További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Tarlós István a tv2 Mokka című műsorában kedd reggel azt mondta a hídpénz ötletének felmerülésével és a dugódíj bevezetésével kapcsolatban, hogy „hangulatkeltés van, döntés nincs, keressük a lehetőségeket”.
Szavai szerint abban az esetben, ha lesz dugódíj és hídpénz, akkor egy egészen kis körzetet határoznak meg, vagyis a Hungária gyűrűnél szűkebbet. Hangsúlyozta, hogy így alaptalan lesz a külső kerületek azon félelme, hogy náluk összpontosul a belső városrészek tehermentesítéséből adódó parkolási igény.
A főpolgármester ismertetése alapján az úgynevezett hídvám úgy működne, ahogy évtizedekkel ezelőtt New Yorkban kitalálták, és ma is működik a 20 milliós városban.
Volt már hídpénz Magyarországon
Az 1800-as évek második felében a hídpénz nagyban hozzájárult Budapest fejlesztéséhez is. Az 1873-ban egyesült főváros erőteljes növekedése újabb hidak építését követelte, és az addig épült hidakon szedett vámok még a pénzügyi forrásokat is megteremtették ehhez. A Lánchíd volt az első olyan közösségi létesítmény Magyarországon, ahol a jobbágynak, a földesúrnak és a polgárnak egyaránt meg kellett fizetnie a hídpénzt. A hídpénz – a Lánchídon és a Margit hídon való átkelés, illetve áruszállítás után járó díj – jól jövedelmezett Budapestnek. Az 1896-ban átadott Ferenc József híd (ma Szabadság híd) arculatához szervesen hozzátartozott a négy hídpénzbeszedő díszes pavilon. Az Erzsébet híd két oldalán lévő kis épületekben egészen 1918-ig hídpénzt szedtek, ami eleinte két krajcár volt, azaz filléres költség.A díj mértékéről szólva elmondta: egyszer azt mondta, hogy a magasabb változatban 400 és 500 forint között kellene fizetni, amit „a sajtó azóta következetesen 500-nak interpretál”, de egyelőre nincs erről semmilyen döntés. Hozzátette, ésszerűbb lenne a dugódíjat akkor bevezetni, ha kiépül minden P+R parkoló, amiből 20 év alatt összesen egy fizetős épült.
„Nem arról van szó, hogy bárki sarcot vetne ki. Ha nem üres kasszával lenne itt a város és az állam nem akarna kivonulni a finanszírozásból, akkor nem lenne probléma, de a BKV működési költsége évente 130-140 milliárd forint” – fogalmazott Tarlós István.
Ötszáz forint lehet a dugódíj, tízezer a bérlet
Hétfőn az Index úgy értesült a Budapesti Közlekedési Központtól, hogy szeptemberre készülhet el a dugódíj bevezetésének a koncepciója, amiben nem szerepel a hídpénz. A rendszer felállításának indulóköltsége 15 milliárd forint, most folynak a tárgyalások a bankokkal, hogyan lehetne ezt a pénzt hitelből megfinanszírozni. Jelenleg a BKK készíti a dugódíj-koncepciót. A főbb elemeket rögzítő rendelettervezetet szeptemberben tárgyalja a fővárosi közgyűlés. Mint megtudtuk, a BKK-nál 500 forintos dugódíjban és 10 ezer forintos bérletben gondolkodnak.
Az egyszeri dugódíjat előre is meg lehetne vásárolni, például matrica formájában azoknak, akik ritkábban járnak a belvárosba. Akik gyakrabban autóznak be a Hungária körút – Margit körút által határolt fizetős zónába, azoknak a számlájáról az elektronikus regisztrációt követően utólag – akár havonta – vonnák le az összeget.
Vitézy: Nem biztos, hogy lesz bérlet
Vitézy Dávid, a BKK első embere az Inforádiónak azt nyilatkozta, hogy a dugódíjra több elképzelés van. Az egyik szerint a belvárosban élőknek nem kellene fizetniük, a másik alapján pedig alacsonyabb díjat határoznak meg nekik. Elmondta, hogy ha a zóna túl nagy lesz, a belső városrészben élők elkerülhetik a díjfizetést, és nem lesznek ösztönözve a tömegközlekedés használatára.
A Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója arról is beszélt, hogy az autópályákhoz hasonlóan lehetnek kamerák, amelyek rögzítik a kocsik rendszámait, és akár utólag is be lehetne fizetni a díjat, ha valaki ezt nem rendezi, akkor pótdíjat kell fizetnie.
A BKK vezérigazgatója elmondta, hogy várhatóan trafikokban, benzinkutakon és elektronikus úton is lehet majd fizetni a díjat. Vitézy Dávid hangsúlyozta, még nem dőlt el, hogy lehet-e majd bérletet váltani a kijelölt zónákba.