Házmester-dilemma: sózni vagy nem sózni?

Bajban van a háztulajdonos, aki nem szeretné, hogy a háza előtti jeges vagy akár jégtelenített járda miatt megbírságolják. Elvileg mindkettő előfordulhat ugyanis. Feltettük házmester-szemüvegünket, hogy kiderítsük, sózzunk vagy ne sózzunk.

Pénteken az RTL Híradó alapján felreptettük a hírt, hogy aki sózza a háza előtt a járdát, akár 100 ezer forintos bírságra is számíthat egy nemrég hatályba lépett rendelet szerint.

A felfordulást az okozza, hogy 2010. szeptember 1-jén hatályba lépett a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008 (XII.30.) számú kormányrendeletnek az a része, ami szabályozza, hogy a járdákon nem lehet olyan anyaggal síkosságmentesítést végezni, ami kárt okoz a környezetben.

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár szerint a rendelet azt jelenti, hogy a járdákat egyáltalán nem lehet sózni. Kérdésünkre hozzátette, hogy abban az utcában sem lehet sózni a jeget-havat, ahol nincs is fa, mert a rendelet hiába viseli "a fás szárú növények védelméről szóló" címet, a sós hólé a csatornán tovább szivárog, és károkat okozhat. (Mint arról beszámoltunk, a tömény só gyilkol.)

Illés Zoltán azon a véleményen van, hogy a rendeletet tovább kellene módosítani, ne csak a járdán, hanem a közutakon is be legyen tiltva a sózás. A síkkosságmentesítésre ugyanis vannak környezetbarát módszerek a magnézium-kloridtól a téli szélvédőmosó folyadékig.

Csakhogy már sokan beszerezték a téli útszórósót. Egy másik jogszabály szerint ugyanis a háztulajdonos felelős azért, ha az épülete előtt húzódó járdán valaki azért szenved balesetet, mert elmulasztotta a síkosság-mentesítést. Ha a járókelők a járdára fagyott csapadék miatt szenvednek balesetet, az ingatlantulajdonosokon hajthatják be a kárukat. A kártérítés kiterjedhet a kórházi ellátásra és a munkából kiesett napokra is. Súlyosabb esetben akár életre szóló járadékot is fizethet a tulajdonos.

Az tehát biztos, hogy jégteleníteni kell, ha nem akarja valaki annak a kockázatát vállalni, hogy egy esetleges baleset miatt fizessen. Megpróbáltuk megtudni, hogy ki figyeli és bírságolja a járdasózó háztulajdonosokat.

A BRFK kérdésünkre annyit válaszolt, hogy nem a rendőrség hatáskörébe tartozik a „járdasózás” ellenőrzése. A Fővárosi Közterület-felügyeletnél pedig azt tudtuk meg, hogy nincsen jogszabályi kötelmük arra, hogy a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet szerint ezen növények egészségét veszélyeztető anyagok használatát ellenőrizzék.

Illés Zoltán tovább árnyalta a bigott sózók büntethetőségének helyzetét. Véleménye szerint ha valaki előkészületeket tesz a síkosságmentesítésre (előző este felsózza a járdát, mert úgy hallotta, reggel lefagy a hó vagy az eső), akkor bírságolható. Ha már a jeges járdát sózza, akkor viszont nem.

A bírságoláshoz viszont egyrészt tettenérés kell, másrészt viszont annak korrekt megállapítása, hogy a sózó valóban sót használ. Elég nehéz elképzelni járdán fekvő rendőröket vagy közterület-felügyelőket, akik - álláspontjuk szerint egyébként jogi felhatalmazás nélkül -, a járdán fekve próbanyalást eszközölnek a tényállás rögzítése érdekében.

A házmester-szemüveg mögül olvasva eszerint a jogszabály, bár környezetbarát és jó célokat szolgál, a jelenlegi helyzetben betarthatatlan.