Csipre cseréli a papírjegyeket a BKV

Megvalósíthatósági tanulmány készül az új, legkorszerűbb technikát alkalmazó elektronikus jegyrendszer bevezetésének költségéről, az elérhető megtakarításról, és a kiépítés ütemezéséről, ha a fővárosi közgyűlés jövő heti ülésén elfogadja az erről szóló javaslatot.

A Budapesti Közlekedési Központ elkészítette az elektronikus jegyrendszer bevezetéséről szóló alapkoncepciót. A dokumentum szerint az elektronikus viteldíjrendszernek tudnia kell használni bankkártyákat, mobiltelefonokat, vagy a később bevezetendő állampolgári azonosító kártyát. Az elképzelések szerint az utasok egy feltölthető kártyát kapnának, amelyről a leolvasó egyszerűen levonná az egységeket. A rendszer célja, hogy az utasok azonosítása gyors legyen, és a kártyát másra is lehessen használni.

A díjfizető rendszer várhatóan az összes, a BKK kezelésébe tartozó szolgáltatás díját kezelni tudja majd, így például a fizetős parkolást, a behajtási díjat, a bérbringa rendszer díját. Elképzelhető, hogy a rendszer egy bizonyos utazásszám után már nem von le díjat, ezzel is ösztönöznék a használatát.

Kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak, bliccelő szállt fel!

A rendszer a tervek szerint felszálláskor jelzi az érvénytelen kezelést, így közvetett módon azonosítja a bliccelőt (azaz, azt aki nem töltötte fel a kártyáját). A kártya feltöltését bankautomatán, interneten lehet majd intézni, és a tervek szerint a feltöltés nem jelenthet többletköltséget.

A rendszer kompatibilis lesz a tervezett Nemzeti Közlekedési Holding (Máv és Volánok) járatainak rendszerével, valamint várhatóan az elővárosi tömegközlekedésben is fezetni lehet majd vele. A koncepció elfogadásával a főváros elindíthatja a tarifarendszer átalakítását is.

Nem először szalad neki a BKV az elektronikus jegyrendszer bevezetésének, de eddig mindig a falon koppant. Legutóbb 2008 decemberében született döntés arról, hogy közbeszerzési pályázatot írnak ki a bevezetésre. Nem lett belőle semmi.

Az e-ticketing rendszer úttörőnek számító Hong Kong-i modelljét mára számos európai nagyváros, köztük London, Párizs, Madrid, Amszterdam és Róma is átvette.

A BKV által végzett összehasonlító elemzésből kiderül: a Budapesttel összemérhető városok komplex elektronikus jegyrendszerének kialakítása nagyságrendileg 100-200 millió euró körül mozog, és közel 2-4 évet vesz igénybe.

A városok többségében az intelligens chipkártya alapú bérletet egyszer használatos jegyfajták egészítik ki. Legnehezebb feladat minden városban az utasok beengedésének megoldása volt az állomásokra és a járművekre. Ez a metrók, városi vasutak esetében kapukkal, forgóvillákkal könnyebben megoldható, mint a buszoknál, ahol az első ajtós felszállás bevezetése lassítja a forgalmat.

Már Aba Botond is szerette volna

A BKV korábban is megpróbálta tető alá hozni a projektet. Aba Botond Demszky Gábor főpolgármesterrel együtt jelentette be 2004 decemberében, hogy 2007 végére csipkártyával lehet fizetni a buszokon, villamosokon, a metróban pedig beengedő kapuk lesznek, mint Kijevben, Párizsban vagy Barcelonában. A rendszer költségét előbb 10 majd 20 milliárd forintra becsülték.

A rendszert 2006 júliusának végére olyannyira előkészítették, hogy az "ELEKTRA Budapest Elektronikus Jegyrendszer" kiépítésére tendert írt ki a BKV, majd mégis érvénytelenítette a közbeszerzési eljárást. Az indok: a két érvényes - a T-Systemstől és az EDS-től érkezett - ajánlat túl drágának bizonyult, a 20 milliárdosra tervezett költségek 60-70 milliárd forintra nőttek.