Ritkán kerül büntetőbíró elé magántitoksértés

A magánbeszélgetés nyilvánosságra hozatala a magántitok megsértésének bűncselekményét valósíthatja meg, azonban ennek a büntető törvénykönyvi paragrafusnak szinte alig van bírói gyakorlata, mondta Tóth Mihály büntetőjogász azzal kapcsolatban, hogy a közelmúltban többször is titokban rögzített magánbeszélgetések kerültek nyilvánosságra.

"Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő" - idézte a törvényt a büntetőjogász. Hozzátette, hogy a bűncselekményt hivatalból nem, csak a sértett fél magánindítványára üldözik.

Ez a bűncselekmény csak szándékosan követhető el, azaz a tettesnek tisztában kell lennie azzal, hogy magántitoknak jutott a birtokába, továbbá azzal is, hogy azt alapos ok nélkül hozta nyilvánosságra, magyarázta.

Az utóbbi kérdés eldöntése bírói mérlegelés körébe tartozik, és az elkövető már akkor is mentesül a büntetőjogi felelősségre vonás alól, ha annyi megállapítható, hogy a cselekmény elkövetésekor joggal gondolhatta azt: alapos oka van a magántitok nyilvánosságra hozására. Ez lehet például valamiféle nyomós közérdek. Miután azonban ez a bűncselekmény rendkívül ritkán jut bírói szakba, évente alig egy-két ilyen ügy van, ezért kimunkált ítélkezési gyakorlatról nem beszélhetünk, fejtette ki a több évtizedes ügyészi gyakorlattal is rendelkező egyetemi tanár.

Arra a kérdésre, hogy tipikusan ki tekinthető olyan embernek, aki foglalkozása révén jut magántitok birtokába, Tóth Mihály az ügyvédeket, az orvosokat és az újságírókat említette példaként. Ugyanakkor, ha hivatalos személy ebben a minőségében eljárva sért magántitkot, azzal súlyosabb bűncselekményt valósít meg.

A szakember elmondta, a mások között folytatott beszélgetés tartalma csak a legritkább esetben kötelezhet egy harmadik magánszemélyt arra, hogy hatóságokhoz forduljon. A magyar törvények feljelentési kötelezettséget magánszemélyek számára kizárólag csak az állam elleni, vagy terrorcselekmények és emberrablás esetén írnak elő.

Természetesen egy magánbeszélgetés nyilvánosságra hozatala személyiségi jogokat, például jó hírnevet sérthet, akkor pedig polgári bíróság előtt követelhető a jogsértés megállapítása, a további jogsértéstől való eltiltás és elégtétel adása, tette hozzá Tóth Mihály.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!