Mire megépül a metró, talán kiderül, megérte-e megépíteni

Mivel a fővárosi önkormányzat nem árulja el, hogy valóban megér-e 485 milliárd forintot a 4-es metró, idén januárban a TASZ-szal közösen pert indítottunk, hogy a beruházás költséghaszon-elemzésének nyilvánosságra hozatalára a bíróság kötelezze a Demszky Gábor vezette önkormányzatot.

Mint minden beruházásnak, a metrónak is van egy kiadási és egy bevételi oldala. Miközben a beruházás több százmilliárd forintba kerül az adófizetőknek, kérdés, hogy hoz-e ugyanennyi vagy több profitot a megépülés utáni 40 év alatt.

Erről szól a költséghaszon-elemzés, amit a 4-es metró beruházása alatt kétszer kellett kiszámolni: egyszer 1996-ban, majd ennek elavulása miatt, 2007-ben. A tanulmány elkészültének tényét büszkén jelentették be, ám nyilvánosságra nem hozták, jóllehet közérdekű adatnak minősül.

Az adatra azért vagyunk kíváncsiak, mert a fővárosi vezetők optimizmusával ellentétben a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) két szakértője a 1996-os tanulmányt újraszámolva arra a következtetésre jutott, hogy a beruházás veszteséges lesz.

Egy második eljárást is indítottunk a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezettel közösen, mivel a Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon eljáró bírója úgy találta, hogy keresetünk beadásakor átléptük a 30 napos határidőt. A döntés ellen fellebbeztünk, mivel szerintünk a postai kézbesítés lassúságát nem illik a határidőbe beleszámolni. Az első tárgyalás január 31-én volt, a következőt július 8-ra írták ki - soron kívüli eljárásban. Baltay Levente, a TASZ ügyvédje a tárgyalás után kijelentette: "Mire megépül a metró, talán megkapjuk a kért adatokat!"

Emellett újra beadtuk a keresetet, ennek tárgyalása volt kedden, május 20-án, de ez az eljárás is el fog húzódni, ugyanis a bíró szeptemberre halasztotta a tárgyalást.

Ettől függetlenül a Fővárosi Önkormányzat ügyvédjének volt ideje kifejteni, miért nem adta ki az adatokat a hivatal: az ügyvéd elmondta, mivel adatkérő levelünkben nem jelöltünk meg ügyosztályt, teljesen természetes, hogy az önkormányzat iktatási rendszere több mint 110 nap alatt nem tudta eljuttatni a levelet az illetékeshez.

A főváros ügyvédje ugyanakkor - akárcsak a másik eljárásban - arra hivatkozott, az önkormányzat elismeri ugyan, hogy közérdekű adatról van szó, de mivel döntés-előkészítő anyagnak tekinti a már épülő mertó költséghaszon-elemzését, nem adják ki (erre az adatvédelmi törvény valóban lehetőséget ad).

Kérdés persze, miféle döntésről lehet még szó metróügyben? A fél város le van zárva az építkezések miatt, a BKV pedig több százmilliárd forint értékben kötött meg kivitelezői szerződéseket, és az sem kérdés, hogy a kormány beadja a metró finanszírozására az uniós pályázatát.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!