Professzortól nyúlták a gyanús FKF-tanulmányt
További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Nem kértek tőlem engedélyt és pénzt sem adtak sajnos, mondta lapunknak Palánkai Tibor professzor, akadémikus, mikor megkérdeztük, hogy tud-e arról, hogy az interneten ingyenesen elérhető előadásából szó szerint átvett egy FKF-nek készült kutatási tanulmány, amiért nettó 5,8 millió forintot fizetett ki a közcég. A tanulmányok ügyében a rendőrség is nyomoz.
Olvasói levelek tucatjai érkeztek szerdai cikkünkre, amelyben arról számoltunk be, hogy betekinthettünk azokba az FKF Zrt. által megrendelt tanulmányokba, amelyek ügyében nyomoz a rendőrség és érdekes részekre találtunk bennük.
Az olvasók rákerestek a lapunkban idézett tanulmányrészletre, ami eleve gyanús volt az előadás emlegetése miatt. Az idézet így szólt: "Hadd zárjam előadásomat egy híres író még 1942-ben papírra vetett gondolataival, amelyek nem kis mértékben rímelnek arra, amit a kérdésről Kant is mondott: Európa nagy erőforrása és áramtelepe mindig az itt élő népek öntudatos, egymás ellen és egymás mellett folytatott versenyéből táplálkozik majd."
Mint kiderült, az idézet egy 2003-as előadásból származik, amelyet Palánkai Tibor, Széchenyi-díjas magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja tartott a Mindentudás Egyetemén. Az előadás teljes szövege itt elérhető.
Palánkai professzor: nem kerestek meg
Megkérdeztük Palánkai Tibort, tud-e arról, hogy előadását (egyébként az iratokba betekintő újságíró emlékei szerint szinte teljes terjedelmében) átvette a Gazdaságtudományi, Vezetéselméleti és Érdekképviseleti Egyesület az "Innovatív szervezeti, szerkezeti és tulajdonjogi változási lehetőségek kutatása, a közszolgáltatói és a versenypiaci előnyök maximalizálása érdekében" című kutatási tanulmányában, amelyért 2009-ben 5,8 millió forintot (+áfa) vett fel a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-től.
Palánkai Tibor elmondta, hogy nem kereste az ügyben senki, valamint tréfálkozva hozzátette, hogy sajnos pénzt se kapott érte. Véleménye szerint jellemző, hogy lenyúlják az előadását, ami kimerítheti a plágium fogalmát is.
Mint arról beszámoltunk, Tölgyesi Balázs, az FKF Zrt. néhány hete kinevezett vezérigazgatója is érintett egy nyomozásban, egy feljelentés szerint ugyanis 2009-ben vezérigazgató-helyettesként ő írt alá három gyanús kutatási szerződést. A BRFK hűtlen kezelés miatt nyomoz az ügyben.
Közbeszerzési problémák is vannak
A feltételezés szerint Tölgyesi a közbeszerzési törvényt megkerülve kötött három, meglehetősen érdekes ár-érték arányú szerződést. A szerződéseket a Gazdaságtudományi, Vezetéselméleti és Érdek-képviseleti Egyesülettel kötötték, egyenként 6,5 millió+áfa, 7,7 millió+áfa, és 5,8 millió+áfa, azaz összesen 20 millió forint+áfa összegért.
Az egyik szerződést "A gépjárműpark járatszervezésinek és emberi erőforrás kihasználásának kutatása, egy innovatív gépjármű-logisztikai mozgástérkép megalkotása érdekében", a másikat az "Innovatív szervezeti, szerkezeti és tulajdonjogi változási lehetőségek kutatása, a közszolgáltatói és a versenypiaci előnyök maximalizálása érdekében", a harmadikat pedig a "Lakossági kommunális hulladékok innovatív hasznosítási alternatíváinak kutatása" címén kötötte a két fél.
Arról szerdán reggel számoltunk be, hogy beletekinthettünk a tanulmányokba, és érdekes részeket találtunk benne. Ilyen például a fenti idézet, vagy pedig az, hogy a Konfliktus-menedzsment című fejezet címében egy 19-es indexszám található benne, ami arra utal, hogy a 19. lábjegyzetnél megjegyzés található a címmel kapcsolatban. Több indexszámot gyors átolvasásunk során nem találtunk a tanulmányban, és lábjegyzet sincs sehol. Ez is arra enged következtetni, hogy a részt más szövegből vették át, ahol mind a többi indexszám, mind az összes lábjegyzet megtalálható.
Arról is beszámoltunk, hogy az Index által megkeresett közbeszerzési szakértők szerint valószínűsíthető az összességében 20 milliós megbízás feldarabolása, így minden szerződés értéke az akkori 8 millió forintos közbeszerzési értékhatár alá esett.
Ám az akkori jogszabályok szerint a szerződések értékét egybe kellett volna számolni. A piacon több cég is képes lett volna ezeket a kutatásokat elvégezni, de végül mind a három megbízást ugyanaz a cég nyerte el, ráadásul pályáztatás nélkül.
Városházi szakértők szerint rendben vannak a szerződések
György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes egy keddi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a városháza szakértői szerint közbeszerzési szempontból rendben vannak a szerződések, hozzátéve, hogy kutatási-fejlesztési tanulmányok esetében akkor se lett volna gond, ha a három tanulmányt egyben, 20 millióért fizetik ki, mert nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá.
Információink szerint mindez abban az esetben igaz, ha a szerződésbe beleírják, hogy a tanulmányokat nem csak a megrendelő használja fel egyedül, hanem elérésüket lehetővé teszi mások részére is, mivel akkor az eredmények a köz részére hasznosulnak. Ha nem foglalják bele, akkor abban az esetben a szerződésre vonatkozik a közbeszerzési törvény. Információink szerint a szerződésben nincs ilyen pont, ezért a közbeszerzési törvény az irányadó.
Erre vonatkozó kérdésünkre György István azt mondta, ha bármilyen új, releváns információ érkezne, átgondolnák az ügyet. A professzori előadásra vonatkozó friss információnkkal megkerestük a főpolgármester-helyettes alá tartozó Budapesti Városüzemeltetési Központot, ahol a következő választ adták: az FKF Zrt. a kutatás-fejlesztési szerződések teljesítésével összefüggésben napvilágra kerülteket kivizsgáltatja, a szerződésben az ilyen esetre biztosított kártérítési felelősséget érvényesíti és szükség esetén a további jogi lépéseket is megteszi.
Szeretnénk mindhárom tanulmányt teljes egészében nyilvánosságra hozni, ám a BVK egyelőre azt vizsgálja, hogy vannak-e benne olyan know-how-ra, üzleti titkokra vonatkozó információk, amelyek megakadályoznák ezt.