. Ettől függetlenül a bíróság érdemben vizsgálta a felperes keresetét.
Egyéb díjak
A hallgatóktól szedett díjakat és térítéseket a hallgató tanulmányai idején két kormányrendelet szabályozta, állapította meg a bíróság. Mindkét jogszabályban közös, hogy a felsőoktatási intézmény az államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatótól egyéb díjakat szedhet a képzési követelmények között nem szereplő szolgáltatások ellenértékeként.
Bálind Attila bíró és Szabó Imre dékán, az alperes ügyvédje a tandíjper ítélethirdetésén.
A bíróság szerint az egyetem bizonyította, hogy ilyen többletszolgáltatásokat nyújtott: a levelező képzésen résztvevő hallgatók oktatása emelt óraszámban folyt, bővített szakirány és tantárgy kínálatból választhattak és az intézmény a szegedi nappali tagozatos képzésénél magasabb technikai színvonalat biztosított. A bíróság ítélete szerint a felperes a felvételi tájékoztató és az intézmény közlése alapján tisztában lehetett azzal, milyen díjakat kell fizetnie képzése során.
Fellebbeznek
Kotroczó Béla, a felperes jogi képviselője az ítélethirdetést követően újságíróknak elmondta, fellebbeznek a bíróság döntése ellen, és azon se lepődne meg, ha a végső döntést a Legfelsőbb Bíróság hozná meg, egy felülvizsgálati eljárás keretében.
Az ügy 2005 nyarán kapott nyilvánosságot, akkor az oktatási jogok biztosa úgy nyilatkozott, hogy jogszabálysértő módon szednek félévente 80-90 ezer forint "fejlesztési hozzájárulást" az amúgy tandíjmentes képzésre járó hallgatóktól a Budapest Médiaintézetben. A Havas Henrik nevével fémjelzett intézményt működtető Szegedi Tudományegyetem másfél évvel ezelőtt is azzal érvelt, hogy az állami támogatás kevés, ezért a diákoknak hozzá kell járulniuk a gyakorlatokhoz használt fejlesztéséhez is.