További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
A következő, február 29-i közgyűlésen például javaslatot teszek a paraméterkönyv módosítására, a járatok ritkítására, mondta Tarlós István a Népszabadságnak adott interjújában. A fővárosi Fidesz-frakció rögtön tiltakozott a terv ellen, délután pedig Tarlós már magyarázkodó közleményt adott ki. A főpolgármester lapunknak azt mondta, hogy a javaslattal csak felkészülnek a legrosszabb lehetőségre.
Már látható, hogy még egy esetleges járatritkítás is milyen politikai izgalmat vált ki. Régóta utalok rá, hogy tessék elképzelni, mi történne másnap, ha megállna a BKV, áll Tarlós István főpolgármester szerda délutáni közleményében, amelyet a fővárosi Fidesz-frakció tiltakozása nyomán adott ki.
A fővárosi Fidesz-frakció ugyanis nem sokkal a Népszabadságban megjelent interjú után kinyilvánította: nem látja lehetségesnek, hogy a járatok ritkításával a budapestiekre terheljék az MSZP-SZDSZ városvezetés által felvett hitelek következményeit, ráadásul a BKV-probléma mértékénél fogva egy ilyen intézkedés nem is lenne képes a tömegközlekedési cég gondjainak orvoslására.
Tarlós a járatritkítást nem egyeztette az egyébként az erre a javaslatra szakmailag jogosult BKK-val sem, amelynek igazgatója, Vitézy Dávid szinte az interjúval egy időben azt mondta a Kossuth rádiónak, hogy pénzügyi helyzet javítására nem tartja jó megoldásnak a járatok ritkítását, vagy a jegyárak emelését, miután a 2010. tavaszi 4%-os árnövelés a vásárlók számának csökkenése miatt egymilliárd forintos bevételcsökkenést okozott. A járatritkítás ugyancsak csökkentené a jegyár-bevételt, és háttérbe szorítaná a tömegközlekedést.
Délutáni közleményében Tarlós így fogalmaz: "Nem mondtam különben, hogy mikortól kell a járatcsökkentéseket végrehajtani, hanem azt mondtam, hogy a közgyűlésnek február 29-én foglalkoznia kell a paraméterkönyvvel. Ami így is van."
Amit pedig mondott az újság szerint az így szólt: "A következő, február 29-i közgyűlésen például javaslatot teszek a paraméterkönyv módosítására, a járatok ritkítására. A BKV-nak egyelőre nincs fedezete, például a hiteltörlesztési kényszerek és a normatíva befagyasztása miatt, hogy teljesítse a megrendeléseket. Ha nem ritkítanánk a járatokat, megsértenénk az államháztartási törvényt."
A járatritkítás felvetése kísértetiesen hasonlít az útdíj nemrég feleresztett lufijához, amely a jelentős tiltakozó hullámot követően egy nap alatt kipukkadt. Várhatóan így lesz a járatritkítással is.
Lapunknak sikerült végül elérni Tarlós Istvánt, aki elmondta, hogy a járatritkítás nem lufi, mert ha a kormány nem oldja fel a zárolt 32 milliárd forintos tömegközlekedési normatívát április végéig, akkor a fővárosnak törvényi kötelessége csökkenteni a járatszámokat. A február 29-i közgyűlésen egy olyan előterjesztést tárgyalnak, ami erre a pesszimista lehetőségre készíti fel a BKV-t, a menetrendet ugyanis nem lehet az egyik napról a másikra módosítani.
Fele annyi metró és HÉV = 2 milliárd forintos megtakarítás
Az iho.hu szaklap számításai szerint ha a teljes metró- és HÉV-menetrendet 50 százalékkal ritkítanák, akkor az évi 40 milliárdba kerülő metró-HÉV-területen mindössze kétmilliárd forintot tudnának megtakarítani.