Perre megyünk a titkos Vízművek-szerződésért

Az Index a TASZ segítségével megindítja a bírósági eljárást a Vízművek 1997-es eladási szerződésének a nyilvánosságra hozataláért, mert az a megítélésük szerint közérdekű adatnak számít. A fővárosi önkormányzat szerint a szerződés nem hozható nyilvánosságra, mert a külföldi befektető üzleti titoknak minősítette azt.

Két hete kértük a fővárosi önkormányzattól az 1997-es szindikátusi szerződés, valamint későbbi módosításának nyilvánosságra hozatalát, mivel a főpolgármester egy sajtótájékoztatón ígéretet tett erre, de mégsem történt meg. Kértük emellett a külföldi befektetőknek kifizetett éves menedzsmentdíj meghatározását is, 2012-től 1997-ig visszamenően. Az adatok megismerése azért lenne fontos, mert az önkormányzat a napokban készül visszavásárolni a cég részvénypakettjét.

Kérésünkre a hivatalos határidő utolsó napján kaptunk választ, amely szerint a kért szerződés ugyan a fővárosi önkormányzat birtokában van, de az önkormányzat köteles annak zártan történő kezelésére.

A főváros válasza szerint befektető kisebbségi tulajdonos Suez Environnement, illetve a RWE AG írásbeli hozzájárulása nélkül nem adhatják ki a szerződéseket, és azok módosításait, mivel e társaságok a kért dokumentumokat üzleti titoknak minősítették.

Megjegyezték ugyanakkor, hogy ha a szerződéses felek írásban hozzájárulnak a szerződés és annak módosításainak teljes vagy részleges nyilvánosságra hozásához, akkor a fővároson ez már nem múlik. Ennek a hozzájárulásnak a beszerzéséhez még 30 napot kért a főváros.

Az Index és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet szerint ennek a hozzájárulásnak a beszerzésére nincs szüksége a fővárosnak, ezért megindítja a bírósági eljárást a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláért.

A TASZ jogi szakvéleménye szerint a fővárosi önkormányzat ugyan elismerte, hogy a kért szerződések a birtokában vannak, annak nyilvánossá tételét azonban a fent említett cégek hozzájárulásától tette függővé, ami az információs önrendelkezési jog súlyos korlátozása. Magánjogi megállapodásokkal ugyanis nem írható felül az átláthatóságot biztosító, mindenkire  kötelezően érvényes jogi szabályozás. Az a tény, hogy a felek szerződésükben titoktartási klauzulát építettek be a szerződésekbe kikötötték, nem jelenti azt, hogy az megfelel a magyar jogszabályoknak. Ennek jogellenességét illusztrálja a 2008-as, jogerős Gripen-ügyben született döntés.

2008-ban a Fővárosi Ítélőtábla ítéletében kimondta, hogy közérdekű adatnak számít az, hogy pontosan milyen cégek részesültek a Gripen-ellentételezés 191 milliárd forintos összegéből. A minisztérium az adatok kiadása ellen ugyancsak üzleti titokra hivatkozott. A pert elvesztették, és a Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy önmagában az, hogy egy szerződésben üzleti titoknak nyilvánítanak bizonyos adatokat, nem lehet ellentétes a hatályos magyar jogszabályokkal és a feleknek annak ismeretében kell megkötniük a különböző megállapodásokat. Tovább az, hogy a felek egy szerződésben egymás hozzájárulásától tették függővé a megállapodás adatainak nyilvánosságát, nem szűkíti le a nyilvánosság korlátozását az üzleti titok körére.

Ennek tükrében tehát azzal, hogy a fővárosi önkormányzat a külföldi táraságokkal úgy kötött szerződést, hogy annak tartalmát csak egymás hozzájárulásával hozzák nyilvánosságra, valamint azt üzleti titoknak nyilvánítja, nyíltan szembemegy a magyar jogi szabályozással, amely kimondja, hogy „nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés…felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat…”

A menedzsmentdíjakkal kapcsolatban a fővárostól azt a választ kaptuk, keressük ki mi magunk, hiszen "a kifizetett éves osztalék összegét a Fővárosi Vízművek Zrt. éves beszámolói és mérlegei tartalmazzák, ezek a dokumentumok a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán közhiteles forrásból megismerhetőek, és nyilvánosak". Az elérhető mérlegekből a 2000 és 2010 közötti menedzsmentdíjakat ki tudtuk bogarászni, ezek összege így alakult: 2000: 1,69 milliárd forint, 2001: 2,43 milliárd forint, 2002: 2,07 milliárd forint, 2003: 2,2 milliárd forint, 2004: 2,94 milliárd forint, 2005: 3,18 milliárd forint, 2006: 3,25 milliárd forint, 2007: 2,56 milliárd forint, 2008: 2,48 milliárd forint, 2009: 2,6 milliárd forint, 2010: 2,06 milliárd forint, azaz ebben a 11 évben összesen: 27,5 milliárd forint volt. Ebben nincs benne az 1997-es, 1998-as, 1999-es, és a 2011-es menedzsmentdíj, amit nem találtunk, valamint a 2012 első negyedéves menedzsmentdíj összege (ami egyébként 469 millió forint).